Egyéb
Szennyezettebb lehet a levegő annál, mint gondoltuk
Öt ország környezetvédő civil szervezete levélben fordult az Európai Bizottsághoz, melyben felhívják a figyelmet arra, hogy a levegő éppen azokon a helyeken lehet jóval magasabb, mint amit a hivatalos mérőállomások mutatnak, ahol az a legsérülékenyebb csoportokba tartozókat is érintheti. A nitrogéndioxid (NO2) kibocsátásáért jellemzően a közlekedés felelős a városokban, ezért ennek mérése (a szabályoknak megfelelően) a legforgalmasabb csomópontokon kellene, hogy történjen. Ugyanakkor a civil szervezetek által koordinált mérések eredménye azt mutatja, hogy ― nagy forgalmú helyek kiválasztásával ― találhatók olyan pontok Budapesten, ahol az NO2-szennyezettség magasabb a hivatalosan a közlekedési eredetű légszennyezés alakulását követő mérőállomások eredményeinél.
A legkiugróbb eredményt az Üllői út belvárosi részén, a Mária utcai Szemklinikánál kapták, ahol naponta több százan fordulnak meg, köztük a legsérülékenyebb csoportba tartozók – úgymint betegek, gyermekek és idős emberek – is. A másik két, a hivatalos mérőállomásénál magasabb eredmény forgalmas lakó övezetek közeléből származik: a Frankel Leo utca Margit körúti sarkáról, valamint a szintén belvárosi Mester utca elején az Angyal utca sarkáról.
A levélírók javaslatot tettek arra, milyen módosításokat kezdeményezzen az Európai Bizottság az Európai Környezeti Levegőminőségi Irányelvben (AAQD). Szükségesnek tartják a hivatalos mérőállomások elhelyezésének független és rendszeres felülvizsgálatának kötelezővé tételét, és ha a körülmények alakulása szükségessé teszi, új állomások telepítését. A módosított AAQD-ban továbbá pontosítani kellene a légszennyezési adatgyűjtésre vonatkozó követelményeket. Különösen fontos lenne, hogy több hivatalos mérés történjen, valamint szélesebb körben használjanak modellezési módszereket a jellemző szennyező anyagok terjedésének megállapítására. Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője kijelentette: „Az Egészségügyi Világszervezet nemrég a negyedére csökkentette a nitrogén-dioxid koncentrációjának ajánlott határértékét, ami különösen aláhúzza a rendszeres mérésének fontosságát minél több helyen, de különösen az iskoláknál, óvodáknál.
A gyermekek egészségét ugyanis az átlagosnál jóval nagyobb mértékben veszélyezteti a rossz levegő, arról pedig korábbi civil mérések alapján vannak információk, hogy ilyen intézmények környékén is jelentős a légszennyezettség. A legfontosabb azonban a közlekedés szennyezőanyag-kibocsátásának mielőbb érdemi csökkentése.” A Budapesti Fejlesztési Központ megbízásából a Levegő Munkacsoport már részletes javaslatcsomagot dolgozott ki arra, miként lehetne rövid idő alatt jelentős csökkenteni a közlekedés okozta környezeti ártalmakat a fővárosban.
Egyéb
A lándzsás útifű nemcsak köhögés ellen jó, kiváló modellnövény is
A növényi populációk működésének pontosabb megértéséhez vitt közelebb a sokunk által csak gyógy- vagy gyomnövényként ismert lándzsás útifű. A MATE munkatársának részvételével zajlott nemzetközi kutatásról a napokban jelent meg publikáció az ökológiai szakterületen rendkívül nívós Functional Ecology szakfolyóiratban.
Gyakran előfordul, hogy egy adott növényfaj egymástól távol élő populációi között jelentős eltérések fedezhetők fel, többek között a növény magassága vagy a levél alakja és mérete között. Mindez azzal magyarázható, hogy a különféle környezeti tényezők – pl. a domborzat, talaj, hőmérséklet, fény, csapadék – különbözőképpen hatnak egy adott növényfajra a természetes elterjedési területének különböző pontjain, és megint másként azokon a területeken, ahova emberi behurcolás által került.
Arról azonban ez idáig csak jóval kevesebbet lehetett tudni, hogy mi történik mindeközben a növények gyökérzetével, hogyan változik azok hossza, átmérője. Az ismeretek bővítése érdekében a PlantPopNet nemzetközi populációökológiai hálózat végzett nagyléptékű vizsgálatokat, melynek egyik fontos forráspopulációja a MATE Georgikon Campus területén található lándzsás útifű állomány volt.
„Az üvegházi kísérlethez európai, észak-amerikai és ausztrál, tehát őshonos és nem őshonos populációkból származó lándzsás útifű magokat használtunk fel, és elsősorban arra kerestük a választ, hogy a gyökérjellemzők milyen mértékben változnak a populációk között, a felszín feletti (levél)tulajdonságokhoz viszonyítva” – mutat rá Dr. Bódis Judit, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi docense, a Functional Ecology szaklapban megjelent tanulmány magyar társszerzője.
Az eredmények alapján a gyökértulajdonságok ugyanolyan mértékű eltérést mutattak a populációk között, mint a levéltulajdonságok, sőt néha még nagyobbat is. Ugyanakkor ez a változatosság csak kismértékben volt magyarázható a magok eredeti származási helyével, a származási terület környezeti feltételeivel.
„Ugyan a magok nagyon eltérő környezetből származtak, a kísérleti növények egységesen reagáltak a kezelésekre: alacsonyabb vízellátottság esetén a gyökerek rövidebbek lettek, és viszonylag több biomasszát tartalmaztak, valamint a gyökér- és levéltömeg jelentősen nőtt a mikorrhiza gombákkal való beoltással. Érdekes módon a gombapartner kolonizációja nagyobb volt az alacsony vízellátottságú gyökerekben, ami arra utal, hogy az erőforrás-korlátozott környezetben nagyobb az együttműködés, és a növények kevesebb gyökeret hoznak létre” – magyarázta Dr. Bódis Judit.
A környezeti tényezők változásai tehát azonos válaszokat indukálhatnak egy adott faj esetében akkor is, ha a növények különböző forráspopulációkból származnak, és az adekvát válaszreakcióban jelentős támogatást kaphatnak a növények mikorrhiza gombapartnereiktől. Mint arra a kutatók rámutatnak, érdekes lenne a kísérleti körülmények után terepi viszonyok között is megerősíteni az eredményeket.
Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem