

Zöldinfó
Rezsicsökkentés okos megoldásokkal, mutatjuk őket
Havi 210 kilowattóra, éves szinten 2523 kilowattóra áramfogyasztás; illetve havi 144 köbméter, éves szinten 1729 köbméter gázhasználat felett már nem biztosítanak kedvezményt, a határ fölött a lakosságnak piaci áron kell megfizetnie az energiát.
A sávos rendszer augusztus 1-én lépett életbe. A legnagyobb változások ugyanakkor azon családi házaknál jelentkezhetnek, amelyek kifejezetten nagyok, több generáció lakik bennük, szigetelésük rossz, nyílászáróik pedig elavultak – írja a Telex. Ezekben a háztartásokban az energia jelentős része gyakorlatilag elvész, ezért a rezsicsökkentés módosulása óriási plusz teherrel fog járni.
A fogyasztást jelentősen megdobhatja továbbá, ha az otthon háztartási berendezései – a hűtő, a fagyasztó, a sütő, a bojler – elavultak, régiek. Noha az eszközök adott esetben évtizedeken át megbízhatóan működhetnek, technológiájukból adódóan rengeteg energiát pazarolnak. Egy megfelelő tájolású, jól szigetelt ingatlan megtartja a hőt, fűtésre pedig alig van szüksége. Mindez azt jelenti, hogy hosszú távon modernizálással, jó szigeteléssel lehet a leghatékonyabban fogyasztani az energiát. További spórolást eredményezhet a régi berendezések lecserélése. Az ilyen beruházásokat természetesen nem mindenki engedheti meg magának, igaz, akadnak olyan programok, amelyek segítséget nyújtanak – ilyen többek között az otthonfelújítási támogatás, amelyet gyermeket nevelő szülők vehetnek igénybe.
A fogyasztást természetesen nem pusztán költséges fejlesztésekkel lehet csökkenteni, már kifejezetten egyszerű, mindennapi döntésekkel is mérsékelhetjük az energiahasználatot. Erre nem csak a számlák miatt tanácsos figyelni, az okos döntésekkel a környezetre nehezedő nyomást is enyhíthetjük. A fagyasztóban kialakuló jégréteget például érdemes rendszeresen leolvasztani, a hűtőt pedig nem árt a ház leghűvösebb helyére tenni. Fontos emellett, hogy a hűtő ajtaját csak szükséges esetben nyissuk ki. Az elektromos sütők esetében a leghatékonyabb, ha egyszerre több ételt készítünk, amikor pedig főzéshez vizet hevítünk, úgy csökkenthetjük a fogyasztást, ha a vizet egy forralóban először felmelegítjük, majd az edényre fedőt teszünk.
A mosogatógépeket és mosógépeket is csak akkor éri meg igazán beindítani, ha tényleg tele vannak. Amennyiben a kézi mosogatást választjuk, ne használjunk tűzforró vizet, feleslegesen pedig ne hagyjuk nyitva a csapot. Hasonló a helyzet a lámpákkal: csak akkor maradjanak felkapcsolva, ha valóban kell a világítás, ha pedig tehetjük, cseréljük takarékosabb LED-ekre a korábbi izzókat. Érdemes arról is leszokni, hogy a tévét háttérzajként tartsuk bekapcsolva. Ugyanez a helyzet a számítógéppel: bár kényelmesebb, ha az állandóan üzemelő készüléknél nem kell kivárni, amíg a rendszer feláll, egy alvó számítógép is rengeteg áramot használ el. Amennyiben éppen új elektromos eszközök vásárlására készülünk, a döntés előtt mindenképpen vegyük figyelembe energiatakarékossági besorolásukat.
Fürdésnél törekedjünk a gyorsaságra, a vizet pedig csak öblítésre használjuk, ne pazaroljuk állandó folyatással. Ily módon a bojlernek kevesebb vizet kell felfűtenie. A fürdésnél további fogyasztást iktathatunk ki, ha környezetbarát zuhanyfejet használunk. A fűtés és a hűtés esetében is nagy mennyiségű energia takarítható meg némi odafigyeléssel. Amennyiben például ügyesen árnyékolunk, és azzal nem kényszerülünk világításra, sokkal hidegebbek maradhatnak nyáron a szobák. A hűvösebb hónapok alatt ezzel szemben tanácsos csak azokat a helyeket fűteni, ahol ténylegesen időt töltünk. Fontos, hogy a bútorok ne akadályozzák a levegő szabad áramlását, a hőmérséklet hatékonyabb megtartását emellett az olcsón is beszerezhető huzatfogó kígyók segíthetik.

Zöldinfó
Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.
A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.
A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.
Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó6 óra telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!