Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Természetvédők Szövetsége a metánkibocsátás csökkentését szorgalmazza

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szorgalmazza, hogy Magyarország mielőbb csatlakozzon a Globális Metánvállalás kezdeményezéshez, amelynek tagjai önként vállalják: 2030-ra az emberi tevékenységből származó metánkibocsátásukat 30 százalékkal csökkentik a 2020. évi szinthez képest.

Létrehozva:

|

A szövetség  közleményében úgy véli, a csatlakozással kezelni lehetne a magyar gázinfrastruktúrákból elszivárgó metán problémáját is. Ugyanis az üvegházhatású gázok kibocsátásához nemcsak a 80-95 százalékban metánból álló földgáz elégetése járul hozzá, hanem az is, hogy az energiahordozó szivárog a gázinfrastruktúrából – mutattak rá. Hozzáfűzték: a metán hosszú távon nyolcvanszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, és jelentős szerepe van az éghajlatváltozás súlyosbodásában. Az éghajlatváltozás mellett az Európát sújtó energiaválság is sürgeti az országokat, hogy csökkentsék függésüket a fosszilis energiaforrásoktól – hangsúlyozták.

A közleményben Molnár Mátyás, az MTVSZ programfelelőse kiemelte: Magyarországon a gázhálózati veszteség, a földgáz tárolásához, elosztásához és felhasználásához kapcsolódó veszteség 2020-ban 1 százalék volt, a 10,6 milliárd köbméteres magyarországi gázfelhasználás mellett 106 millió köbméter. Így a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatait figyelembe véve az MTVSZ becslése szerint az országban évente mintegy 100-180 millió köbméter földgáz szivároghat el a gázinfrastruktúrákból. “A metánszivárgással tehát akár egyheti téli földgázunk is veszendőbe mehet” – fogalmazott a szakember. Álláspontja szerint az új gázinfrastruktúra-beruházások tovább növelnék az üvegházhatású gázkibocsátást.

Az MTVSZ az ország gázfelhasználására vonatkozó megállapítását a Központi Statisztikai Hivatal, az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján kalkulálta, a magyar gázinfrastruktúrában elszivárgó metán mennyiségét pedig a MEKH adatai alapján határozta meg. Mindezek mellett figyelembe vették a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzését, amely szerint globálisan az energiaipar valós metánkibocsátása akár 70 százalékkal is magasabb lehet, mint a hivatalosan jelentett adatok. A Magyar Természetvédők Szövetsége több mint 100 magyarországi környezet- és természetvédő szervezet közössége, fő célja a természet egészének a védelme és a fenntartható fejlődés elősegítése.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Egy korty víz is életet menthet: fokozott vaditatás indult az aszály miatt

A vadgazdálkodók és önkéntesek országszerte új itatókat létesítenek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tartós hőség és a csapadékhiány a vadállományt is súlyosan érinti; a természetes vízlelőhelyek kiszáradása miatt a vadgazdálkodók országszerte új itatókat létesítenek, töltik a dagonyákat, és önkénteseket is bevonnak, hogy a vad a legkritikusabb időszakban is ivóvízhez jusson – olvasható az alternativenergia.hu. Horváth Bálint, a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaság hivatásos vadásza szerint ilyenkor a munka jelentős része a vízpótlás köré szerveződik. A régi dagonyák és vaditatók folyamatos feltöltése mellett új, kisebb és nagyobb űrtartalmú itatókat is kialakítanak a vadászterületen. Nyáron ez az egyik legfontosabb feladat, mert a víz hiánya rövid idő alatt komoly problémákat okoz – ismertette a lapnak. A szakember szerint a rendszeres vízutánpótlás számos pozitív hatással jár: mérsékli a hőstresszt, segíti a szervezet hőszabályozását és növeli az ellenállóképességet.

Az itatók emellett koncentrálják, helyben tartják a vadat, így ha megfelelő helyen alakítják ki azokat, valamelyest hozzájárulhatnak a mezőgazdasági vadkárok mérsékléséhez is – írták. Hozzátették, hogy a mesterséges itatók nemcsak a vadászható fajokat segítik. Az énekesmadarak, a méhek és számos más védett faj is rendszeresen használja ezeket a vízlelőhelyeket, így a vaditatás az egész életközösséget támogatja. Kitértek arra, hogy a kritikus mértékű aszály miatt több helyen immár a civilek is bekapcsolódtak a munkába. Aszód térségében például önkéntesek vállalták vaditatók kihelyezését és rendszeres feltöltését.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hőhullámok és a hosszan tartó csapadékhiány következtében a vaditatás szerepe folyamatosan felértékelődik. A nyári hónapokban a természetes vízforrások pótlása már nem csupán vadgazdálkodói, hanem kiemelt természetvédelmi feladat, az élővilág megőrzésének egyik legfontosabb eszköze. A hőség idején a parkerdőkben élő vadállomány vízellátása kritikus feladat, amely során az erdészek és vadgazdálkodók mesterséges vaditatókat, dagonyákat és nyalósókat üzemeltetnek, míg az erdők vízháztartásának javítására vízvisszatartási programokat hajtanak végre.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák