Zöldinfó
Növényvédőszerként is alkalmazhatóak az aranyvessző egyes komponensei
Az idegenhonos aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak környezetbarát növényvédőszerként való alkalmazhatóságát mutatták ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének kutatói.
Vizsgálatuk szerint az aranyvessző egyes komponensei alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Mint az ELKH keddi közleményében olvasható, a Móricz Ágnes vezette kutatócsoport a korábbiaknál költséghatékonyabb eljárást dolgozott ki bioaktív anyagok azonosítására növényi szövetekben. A módszer alkalmazásával a kutatók kimutatták, hogy a kivadult, idegenhonos aranyvesszőfajok bizonyos összetevői alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Eredményeiket a Journal of Chromatography A és a Journal of Agricultural and Food Chemistry közölte. Az új kémiai struktúrájú bioaktív anyagokra nagy igény van a humán- és az állatgyógyászatban, valamint a mezőgazdaságban, ezekről ugyanis azt gondolják, hogy különféle betegségek kezelésénél is alkalmazhatók lehetnek. A kórokozókban kialakuló (multi)rezisztencia előretörése miatt ez elsősorban az antimikrobiális szerekre igaz. A gyógyászatban azonban szükség van más hatású szerekre is, amelyek a jelenleg alkalmazott drogoknál hatékonyabbak és kevesebb mellékhatással bírnak – írják. A növények másodlagos anyagcseretermékeikkel védekeznek a káros környezeti hatások ellen, így a különféle szerkezetű bioaktív vegyületek kimeríthetetlen tárházát biztosítják. Ezeket térképezte fel a kutatócsoport az aranyvesszőfajokban. A közlemény szerint ezek az idegenhonos kerti növények invazívvá válhatnak – azaz egyre nagyobb területet hódíthatnak meg -, visszaszorítva az őshonos fajok életterét és diverzitását, amivel mind a természetben, mind a mezőgazdaságban károkat okoznak. Mint rámutatnak, az értékes anyagcseretermékek kimutatása ezekben a növényekben újabb okot adna a nagy biomasszával rendelkező invazív fajok irtására, ami így kettős – környezeti és gazdasági – hasznot eredményezne.
Magyarországon az egyetlen őshonos aranyvesszőfaj a közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea). Emellett három Amerikából származó aranyvessző vadult ki: a magas (S. gigantea), a kanadai (S. canadensis) és a fűlevelű (S. graminifolia vagy Euthamia graminifolia), amelyek közül csak az első kettő vált invazívvá. Ugyan a tradicionális népi gyógyászatban a növények föld feletti hajtásrészét (herba) használják, elsősorban vizelethajtóként, ennek ellenére a kísérletek első szakaszában a kutatók a gyökérkivonatok komponenseit vizsgálták. Ennek oka, hogy a magas és a kanadai aranyvessző föld alatti hajtással is gyorsan terjed, terjedésük visszaszorításához tehát nem elegendő a föld feletti hajtás eltávolítása virágzás előtt. A vizsgálat során az aranyvesszők gyökérkivonataiban antimikrobiális, antidiabetikus és kolinészteráz-gátló anyagokat mutattak ki, utóbbit az Alzheimer-kór kezelésére alkalmazzák. A magas aranyvessző gyökeréből több, a Fusarium avenaceum gomba növekedését hatékonyan gátló anyagot (klerodán diterpént) sikerült kivonni. Többek között ez a gomba okozza a hazai kalászos gabonák fuzáriumos betegségét, mely világszerte jelentős gazdasági károkat okoz a mérsékelt égövben. A közönséges, a fűlevelű és a mutatós aranyvesszőkben azonosított összetevők – poliacetilének és egy benzil-benzoát-származék – a Fusarium avenaceum mellett a Bipolaris sorokiniana gomba növekedésének gátlásában is hatékonynak bizonyultak. Utóbbi barna levélfoltosságot, gyökérrothadást és csíranövény-foltosságot okoz pázsitfűféléken, így például a búzában és az árpában. Az aranyvessző egyes komponensei tehát alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. A kutatócsoport a továbbiakban folyamatosan bővíti a kísérletekbe bevonható növényi kórokozók körét, és folytatja az aranyvesszőfajok bioaktív másodlagos anyagcseretermékeinek feltérképezését – közölte az ATK.
Zöldinfó
Az iskolai jóllét erősítését célozza az Egészségtudatos Iskola pályázat
Új program indul az iskolák egészségéért!
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az iskolák jövője ma már nemcsak a tanulmányi eredményekről szól – írja az alternativenergia.hu. Egyre nagyobb szerepet kap az is, hogy az intézmények mennyire tudják támogatni a diákok testi, lelki és mentális jóllétét. Ezt a szemléletet erősíti az Egészségtudatos Iskola pályázat, amelyet a 21 Nő az egészségügyért Alapítvány és a Gyulai Tankerületi Központ hirdetett meg a Klebelsberg Központ együttműködésével a Békés vármegyei általános és középiskolák számára. A kezdeményezés célja, hogy elismerje azokat az intézményeket, amelyek kiemelten foglalkoznak a gyermekek testi, lelki és mentális egészségének támogatásával. Az Egészségtudatos Iskola pályázat olyan intézményeket kíván díjazni, ahol az egészségnevelés és az egészségfejlesztés nem egyszeri program vagy kampány, hanem a mindennapi pedagógiai gyakorlat része. A pályázatot a Gyulai Tankerületi Központ “Légy egészséges, légy tudatos, légy egészségtudatos!” című élménynapján jelentette be Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke.
“A jelen és a jövő nevelési feladatai között az egészségfejlesztés kiemelt szerepet kap. A Gyulai Tankerületi Központ évek óta bizonyítja, hogy az egészségnevelés a mindennapi iskolai élet szerves része lehet, és valódi sikerélményt jelent a diákok, pedagógusok és szülők számára egyaránt. Ezt a jó gyakorlatot szeretnénk most Békés vármegyében szélesebb körben is elérhetővé tenni, majd országosan is kiterjeszteni” – fogalmazott Hajnal Gabriella. Az Egészségtudatos Iskola cím mögött egy átfogó szemlélet áll: az egészségre törekvés – a prevenció, a tudatos döntések képessége és a mentális jóllét támogatása – szinte észrevétlenül épül be az iskola hétköznapjaiba.
“A család mellett a köznevelési intézményeknek van lehetőségük arra, hogy a fiatalok számára segítséget nyújtsanak az egészséges életmód és a minőségi élet kialakításában. Az egészségügyi szakemberek és pedagógusok együttműködésével a 21 Nő az egészségügyért alapítvány ezért dolgozta ki az Egészségtudatos Iskola pályázatot, amely irányt mutat a 21. századi egészségszemlélet felé” – hangsúlyozta Kertész Éva, a 21 Nő az egészségügyért Alapítvány ügyvezetője. A pályázat különlegessége, hogy a díjazott iskolák nemcsak szakmai és anyagi elismerést kapnak, hanem gyakorlati támogatást is, ugyanis korszerű egészségnevelési segédanyagokhoz jutnak, valamint szakmai programokban vehetnek részt. A díj egyben azt is jelzi a szülők és a helyi közösség számára, hogy az adott intézmény a tanulás mellett kiemelten foglalkozik a diákok testi és lelki jóllétével.
“Évek óta nagy figyelmet fordítunk tanintézményeink szisztematikus egészségfejlesztő munkájára. A tapasztalat azt mutatja, hogy az egészségfejlesztés akkor a legeredményesebb, ha közösségi élménnyé válik, és bevonja a szülőket, valamint a helyi közösségeket is” – mondta Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ vezetője. A pályázó intézmények tevékenységét egy 12 fő területből álló szempontrendszer alapján értékelik. A kritériumok az egészségfejlesztés teljes spektrumát lefedik: a személyi higiéniától és a helyes táplálkozástól kezdve a lelki egészség támogatásán át egészen az egészséget támogató iskolai környezet kialakításáig. A rendszer kiemelten foglalkozik a mozgás, az elsősegélynyújtás, valamint a tudatos fogyasztói szemlélet fejlesztésével is.
Az Egészségtudatos Iskola címet egészségügyi és oktatási szakemberekből álló szakmai zsűri ítéli oda az intézményeknek. A címet egy évig viselhetik az iskolák, amelyet pályázat útján évente megújíthatnak. Azok az intézmények, amelyek négy egymást követő évben sikeresen pályáznak, örökös Egészségtudatos Iskola címet kapnak. A Békés vármegyei köznevelési intézmények 2026. április 22-ig pályázhatnak, a díjakat 2026. június 5-én adják át.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
