Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Neves múzeumok vezetői ítélték el a klímaaktivisták műtárgyak elleni akcióit

Több mint 90 jelentős múzeum vezetője írta alá azt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) által közzétett nyilatkozatot, amelyben elítélték a klímavédelmi aktivisták műtárgyak elleni akcióit.

Létrehozva:

|

Az aláírók között szerepel Laurence des Cars, a párizsi Louvre igazgatója, Miguel Falomir, a madridi Prado igazgatója, Hartwig Fischer, a British Museum igazgatója, Richard Armstrong, a Guggenheim igazgatója, Martine Gosselink, a hágai Mauritshuis igazgatója, Max Hollein, a Metropolitan Múzeum igazgatója és Baán László, a budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója is. “Az elmúlt hetekben a nemzetközi múzeumi gyűjteményekben található műtárgyakat számos támadás érte. Az ezekért felelős aktivisták súlyosan alábecsülik, hogy milyen sebezhetőek ezek a pótolhatatlan alkotások, amelyeket a világ kulturális örökségének részeként kell megőrizni. Bennünket, múzeumigazgatókat, akiket ezeknek a műtárgyaknak a gondozásával bíztak meg, mélyen megrázott az alkotások veszélyeztetése” – írták az ICOM német nemzeti bizottságának honlapján közzétett nyilatkozatban. “A múzeumok olyan helyek, ahol a legkülönbözőbb hátterű emberek párbeszédet folytathatnak, és amelyek így lehetővé teszik a társadalmi párbeszédet. Ebben az értelemben a múzeum mint intézmény alapvető feladatai – a gyűjtés, kutatás, megosztás és megőrzés – ma aktuálisabbak, mint valaha. Továbbra is kiállunk a kulturális örökségünkhöz való közvetlen hozzáférés mellett. És a múzeumot a társadalmi kommunikáció szabad tereként kezeljük” – szögezik le a nyilatkozatban.

A brit Just Stop Oil klímavédelmi mozgalommal kapcsolatban álló aktivisták az elmúlt hónapokban azzal kerültek be a hírekbe, hogy kezüket a remekművek kereteire ragasztva akarták felhívni a figyelmet arra, hogy azonnali lépéseket kell tenni a klímaváltozás ellen. Németországban, Ausztráliában, Spanyolországban és Olaszországban is voltak hasonló figyelemfelkeltő akciók. A közelmúltban például Claude Monet és Vincent van Gogh képeit öntötték le valamilyen folyadékkal. Szerencsére az alkotásokban nem esett kár, mert üveg mögött voltak, de értékes kereteik szintén sérülékenyek. Pénteken a norvég rendőrség Twitter-üzenetben jelentette, hogy klímaaktivisták Edvard Munch A sikoly című képének keretéhez akarták ragasztani magukat az oslói Nemzeti Múzeumban. A közlemény szerint az akciót nem sikerült végrehajtani, a kísérlet miatt az olajkitermelés elleni Stopp oljeletinga csoport tagjait, egy finn, egy dán és egy német aktivistát vettek őrizetbe. A múzeumigazgatók nyilatkozatának kiadásával egy időben éppen az egyiptomi Sarm-es-Sejkben folyik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), amely a globális éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért

Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.

A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák