Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

A francia kormány szabályozná, az ellenzéki Zöldek betiltanák a magánrepülőgépeket

A magánrepülőgépeknek a közösségi oldalakon jól követhető útjai egyre nagyobb felháborodást váltanak ki Franciaországban a károsanyag-kibocsátás miatt, miközben a kormány visszafogottságra kér mindenkit az energiafogyasztásban. Az illetékes miniszter szabályozná, míg az ellenzéki Zöldek betiltanák a magánrepülőket – adta hírül hétfőn a Le Monde című napilap.

Létrehozva:

|

Az éghajlatváltozás nyári következményei (a kánikulai időszakokat követő heves viharok) hetek óta olyan éles közéleti vitát váltanak ki a legvagyonosabbak magánrepülőgépeinek károsanyag-kibocsátásáról, hogy a kormány is szükségét érezte állást foglalni a kérdésben. Clément Beaune közlekedési miniszter egy hétvégéi lapinterjúban jelezte, hogy támogatná a magánrepülőgép-utak “szabályozását”. “Léteznek sürgősségi indokok vagy gazdasági kötelezettségek, de nem lehet egy kényelmes egyéni közlekedési mód (a magánrepülőgép), miközben az (Emmanuel Macron) elnök által kért általános mozgósítás (az energiatakarékosságot illetően) mindenkitől erőfeszítést vár el” – fogalmazott a Le Parisien című napilapnak a miniszter, aki szerint a magánrepülőgépek “a kétsebességes erőfeszítés jelképévé váltak”. A lap értesülése szerint a tárcavezető nem zárta ki a magánrepülőgép-utak megadóztatását.

A francia köztévé érdeklődésére a közlekedési minisztérium jelezte, hogy “a magánrepülőgépek betiltásáról nincs szó, miután az üzleti repülés jelentős gazdasági szektort képvisel Franciaországban”. A tárca azt szeretné, ha európai szintű szabályozás születne a kérdésben. Julien Bayou, az ellenzéki Zöldek főtitkára a France Info hírrádióban hétfőn üdvözölte, hogy a téma a politikai közbeszéd részévé vált, de “sokkal határozottabb intézkedéseket” sürgetett. “Egy magánrepülőgép arányosan tízszer jobban szennyez, mint egy kereskedelmi repülőgép. Elérkezett az idő, hogy kitiltsuk őket, mert szó szerint megmérgeznek minket” – fogalmazott a pártvezető. Szerinte az adóztatás nem elégséges megoldás. “Ha adót vetnénk ki, például 15 ezer euró mértékűt, az még a zsebpénzét sem közelítené meg ezeknek az embereknek” – mondta nem kormányzati szervezetek adatait idézve, amelyek szerint a magánrepülőket rendszeresen használók átlagvagyona 1,3 milliárd euróra tehető.

Több Twitter-fiók is hozzájárult a probléma érzékeléséhez, mindenekelőtt az Elonjet, amely a közösségi oldalon a Tesla elektromos autógyártó vezérigazgatójának, Elon Musknak minden magánrepülőgépen megtett útjáról számot ad. A fiók létrehozója, az amerikai Jack Sweeney több ilyen fiókot is létrehozott, amelyeken egyebek között, a Meta tulajdonosának, Mark Zuckerberg és más milliárdosok útjait is nyomon követi. A légiközlekedés a világ szén-dioxid-kibocsátásának 2-3 százalékáért felelős, de a Transport and Environment nevű szervezet májusban közzétett jelentése szerint a magánrepülőgépeknek az utasonkénti karbonlábnyoma 5-14-szer nagyobb a kereskedelmi járatok utasainak karbonlábnyománál, és ötvenszer magasabb a vonaton utazókénál.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöld Közlekedés

Az elektromos autók gyártásában is erősödik a közép-kelet-európai együttműködés

Magyarország is csatlakozott a CEE AutoHUB kezdeményezéséhez.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) hivatalosan is a CEE AutoHUB kezdeményezés tagjává vált. Az egyetértési megállapodás aláírásával Magyarország Közép- és Kelet-Európa négy másik országa, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia mellé csatlakozott a regionális együttműködésben – írja az alternativenergia.hu. A CEE AutoHUB országainak közös erőfeszítése az autóipar versenyképességének megerősítése, valamint az egységes és erős érdekképviselet biztosítása a régióban. A kezdeményezést először Csehország, Lengyelország, Románia és a Szlovákia alapította, de szinte az első napokban Magyarország is csatlakozott a MAGE révén. Hasonlóan a négy másik országhoz, Magyarországon is az ipar és a gazdaság egyik fontos alappillére a járműgyártás. Az elmúltidőszakban körülbelül 450 ezer járművet gyártottak éves szinten hazánkban, az iparág mintegy 150 ezer munkahelyet adott. A BMW és a BYD gyárainak felfutásával ez a volumen nőni fog.

Az AutoHUB öt országa felel az EU teljes járműgyártásának közel egyharmadáért, több mint 4 millió autóval évente, ami nagyjából a német kibocsátásnak felel meg – ám ez bővülni fog hazánkban a BMW és a BYD, Szlovákiában a Volvo gyárának megnyitásával. Ebben az öt országban ráadásul több mint 1,2 millió közvetlen munkahelyet ad az autóipar, de további 1,5–2 millió munkahely kapcsolódik a szélesebb értéklánchoz. A kezdeményezést az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) indította el a régió autóipari együttműködésének erősítésére, szoros koordinációban az adott országok járműipari érdekképviseleti szerveivel. Több mint 50 járműgyár található az öt országban.

Erősebb érdekképviselet
A CEE AutoHUB közleménye szerint Magyarország csatlakozása jelentős lépés egy erősebb regionális partnerség és az európai szinten jobban összehangolt közép-kelet-európai érdekképviselet felé. Krisztián Róbert, a MAGE elnöke a csatlakozással kapcsolatban elmondta: „A CEE AutoHUB építő jellegű kezdeményezés a régiónk számára. Egy olyan időszakban, amikor az autóipar mélyreható szabályozási és technológiai változásokon megy keresztül, elengedhetetlen a közép- és kelet-európai szövetségek közötti erősebb koordináció és a strukturált párbeszéd. Az AutoHUB olyan platformot biztosít, amely lehetővé teszi az álláspontok összehangolását, a nemzeti tapasztalatok megosztását, valamint annak biztosítását, hogy a régió nézőpontjai világosan és következetesen jelenjenek meg az európai vitákban” – fogalmazott Krisztián Róbert.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák