Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Növényvédőszerként is alkalmazhatóak az aranyvessző egyes komponensei

Az idegenhonos aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak környezetbarát növényvédőszerként való alkalmazhatóságát mutatták ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének kutatói.

Létrehozva:

|

Vizsgálatuk szerint az aranyvessző egyes komponensei alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Mint az ELKH keddi közleményében olvasható, a Móricz Ágnes vezette kutatócsoport a korábbiaknál költséghatékonyabb eljárást dolgozott ki bioaktív anyagok azonosítására növényi szövetekben. A módszer alkalmazásával a kutatók kimutatták, hogy a kivadult, idegenhonos aranyvesszőfajok bizonyos összetevői alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Eredményeiket a Journal of Chromatography A és a Journal of Agricultural and Food Chemistry közölte. Az új kémiai struktúrájú bioaktív anyagokra nagy igény van a humán- és az állatgyógyászatban, valamint a mezőgazdaságban, ezekről ugyanis azt gondolják, hogy különféle betegségek kezelésénél is alkalmazhatók lehetnek. A kórokozókban kialakuló (multi)rezisztencia előretörése miatt ez elsősorban az antimikrobiális szerekre igaz. A gyógyászatban azonban szükség van más hatású szerekre is, amelyek a jelenleg alkalmazott drogoknál hatékonyabbak és kevesebb mellékhatással bírnak – írják. A növények másodlagos anyagcseretermékeikkel védekeznek a káros környezeti hatások ellen, így a különféle szerkezetű bioaktív vegyületek kimeríthetetlen tárházát biztosítják. Ezeket térképezte fel a kutatócsoport az aranyvesszőfajokban. A közlemény szerint ezek az idegenhonos kerti növények invazívvá válhatnak – azaz egyre nagyobb területet hódíthatnak meg -, visszaszorítva az őshonos fajok életterét és diverzitását, amivel mind a természetben, mind a mezőgazdaságban károkat okoznak. Mint rámutatnak, az értékes anyagcseretermékek kimutatása ezekben a növényekben újabb okot adna a nagy biomasszával rendelkező invazív fajok irtására, ami így kettős – környezeti és gazdasági – hasznot eredményezne.  

Magyarországon az egyetlen őshonos aranyvesszőfaj a közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea). Emellett három Amerikából származó aranyvessző vadult ki: a magas (S. gigantea), a kanadai (S. canadensis) és a fűlevelű (S. graminifolia vagy Euthamia graminifolia), amelyek közül csak az első kettő vált invazívvá. Ugyan a tradicionális népi gyógyászatban a növények föld feletti hajtásrészét (herba) használják, elsősorban vizelethajtóként, ennek ellenére a kísérletek első szakaszában a kutatók a gyökérkivonatok komponenseit vizsgálták. Ennek oka, hogy a magas és a kanadai aranyvessző föld alatti hajtással is gyorsan terjed, terjedésük visszaszorításához tehát nem elegendő a föld feletti hajtás eltávolítása virágzás előtt. A vizsgálat során az aranyvesszők gyökérkivonataiban antimikrobiális, antidiabetikus és kolinészteráz-gátló anyagokat mutattak ki, utóbbit az Alzheimer-kór kezelésére alkalmazzák. A magas aranyvessző gyökeréből több, a Fusarium avenaceum gomba növekedését hatékonyan gátló anyagot (klerodán diterpént) sikerült kivonni. Többek között ez a gomba okozza a hazai kalászos gabonák fuzáriumos betegségét, mely világszerte jelentős gazdasági károkat okoz a mérsékelt égövben. A közönséges, a fűlevelű és a mutatós aranyvesszőkben azonosított összetevők – poliacetilének és egy benzil-benzoát-származék – a Fusarium avenaceum mellett a Bipolaris sorokiniana gomba növekedésének gátlásában is hatékonynak bizonyultak. Utóbbi barna levélfoltosságot, gyökérrothadást és csíranövény-foltosságot okoz pázsitfűféléken, így például a búzában és az árpában. Az aranyvessző egyes komponensei tehát alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. A kutatócsoport a továbbiakban folyamatosan bővíti a kísérletekbe bevonható növényi kórokozók körét, és folytatja az aranyvesszőfajok bioaktív másodlagos anyagcseretermékeinek feltérképezését – közölte az ATK.

Advertisement

Zöldinfó

Az iskolai jóllét erősítését célozza az Egészségtudatos Iskola pályázat

Új program indul az iskolák egészségéért!

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az iskolák jövője ma már nemcsak a tanulmányi eredményekről szól – írja az alternativenergia.hu. Egyre nagyobb szerepet kap az is, hogy az intézmények mennyire tudják támogatni a diákok testi, lelki és mentális jóllétét. Ezt a szemléletet erősíti az Egészségtudatos Iskola pályázat, amelyet a 21 Nő az egészségügyért Alapítvány és a Gyulai Tankerületi Központ hirdetett meg a Klebelsberg Központ együttműködésével a Békés vármegyei általános és középiskolák számára. A kezdeményezés célja, hogy elismerje azokat az intézményeket, amelyek kiemelten foglalkoznak a gyermekek testi, lelki és mentális egészségének támogatásával. Az Egészségtudatos Iskola pályázat olyan intézményeket kíván díjazni, ahol az egészségnevelés és az egészségfejlesztés nem egyszeri program vagy kampány, hanem a mindennapi pedagógiai gyakorlat része. A pályázatot a Gyulai Tankerületi Központ “Légy egészséges, légy tudatos, légy egészségtudatos!” című élménynapján jelentette be Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke.

“A jelen és a jövő nevelési feladatai között az egészségfejlesztés kiemelt szerepet kap. A Gyulai Tankerületi Központ évek óta bizonyítja, hogy az egészségnevelés a mindennapi iskolai élet szerves része lehet, és valódi sikerélményt jelent a diákok, pedagógusok és szülők számára egyaránt. Ezt a jó gyakorlatot szeretnénk most Békés vármegyében szélesebb körben is elérhetővé tenni, majd országosan is kiterjeszteni” – fogalmazott Hajnal Gabriella. Az Egészségtudatos Iskola cím mögött egy átfogó szemlélet áll: az egészségre törekvés – a prevenció, a tudatos döntések képessége és a mentális jóllét támogatása – szinte észrevétlenül épül be az iskola hétköznapjaiba.

“A család mellett a köznevelési intézményeknek van lehetőségük arra, hogy a fiatalok számára segítséget nyújtsanak az egészséges életmód és a minőségi élet kialakításában. Az egészségügyi szakemberek és pedagógusok együttműködésével a 21 Nő az egészségügyért alapítvány ezért dolgozta ki az Egészségtudatos Iskola pályázatot, amely irányt mutat a 21. századi egészségszemlélet felé” – hangsúlyozta Kertész Éva, a 21 Nő az egészségügyért Alapítvány ügyvezetője. A pályázat különlegessége, hogy a díjazott iskolák nemcsak szakmai és anyagi elismerést kapnak, hanem gyakorlati támogatást is, ugyanis korszerű egészségnevelési segédanyagokhoz jutnak, valamint szakmai programokban vehetnek részt. A díj egyben azt is jelzi a szülők és a helyi közösség számára, hogy az adott intézmény a tanulás mellett kiemelten foglalkozik a diákok testi és lelki jóllétével.

Advertisement

“Évek óta nagy figyelmet fordítunk tanintézményeink szisztematikus egészségfejlesztő munkájára. A tapasztalat azt mutatja, hogy az egészségfejlesztés akkor a legeredményesebb, ha közösségi élménnyé válik, és bevonja a szülőket, valamint a helyi közösségeket is” – mondta Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ vezetője. A pályázó intézmények tevékenységét egy 12 fő területből álló szempontrendszer alapján értékelik. A kritériumok az egészségfejlesztés teljes spektrumát lefedik: a személyi higiéniától és a helyes táplálkozástól kezdve a lelki egészség támogatásán át egészen az egészséget támogató iskolai környezet kialakításáig. A rendszer kiemelten foglalkozik a mozgás, az elsősegélynyújtás, valamint a tudatos fogyasztói szemlélet fejlesztésével is.

Az Egészségtudatos Iskola címet egészségügyi és oktatási szakemberekből álló szakmai zsűri ítéli oda az intézményeknek. A címet egy évig viselhetik az iskolák, amelyet pályázat útján évente megújíthatnak. Azok az intézmények, amelyek négy egymást követő évben sikeresen pályáznak, örökös Egészségtudatos Iskola címet kapnak. A Békés vármegyei köznevelési intézmények 2026. április 22-ig pályázhatnak, a díjakat 2026. június 5-én adják át.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák