Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A római üzletek és éttermek a kirakatba kitett rezsiszámlákkal tiltakoznak az energia drágulása ellen

Áram- és gázszámlák terítik be Róma üzleteinek és vendéglátóhelyeinek kirakatait a kereskedelmi és fogyasztóvédő szervezetek felhívására, amelyek így kívánnak tiltakozni az ugrásszerűen megemelkedett energiaárakkal szemben hétfőtől.

Létrehozva:

|

A Tedd a számlát a kirakatba elnevezésű akcióhoz bárok, éttermek, pizzeriák, fagylaltozók, ruhaüzletek is csatlakoztak. Az egyik Vatikánhoz közeli presszó tulajdonosa a Corriere della Sera napilapnak elmondta, hogy havi energiaköltsége a korábbi valamivel több mint kétezer euróról majdnem hétezerre emelkedett, miközben a vendégek száma nem nőtt ekkora ütemben a nyári szezonban sem. A Forum Romanumra néző étterem tulajdonosa hozzátette: a kirakatba kitett számlák a figyelemfelkeltést szolgálják, így a vendégek is tudják, hogy előbb-utóbb muszáj lesz a menüben szereplő árakat is megemelni, bár eddig ezt a vendéglátósok igyekeztek elkerülni. A Confcommercio-Fipe kereskedelmi, valamint az Aduc fogyasztóvédelmi szervezet közös akciójához egyre többen csatlakoznak. Demonstrálnak a világítás lekapcsolásával is: egyik este több vendéglő gyertyával világította meg az asztalokat az energiaárak emelkedése ellen tiltakozva.

Az olasz főváros legismertebb csemegeélelmiszer-üzletének tulajdonosa szerint válságos méretet öltött a termékhiány is, egyre nehezebb beszerezni például az import mustárt, az üvegpalackokat és a fémkupakokat. Az egyik nápolyi pizzéria a vendégeknek adott számlán információként feltünteti azt is, hogy a vendéglátóhely energiaköltsége az utóbbi hónapokban háromszáz százalékkal emelkedett. Az adriai Rimini egyik szállodája a sajtóban jelentette be, hogy júliusban 18 ezer eurós villanyszámlát fizetett a tavaly júliusi 6 ezer euróval szemben. A hotel üzemeltetője szerint jövőre a vendégektől klímadíjat szedhetnek. Olaszországban a családok és vállalkozások rezsiszámlái az előrejelzések szerint októbertől legalább kétszeresére emelkedhetnek.

Giorgia Meloni a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) miniszterelnök-jelöltje korábban úgy nyilatkozott: éjszaka nem tud aludni, mert a lakosságot sújtó rezsiárak miatt aggódik. A Liga politikusa, Giancarlo Giorgetti a jelenlegi ügyvivő kormány gazdasági fejlesztési minisztere szerint az energiaárak “háborús károkat” okoznak Olaszországban. A centrumpárti Akciót vezető Carlo Calenda “ár-cunamiról” beszélt, és a választási verseny felfüggesztésére kérte a politikai erőket, azonnali összpárti fellépéssel a rezsinövekedés megállítására. A Mario Draghi vezette kormány a héten készül újabb költségvetési csomaggal segíteni, azután, hogy az év eleje óta családoknak és vállalkozásoknak már 30 milliárd eurót különítettek el.

Advertisement

A La Repubblica napilap rámutatott, hogy a Draghi-kormány extraprofit-adót vezetett be, de a nyáron várt tízmilliárd euróból eddig csak egymilliárd érkezett az államkasszába. Közel húsz nagyvállalat, miután befizette az első részletet, a bíróságon fellebbezett az általuk alkotmányellenesnek tartott extraprofit befizetéssel szemben, közöttük a legnagyobb olasz energiaszolgáltatók is. A kormány szigorítással válaszolt: a következő fizetési határidőt túllépőket akár a befizetendő összeg hatvan százalékával egyenlő bírsággal büntethetik.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák