Zöldinfó
A Természetvédők Szövetsége a metánkibocsátás csökkentését szorgalmazza
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szorgalmazza, hogy Magyarország mielőbb csatlakozzon a Globális Metánvállalás kezdeményezéshez, amelynek tagjai önként vállalják: 2030-ra az emberi tevékenységből származó metánkibocsátásukat 30 százalékkal csökkentik a 2020. évi szinthez képest.
A szövetség közleményében úgy véli, a csatlakozással kezelni lehetne a magyar gázinfrastruktúrákból elszivárgó metán problémáját is. Ugyanis az üvegházhatású gázok kibocsátásához nemcsak a 80-95 százalékban metánból álló földgáz elégetése járul hozzá, hanem az is, hogy az energiahordozó szivárog a gázinfrastruktúrából – mutattak rá. Hozzáfűzték: a metán hosszú távon nyolcvanszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, és jelentős szerepe van az éghajlatváltozás súlyosbodásában. Az éghajlatváltozás mellett az Európát sújtó energiaválság is sürgeti az országokat, hogy csökkentsék függésüket a fosszilis energiaforrásoktól – hangsúlyozták.
A közleményben Molnár Mátyás, az MTVSZ programfelelőse kiemelte: Magyarországon a gázhálózati veszteség, a földgáz tárolásához, elosztásához és felhasználásához kapcsolódó veszteség 2020-ban 1 százalék volt, a 10,6 milliárd köbméteres magyarországi gázfelhasználás mellett 106 millió köbméter. Így a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatait figyelembe véve az MTVSZ becslése szerint az országban évente mintegy 100-180 millió köbméter földgáz szivároghat el a gázinfrastruktúrákból. “A metánszivárgással tehát akár egyheti téli földgázunk is veszendőbe mehet” – fogalmazott a szakember. Álláspontja szerint az új gázinfrastruktúra-beruházások tovább növelnék az üvegházhatású gázkibocsátást.
Az MTVSZ az ország gázfelhasználására vonatkozó megállapítását a Központi Statisztikai Hivatal, az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján kalkulálta, a magyar gázinfrastruktúrában elszivárgó metán mennyiségét pedig a MEKH adatai alapján határozta meg. Mindezek mellett figyelembe vették a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzését, amely szerint globálisan az energiaipar valós metánkibocsátása akár 70 százalékkal is magasabb lehet, mint a hivatalosan jelentett adatok. A Magyar Természetvédők Szövetsége több mint 100 magyarországi környezet- és természetvédő szervezet közössége, fő célja a természet egészének a védelme és a fenntartható fejlődés elősegítése.
mti
Zöldinfó
Egy korty víz is életet menthet: fokozott vaditatás indult az aszály miatt
A vadgazdálkodók és önkéntesek országszerte új itatókat létesítenek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tartós hőség és a csapadékhiány a vadállományt is súlyosan érinti; a természetes vízlelőhelyek kiszáradása miatt a vadgazdálkodók országszerte új itatókat létesítenek, töltik a dagonyákat, és önkénteseket is bevonnak, hogy a vad a legkritikusabb időszakban is ivóvízhez jusson – olvasható az alternativenergia.hu. Horváth Bálint, a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaság hivatásos vadásza szerint ilyenkor a munka jelentős része a vízpótlás köré szerveződik. A régi dagonyák és vaditatók folyamatos feltöltése mellett új, kisebb és nagyobb űrtartalmú itatókat is kialakítanak a vadászterületen. Nyáron ez az egyik legfontosabb feladat, mert a víz hiánya rövid idő alatt komoly problémákat okoz – ismertette a lapnak. A szakember szerint a rendszeres vízutánpótlás számos pozitív hatással jár: mérsékli a hőstresszt, segíti a szervezet hőszabályozását és növeli az ellenállóképességet.
Az itatók emellett koncentrálják, helyben tartják a vadat, így ha megfelelő helyen alakítják ki azokat, valamelyest hozzájárulhatnak a mezőgazdasági vadkárok mérsékléséhez is – írták. Hozzátették, hogy a mesterséges itatók nemcsak a vadászható fajokat segítik. Az énekesmadarak, a méhek és számos más védett faj is rendszeresen használja ezeket a vízlelőhelyeket, így a vaditatás az egész életközösséget támogatja. Kitértek arra, hogy a kritikus mértékű aszály miatt több helyen immár a civilek is bekapcsolódtak a munkába. Aszód térségében például önkéntesek vállalták vaditatók kihelyezését és rendszeres feltöltését.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hőhullámok és a hosszan tartó csapadékhiány következtében a vaditatás szerepe folyamatosan felértékelődik. A nyári hónapokban a természetes vízforrások pótlása már nem csupán vadgazdálkodói, hanem kiemelt természetvédelmi feladat, az élővilág megőrzésének egyik legfontosabb eszköze. A hőség idején a parkerdőkben élő vadállomány vízellátása kritikus feladat, amely során az erdészek és vadgazdálkodók mesterséges vaditatókat, dagonyákat és nyalósókat üzemeltetnek, míg az erdők vízháztartásának javítására vízvisszatartási programokat hajtanak végre.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj energetikai pályázatok indulnak: a megújuló energia térnyerését támogatják
