

Zöldinfó
Veszélybe sodorhatja a gazdaságot az országos energiahiány a dél-afrikai elnök szerint
Rövid távon sem lehet számítani az energiaválság javulására a Dél-afrikai Köztársaságban, az országos áramhiány veszélybe sodorhatja a gazdaságot – figyelmeztetett hétfőn Cyril Ramaphosa elnök.
Ramaphosa a nemzethez írott heti levelében kijelentette: az Eskom állami energiavállalat szénnel fűtött villamos erőműveinek bizonytalan teljesítményét látva továbbra is fenn kell tartani a preferenciasorrendet az áramelosztásnál. A déli féltekén a tél közepének számító június és július hónapokban hetekig szigorúan adagolták az áramot az afrikai kontinens legnagyobb ipari országában. A megszorítások fokozódtak, miután az országos áramhálózat állapota a hiányos karbantartás és a korrupció miatt leromlott, így továbbra sincs elég áram. Az utóbbi két hétben naponta többször órákig tartó áramkimaradások voltak. Az áramelosztás korlátozásának a vállalatok az elsődleges kárvallottjai. Ramaphosa a múlt héten korábban tért vissza tengerentúli útjairól a válság miatt, és az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán sem vett részt, hogy figyelmét az energiaválság kezelésére összpontosíthassa.
Az elnök levelében aláhúzta: az elmúlt két hét nagyon megterhelő volt, és teljesen jogos a lakosság felháborodása. Egyúttal arra kérte az embereket, hogy spóroljanak az energiával. Az államfő hangsúlyozta: az elsődleges cél az, hogy megszüntessék az üzemzavart az erőművekben, és helyre lehessen állítani az áramszolgáltatást. A tavasz közeledtével általában jelentősen csökken az energiafogyasztás a Dél-afrikai Köztársaságban, de most annyira sok erőmű hibásodott meg, hogy meredeken esett a termelés. Emellett a szénellátás is akadozik. A Dél-afrikai Köztársaság villamos erőműveinek 80 százaléka szénalapú, s így súlyosan környezetszennyező. Ramaphosa a lakosság türelmét kérte, és elmondta: zajlik a kapacitások bővítése, még ha egyelőre nem is látni ennek eredményét. Az elnök júliusban bejelentette: megnyitják az energiapiacot a magánszektor szereplői előtt. A Dél-afrikai Köztársaságban a múlt héten írták alá az első egyezményeket a szélenergia hasznosításáról.
mti

Zöldinfó
Ősi erdők, fosszíliák és évszázados fák – Bécs rejtett természeti csodái
A legtöbben épületekre, múzeumokra és kávéházakra gondolnak, ha Bécsről esik szó, pedig a város több, mint 400 különleges természeti emléket is rejt: évszázados fákat, fosszilis erdőt, ritka élőhelyeket, sőt, egykori tengerpart maradványait is.

Aki nyitott szemmel járja Bécs utcáit, hamar megtapasztalhatja, hogy a város nemcsak építészeti vagy történelmi látnivalókban bővelkedik, hanem olyan természeti kincsekben is, amelyeket maga a természet alkotott. Ma már több, mint négyszáz ilyen természetvédelmi emlékhely található Bécs területén, a város szinte minden kerületében. Ezeket a bécsi környezetvédelmi hatóság hivatalosan is védetté nyilvánította, és sokuk táblával is jelölt, így könnyen felfedezhetők egy-egy városi séta során. Ezek az úgynevezett természeti emlékművek nemcsak természeti, hanem kulturális és tudományos szempontból is jelentősek. Ilyen például a Práter területén húzódó Mauthnerwasser, egy ma már csak részben fennmaradt vízfolyás, amely egykor a Duna ártéri rendszerének része volt, és ma természetvédelmi oltalom alatt áll.
A város geológiai múltja több ponton is kézzelfogható a belvárosban. A Burggarten parkjában található “megkövült erdő” például 280 millió éves fosszilis fatörzseket őrző kőzettömbökból áll és a város egyik legidősebb földtörténeti különlegessége. Egy kis kitérővel a 9. kerület egyik kis utcájában, a Prechtlgasséban, szabad szemmel is megfigyelhetjük azt a kőzetalapot, amelyre a mai Bécs épült, a 19. kerületben, a Kahlenberger Straße mentén pedig az egykori tengerpart szintje is jól kivehető, a domboldalba vágott sziklafal üledékes rétegei máig jól kirajzolják az ősi partvonalat. Az emlékhelyek gyakran pedig egy-egy történelmi korszak lenyomatai is.
A Mozart-platán, hivatalos nevén Jacquin‑platán, amely 1936 óta áll Bécs Landstraße kerületének egyik belső udvarában, a legenda szerint már akkor is ott állt, amikor maga Mozart a szomszédos házban zongoraórákat adott. A fa életkorát pontosan nem ismerjük, de a szakértők mintegy 230 évesre becsülik. A Weißgerberlände egyik eperfája pedig a 18. század selyemhernyó-tenyésztésének idejét idézi: ekkor eperfákat ültettek a külvárosokban a hernyók táplálására. Nem minden természeti emlékhely látogatható, de sok nyitva áll, és különleges rálátást kínál Bécs “régi természetére”.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Sorra pattannak ki a földrengések: különös jelenség zajlik a Dél-Alföldön
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemek és legelő juhok: így valósítja meg Bécs a klímabarát városi jövőt
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Tisztább levegő, hűvösebb utcák: így változtatja meg a várost a „Sétáló erdő” projekt