Zöld Energia
Kötelezővé tehetik a napelemek telepítését az új épületekre
Az Európai Unió olyan tervvel állt elő, amelynek megvalósításához a tetőre telepített napelemek számának növelésére is szükség lesz.
Az Európai Unióban a globális felmelegedés elleni harc jegyében régóta törekednek a megújuló energiaforrások használatának támogatására. Az irány az ukrajnai háború kitörése óta még hangsúlyosabbá vált, a cél az, hogy minél előbb függetlenedni tudjanak az EU-s tagállamok az orosz fosszilis energiától, amely gazdasági és politikai nyomást helyez az országokra. Az unió RepowerEU nevű terve alapján 2030-ra az EU energiájának felét megújuló forrásokból kellene előállítani – számol be az alternativenergia.hu. Ez a jelenlegi mennyiség több mint kétszerese. A cél megvalósítása több száz milliárd euróba kerülne, melynek nagy részét az import csökkentésével fedezhetnénk. A tervhez több részlépés is tartozik, az Európai Bizottság például bevezetett egy, a napelemes tetőkre vonatkozó kezdeményezést. Ennek lényege, hogy 2029-ig kötelezővé tennék a napelemek telepítését az új középületekre és kereskedelmi épületekre, illetve az új otthonokra.
A RepowerEU keretében 2025-ig több mint 320 gigawatt napenergia alapú energiatermelést vezessenek be, ez a 2020-as szint több mint kétszerese. 2030-ig már közel 600 gigawattos növekedést akarnak. A napenergia 2020-ban csupán az uniós villamosenergia-termelés mintegy 5 százalékát adta, a 2030-as cél eléréséhez évente átlagosan 45 gigawattot kellene telepítenie.
A terv kulcsa azon kezdeményezések támogatása lehet, amelyek a háztetőre szerelhető napelemes projekteket segítik. Egyes számítások alapján az ilyen rendszerek az Európai Unió áramfogyasztásának közel 25 százalékát biztosíthatnák. A tetőre telepített napelemek előnye, hogy gyorsan kiépíthetőek, megvédik a fogyasztókat a magas energiaáraktól, és akár olcsóbbá is tehetik az áramot.
A terv részeként arra köteleznék a kormányokat, hogy legfeljebb három hónapra rövidítsék le a telepítések engedélyeztetését. Az új középületeken és kereskedelmi épületeken 2027-től lenne kötelező a napelemek használata, az otthonokon pedig 2029-től. Ennek eléréséhez az EU támogatási kereteket is kialakítana. Az Európai Bizottság arra is ösztönzi a kormányokat, hogy támogassák az energiatakarékosságot, például csökkentsék az energiahatékony fűtési rendszerekre és a szigetelésére vonatkozó adókat.
Zöld Energia
Kevesebb meglepetés, nagyobb biztonság: ezért vonzó a hőszivattyú
A modern hőszivattyús rendszerek egyik legnagyobb vonzereje, hogy csökkenthetik a fűtéssel kapcsolatos váratlan kiadások és kellemetlen meglepetések kockázatát.
Szeretne boldog hőszivattyú tulajdonos lenni?
Fedezze fel a készleten lévő monoblokkos IQ QUANTUM gépeket (x)
Az elmúlt években sok háztartás számára vált nyilvánvalóvá, mennyire kiszolgáltatott helyzetet jelenthet az energiaárak folyamatos változása. A fűtési szezon közeledte eleve sokaknak hosszú ideig tartó tervezgetéssel, számolgatásokkal jár, majd egyetlen hidegebb téli periódus vagy piaci áremelkedés felboríthatja a családi költségvetést. Nem véletlen, hogy egyre többen keresnek olyan megoldást, amely kiszámíthatóbbá teszi az otthon fenntartását. A modern hőszivattyúk iránti kereslet hátterében részben ez a biztonsághoz fűződő igény áll. A technológia egyik legfontosabb előnye, hogy más logika szerint működik, mint a hagyományos fosszilis energiahordozókra épülő rendszerek. A hőszivattyú elsősorban a környezetből nyert energiát hasznosítja, működéséhez pedig villamos energiára van szükség. Ennek köszönhetően ezek a berendezések kevésbé függnek a gázárak alakulásától vagy a nemzetközi energiapiac hektikus változásaitól. Bár az áram ára természetesen szintén változhat, a rendszer mégis jobban tervezhető, különösen akkor, ha az otthon más korszerű megoldásokkal – például napelemekkel vagy kedvezményes tarifákkal – is kiegészül.
Sok család számára egyébként nem is feltétlenül az a legfontosabb, hogy egy adott hónapban néhány ezer forinttal kevesebbet fizessen, hanem hogy ne érjék kellemetlen meglepetések. Egy modern fűtési rendszer esetében az intelligens vezérlés, a kimagasló hatásfok és az állandóbb fogyasztás pontosabban becsülhető működést eredményez.
A fenntartási költségek kérdése szintén fontos szempont. A hagyományos rendszereknél sokan számolnak időszakos javításokkal, kéményproblémákkal vagy egyre dráguló alkatrészekkel.
Persze a hőszivattyú is igényel karbantartást, ám a működés összességében egyszerűbb és kiszámíthatóbb, a szerelő a kinti egységhez könnyen hozzáfér, a munkaidő és így a költségek pedig nagyban csökkennek. Ez különösen akkor válik fontossá, amikor egy háztartás hosszú távra tervez, és nemcsak az aktuális számlát, hanem az évek alatt jelentkező teljes fenntartási költséget nézi.
Szeretne boldog hőszivattyú tulajdonos lenni?
Fedezze fel a készleten lévő monoblokkos IQ QUANTUM gépeket
Partner hír (x)
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaNégy elektromos modellel készül a Suzuki 2030-ig, köztük az új e-Vitarával