Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Marseille is kitiltaná a legszennyezőbb tengerjáró hajókat

Egy évvel azután, hogy az olasz kormány kitiltotta a tengerjáró hajókat a velencei lagúnából, a dél-franciaországi Marseille polgármestere, Benoit Payan petíciót indított városa honlapján és a közösségi oldalakon a legszennyezőbb tengeri járművek kitiltásáért.

Létrehozva:

|

A kezdeményezést keddig 50 ezren írták alá Franciaország második legnagyobb városának lakói közül. “Megfulladunk a Földközi-tengeren és a kikötőinkben. Érezzük, látjuk, belélegezzük a szennyezett levegőt, és a kánikula miatt csúcsokat döntenek (a szennyezettségi értékek). A tengerjárók szemetelnek, büntetlenül ontják a füstöt a folyóinkba, ez nem mehet így tovább. Akkora szennyezést okoznak, mintha egymillió gépkocsi menne el erre” – mondta az idén csaknem 2 millió tengerjáróutast fogadó nagyváros polgármestere a France2 francia közszolgálati televízió híradójában. A petíció célja, hogy támogassa a városvezetés kezdeményezését a tengeri szennyezés csökkentése érdekében. “Követeljük a nemzetközi szabályozás megváltoztatását, a tengereinket és a városainkat jobb óvását” – írta az önkormányzat, amely “szigorú és ambiciózus normákat” szeretne a Földközi-tenger és a tengerparton élők védelméért. A kérést az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) tengerészeti kérdésekre szakosodott ügynökségéhez, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezethez intézték az aláírók. Ez az intézmény szabályozza a tengerjárók károsanyag-kibocsátását. “Azt kérjük a Nemzetközi Tengerészi Szervezettől, hogy gyorsítsa fel döntését a kénkibocsátásról” – olvasható a petícióban. Marseille városa a francia kormányt is megszólította és sürgette, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a Földközi-tenger mentén fekvő államok és városok vezetőivel a nitrogén-oxid-kibocsátás kérdéséről.

Marseille februárban már összehívta Bejrúttól Tangerig a Földközi-tenger mentén fekvő 24 nagyváros döntéshozóit  annak érdekében, hogy új környezet- és egészségvédelmi szabályokat alkossanak meg közösen. A városvezetés szerint miközben a hőhullámok alatt jelentősen emelkedik a légszennyezettség Marseille-ben, “eljött az idő a pozitív és gyors cselekvésre”. A Le Parisien című napilap szerint a tengerjárók és a gazdaság védelmezői arra hívták fel a figyelmet, hogy az MSC és a Costa társaságok legmodernebb, cseppfolyósított földgázzal üzemelő tengerjáró hajói kevésbé szennyezőek, és a kikötőben is tudnak tankolni.



Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – olvashatjuk az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető a hírtelevíziónak elmondta, hogy a székelyföldi település elárasztott sóbányájából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat, mivel a mérések a víz sótartalmának “riasztó növekedését” mutatják. A sóbánya felett folyó Korond-patak elvezetése ezért – a talajsüllyedés késleltetése mellett – amiatt is sürgőssé vált, mivel a patak a sós vizet a Kis-Küküllőbe szállítja. A miniszter szerint kedden a Kis-Küküllő vízének kloridtartalma tízszerese volt a május 29-én mért literenkénti 51 milligrammnak. A térségbeli víztisztító állomások literenként 250 milligramm sókoncertrációig képesek tisztítani a vizet, magasabb értéknél a víz ihatatlanná válik – húzta alá. A folyó vizének sótartalma kedden kétszerese volt a megengedettnek, ezért Maros megye16 településén ihatatlanná vált a vezetékes víz, és a hatóságok 30 napos veszélyhelyzetet hirdettek.

Mircea Fechet szerint a bányából kifolyó víz magas sótartalma is veszélyt jelent. Literenkénti 1000 milligrammos sótartalomnál halpusztulás áll be, míg 2000 milligrammot már semmi sem él túl – figyelmeztetett. Bogdan Ivan gazdasági miniszter a hírtelevíziónak elmondta: elkezdődtek a sóbánya sós vizét a Kis-Küküllőbe szállító Korond-patak elterelési munkálatai, miután a szakemberek megtalálták erre a műszaki megoldást. A Hargita megyei prefektúra által ismertetett műszaki terv szerint a Korond-patak vizét a sóbánya felett kétméteres átmérőjű vezetékekben fogják fel, melyeket a hegyoldalhoz rögzítenek. A vezetékek másodpercenként 20-24 köbméter vizet képesek szállítani. A munkálatokat stabil területen végzik, amelyet nem érint a szuffózió, a még finomhangolásra szoruló tervek szerint az útvonal a patak régi medre mentén halad. A patak felső szakaszán ideiglenes víztározókat is kialakítanak, melyek nagy vízhozam esetén képesek tárolni a víz egy részét – áll a tervben.

A miniszter szerint hétfőn este felszerelték a szkennereket, melyekkel a turisztikai részleget és a régi bányát figyelik, hogy megállapítsák, mekkora kárt okozott a víz a bányaszerkezetben, és miként lehet eltávolítani. Az adatokat négyóránként elemzik a szakemberek. A tárcavezető szerint a parajdi helyzet megoldásán a legjobb romániai geológusok dolgoznak, és az európai katasztrófavédelmi mechanizmus aktiválásával szerdára hét külföldi szakértő is ékezik a legmodernebb technológiákkal a Hargita megyei településre. Aláhúzta: nincsenek olyan adatok, melyekből a bánya turisztikai részlegének a beomlására lehetne következtetni. A miniszter szerint a hétfőn észlelt szuffózió délután nem terjedt tovább, és kedden kora délutánig sem történt változás, ami jó jel. Kiemelte: a veszélyeztetett terület a régi bánya fölött van, amit nem használtak. Nyágrus László parajdi polgármester úgy nyilatkozott, hogy bizakodók, de meg kell várni a következő napok méréseinek eredményeit és a szakértői véleményeket. A veszélyeztetett terület környékén élők kilakoltatása érvényben marad, a vasárnap felépített védőgátat sem bontják el. A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

Advertisement

Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák