Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezetbarát horgászeszközöket fejleszt egy konzorcium

Több mint 700 millió forintos projektben dolgozik környezetbarát horgászezközök kifejlesztésén és két őshonos halfaj termeléstechnológiáján a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Energofish és a Czikkhalas Kft. alkotta konzorcium.

Létrehozva:

|

A horgászati eszközöket forgalmazó és gyártó Energofish Kft. az MTI-nek eljuttatott közleményében kifejtette, a horgászat dinamikusan fejlődik, Magyarországon 1200 horgászegyesület és csaknem 700 000, állami horgászigazolvánnyal rendelkező horgász van, a bővülés azonban jelentős terhelést ró a környezetre. Éppen ezért a projektben egyebek mellett olyan termék fejlesztésére vállalkoztak, amely kiválthatja a horgászatban használt sörétólmot. Az ökoszisztémára mérgező hatású ólomból ugyanis az európai uniós horgászcikk-kereskedelemben becslések szerint évente 6000-8000 tonna fogy. Az új terméket hasonló vagy nagyobb atomtömegű anyag felhasználásával állítanák elő, amely biztonságosabb a környezetre. Emellett a halcsaliként szintén nagy tételben használt gumikukoricát alakítanák át úgy, hogy az a természetben viszonylag gyorsan és teljes mértékben le tudjon bomlani. A projekt része, hogy az Energofish Kft. marcali telephelyén az ólom hatásaira vonatkozó tesztkísérleteket végeznek. Földmedrű környezetben azt vizsgálják, hogy a víztestben és a takarmányban fellelhető ólom hogyan hat a pontyállományra. Laboratóriumi környezetben és halas- illetve horgásztavak ülédékmintáit a zebradánió halfajjal tesztelik, valamint megvizsgálják hogy a pontyok májában és veséjében mekkora mennyiségű ólom lesz jelen.

A konzorcium a domolykó és a széles kárász termeléstechnológiáját is kidolgozza. Karcsai Dávid, az Energofish pályázati és innovációs menedzsere az MTI-nek azt mondta, azért esett választás erre a két halfajra, mert ezek állománya folyamatosan csökken. A nevelés medencés és földmedrű kistavakban, monokultúrás népesítéssel kezdődött, a technológiát a projekt második felében a Magyarországon jellemző, völgyzárógátas, polikultúrás – azaz több fajt is nevelő – tavakban is tesztelik majd. Az eljárásokat a Czikkhalas Halastavai Kft. varsádi tavainál extenzív és félintenzív körülmények között vizsgálják, az egyetem a szaporítás alapjait kutatja. A projekt, amelyet 480 millió forinttal támogat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, 2023 februárjában zárul. Az 1992-ben alapított, főleg piaci haltermeléssel foglalkozó Czikkhalas Kft. 212 hektáron évi 550-580 tonna halat, 90 százalékban pontyot termel, 2021-ben 471 millió forint nettó árbevételt és 39 millió forint nyereséget ért el. A szintén 1992 óta működő Energofish Kft.-nek az előző évben 4,2 milliárd forintos nettó árbevétele és 151 millió forint adózott eredménye volt.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Jönnek a napviharok? Új magyar kutatás segíthet megvédeni a műholdakat és az áramhálózatot

Egy új, nemzetközi adatokra épülő magyar kutatási projekt segíthet jobban megérteni, hogyan hatnak a Napból érkező energiakitörések a Föld mágneses környezetére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az űridőjárással összefüggő fizikai folyamatok kutatásával foglalkozó projekt indult a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban (FK) az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a HUN-REN Wigner FK munkatársai a SWIFT projekt (Solar wind impact on turbulent dynamics of the terrestrial magnetosphere-ionosphere system) keretében folytatják a napfizikai jelenségek földi mágneses környezetre gyakorolt hatásának tanulmányozását. A kutatást az ESA pályázatán elnyert támogatásból indították el, és a vizsgálatokhoz több nemzetközi, Föld körül keringő űrmisszió mérési adatait használják fel. Felidézték, hogy a HUN-REN Wigner FK Űrfizikai Csoportja idén támogatást nyert az ESA-tól az űridőjárást közvetlenül formáló jelenségek kutatásával foglalkozó projekt elindítására. Ennek során a magyar kutatók olyan fizikai folyamatokat vizsgálnak, amelyek alapvető szerepet játszanak a Napból, közvetlenül pedig a napszélből származó energia eljutásában a Föld közvetlen környezetébe.

A projektben különös figyelmet kap a bolygóközi mágneses és a geomágneses erővonalak összekapcsolódásának, a turbulens plazmafizikai jelenségeknek, valamint a földközeli plazmában kialakuló elektromos áramoknak a vizsgálata, illetve ezek egymással való kapcsolatának tanulmányozása. A vizsgálatokhoz több nemzetközi, Föld körül keringő űrmisszió – köztük a NASA által indított MMS és Themis, valamint az ESA által felügyelt Cluster és Swarm – mérési adatait használják fel a kutatók. A várható eredmények nemcsak az űridőjárás előrejelzését tehetik pontosabbá, de hozzájárulhatnak más területeken (asztrofizika, folyadékdinamika vagy a fúziós reaktorok tervezése) zajló kutatások sikeréhez is – áll a közleményben. A napkitörések esetenként komoly kockázatot jelenthetnek a műszaki és infrastrukturális hálózatokra és az emberre, ugyanakkor a veszélyek előrejelzésével csökkenthető a várható veszteségek mértéke – hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy erre emlékeztet a 19. század közepén bekövetkezett, Carrington-eseményként ismert geomágneses vihar is. Akkor “csak” a távírók szikráztak, manapság azonban már az elektromos hálózatok, a földi csővezeték-hálózatok jelentős része, a GNSS (Global Navigation Satellite System) rendszerek, az űreszközök is károsodhatnak egy-egy geomágneses vihar miatt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák