

Zöldinfó
A leghatékonyabban ezzel a módszerrel tüzelhet fával
A rezsicsökkentés átalakítása miatt sokan próbálkoznak a tűzifa használatával, a Levegő Munkacsoport tanácsaival a fűtés még hatékonyabb lehet.
Mióta a kormány júliusban bejelentette, hogy augusztustól részben megszűnik a rezsicsökkentés rendszere, rengeteg háztartásban próbálnak spórolni a fogyasztáson. Az egyszerű szokásbeli változtatások, például az alacsonyabb hőfokra történő fűtés önmagában csökkentheti az energiahasználatot, de léteznek olyan beruházások is, amelyek még látványosabban segítenek a rezsi mérséklésében. A napelemek telepítése az egyik legnépszerűbb módja ennek. Az utóbbi időkben drasztikusan megnőtt a kereslet az ilyen rendszerek iránt, a hazai cégek egyre inkább leterheltek az érdeklődési hullám miatt. A folyamat hátterében egyrészt az olyan programok állnak, amelyek segítik a projekteket. Ilyen többek között az év végéig futó otthonfelújítási támogatás, melynek keretében a családok akár a napelemes beruházás árának 50 százalékát is visszakaphatják. A másik ok, hogy a rezsicsökkentés átalakításának hatására sokan inkább önerőből belevágnak a beruházásba, annyira megrövidült a megtérülés.
A napelemek mellett a tűzifahasználat iránti érdeklődés is fokozódott az elmúlt hetekben. A Levegő Munkacsoport ezt felismerve a Facebookon tett közzé olyan tippeket, amelyekkel a fűtés a lehető leghatékonyabb és leginkább környezetbarát lehet. A szervezet szerint 20 százalékos nedvességtartalom alatti száraz keményfát, bükköt, tölgyet, akácot, gyertyánt érdemes használni. A fát hasábokra vágva, egymásra merőlegesen kell lehelyezni a tűztérbe, felülre a vékonyabb hasábokat. A gyújtóst puhafából, például fenyőből ajánlott készíteni, ebből néhány 2-3 centiméteres hasábot a máglya tetejére kell helyezni. A begyújtás ily módon akár egy hosszú gyufával is megoldható, papír vagy egyéb gyújtós használata nélkül.

Kép forrása: Levegő Munkacsoport Facebook oldala
A Levegő Munkacsoport szerint a fentieknek megfelelően megrakott máglya, illetve begyújtott tüzelő felülről lefelé ég el. A máglyát azért nem szabad alulról meggyújtani, mert az így beinduló láng az egész máglyán végigfut, a hasábok nem tudnak kellő gyorsasággal átmelegedni, és később érik el a megfelelő hatásfokú égéshez szükséges hőmérsékletet. A lassabb indulás után emellett szinte egyszerre kezd bomlani az összes tűzifa, ezért a keletkező fagáz nem kap elegendő levegőt az égéshez, és végül hasznosulatlanul távozik a kéményen keresztül. „Ha a fentiek szerint járunk el hatékonyabb lesz a fűtésünk, azonos mennyiségű fából tovább lesz meleg lakásunkban, és nem utolsó sorban sokkal kevesebb füst keletkezik a végig megfelelő hőfokú és kellő levegőt kapó égés miatt” – olvasható a bejegyzésben.

Zöldinfó
Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.
Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Két fogás, ami megváltoztathatja a jövőt