Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Neves múzeumok vezetői ítélték el a klímaaktivisták műtárgyak elleni akcióit

Több mint 90 jelentős múzeum vezetője írta alá azt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) által közzétett nyilatkozatot, amelyben elítélték a klímavédelmi aktivisták műtárgyak elleni akcióit.

Létrehozva:

|

Az aláírók között szerepel Laurence des Cars, a párizsi Louvre igazgatója, Miguel Falomir, a madridi Prado igazgatója, Hartwig Fischer, a British Museum igazgatója, Richard Armstrong, a Guggenheim igazgatója, Martine Gosselink, a hágai Mauritshuis igazgatója, Max Hollein, a Metropolitan Múzeum igazgatója és Baán László, a budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója is. “Az elmúlt hetekben a nemzetközi múzeumi gyűjteményekben található műtárgyakat számos támadás érte. Az ezekért felelős aktivisták súlyosan alábecsülik, hogy milyen sebezhetőek ezek a pótolhatatlan alkotások, amelyeket a világ kulturális örökségének részeként kell megőrizni. Bennünket, múzeumigazgatókat, akiket ezeknek a műtárgyaknak a gondozásával bíztak meg, mélyen megrázott az alkotások veszélyeztetése” – írták az ICOM német nemzeti bizottságának honlapján közzétett nyilatkozatban. “A múzeumok olyan helyek, ahol a legkülönbözőbb hátterű emberek párbeszédet folytathatnak, és amelyek így lehetővé teszik a társadalmi párbeszédet. Ebben az értelemben a múzeum mint intézmény alapvető feladatai – a gyűjtés, kutatás, megosztás és megőrzés – ma aktuálisabbak, mint valaha. Továbbra is kiállunk a kulturális örökségünkhöz való közvetlen hozzáférés mellett. És a múzeumot a társadalmi kommunikáció szabad tereként kezeljük” – szögezik le a nyilatkozatban.

A brit Just Stop Oil klímavédelmi mozgalommal kapcsolatban álló aktivisták az elmúlt hónapokban azzal kerültek be a hírekbe, hogy kezüket a remekművek kereteire ragasztva akarták felhívni a figyelmet arra, hogy azonnali lépéseket kell tenni a klímaváltozás ellen. Németországban, Ausztráliában, Spanyolországban és Olaszországban is voltak hasonló figyelemfelkeltő akciók. A közelmúltban például Claude Monet és Vincent van Gogh képeit öntötték le valamilyen folyadékkal. Szerencsére az alkotásokban nem esett kár, mert üveg mögött voltak, de értékes kereteik szintén sérülékenyek. Pénteken a norvég rendőrség Twitter-üzenetben jelentette, hogy klímaaktivisták Edvard Munch A sikoly című képének keretéhez akarták ragasztani magukat az oslói Nemzeti Múzeumban. A közlemény szerint az akciót nem sikerült végrehajtani, a kísérlet miatt az olajkitermelés elleni Stopp oljeletinga csoport tagjait, egy finn, egy dán és egy német aktivistát vettek őrizetbe. A múzeumigazgatók nyilatkozatának kiadásával egy időben éppen az egyiptomi Sarm-es-Sejkben folyik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), amely a globális éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Zöld fordulat lépésről lépésre – így formálja a jövőt a MOHU

Túl van az első éven az italos palackok visszaváltási rendszere, és az eddigi tapasztalatok pozitívak: a magyarok többsége gyorsan alkalmazkodott az új szokáshoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az italos palackok új visszaváltási rendszerének első évi tapasztalatairól is beszélgetett Áder János volt államfő Pethő Zsolttal, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatójával Kék bolygó című podcastjának közzétett legújabb, a YouTube videómegosztó portálon is elérhető adásában – írja az alternativenergia.hu. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: az italos üvegek, PET-palackok és alumínium dobozok visszaváltási rendszerét egy éve vezették be. Emlékeztetett rá, hogy az EU kötelezi a tagországokat – így Magyarországot is – a hulladékok minél nagyobb arányú feldolgozására, újrahasznosítására. Így például tíz éven belül a kommunális hulladék 65 százalékát már újra kell hasznosítani – hívta fel a figyelmet. Pethő Zsolt elmondta: várakozásokon felüli volt az emberek részéről az új rendszer fogadtatása, hiszen az említett csomagolóanyagok esetében napi 6-7 millió, ünnepek után napi több mint 10 millió darabot váltanak vissza. Az eddigi tapasztalatok szerint ötből négy csomagolóanyagot visznek vissza. A PET-palackok esetében pedig kilencven százalékon felüli a visszagyűjtési arány – fűzte hozzá.

A kezdeti fennakadások mára nagyrészt elmúltak, s a rendelkezésre álló mintegy 3000 palackvisszaváltó automata 95 százalék feletti arányban működik, miközben 1700 kézi visszaváltási pont is rendelkezésére áll. A vezérigazgató megjegyezte, hogy Németországban és a skandináv államokban már elérték a hulladékhasznosításra kitűzött uniós újrahasznosítási arányt, amit szerinte Magyarország is teljesíteni tud, bár ehhez még sok fejlesztésre, és az emberek tudatosságára is szükség van. Pethő Zsoltot a használt sütőolaj visszagyűjtésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokról, tervekről is kérdezte Áder János, felidézve, hogy Kaposváron már bevezették a házhoz menő olajgyűjtési rendszert. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a sütőolajnak még mindig nagyon komoly része kerül a csatornákba, pedig komoly szennyezést okozhat a szennyvízelvezető rendszerben és a talajban, ráadásul abból jó minőségű biodízel üzemanyagot lehet előállítani. A vezérigazgató arra biztatott mindenkit, hogy gyűjtse külön edényben a használt olajat, s azt adja le. A MOHU oldalán bárki megkeresheti, hogy lakhelyéhez közel hol van legkönnyebben elérhető leadási pont, például Mol-töltőállomás – fűzte hozzá.

A többutas, többször használható palackokkal kapcsolatban közölte: amennyiben a gyártók és forgalmazók részéről erre igény mutatkozik, vagy jogszabály kényszeríti őket többutas csomagolóanyagok használatára, a MOHU meg tudja oldani ezek visszagyűjtését is. Áder János ismertette, hogy a hulladékok nagyobb arányú újrahasznosítása érdekében a MOHU összesen 80 hulladékudvart hoz létre a következő években. Egy ilyen már készen van, idén pedig további hat létesül, ezekben 30-40 különböző hulladéktípust tudnak majd fogadni – jegyezte meg Pethő Zsolt. A hulladéklerakási arány drasztikus csökkentését szolgáló beruházások a következő tíz évben mintegy 200-250 milliárd forintos beruházást jelentenek a MOHU számára, továbbá egy hasonló költséggel megépíthető új égetőművet is építenek a nem feldolgozható hulladékok kezelésére – tette hozzá.

Advertisement

A vezérigazgató arról is szólt, hogy az ételmaradékok visszagyűjtése jelenleg 13 településen zajlik tesztjelleggel, a tapasztalatok fényében döntenek a rendszer bővítéséről. Áder János felhívta a figyelmet, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elem- és elektronikushulladék-visszagyűjtési, és figyelemfelhívó kampányt indított korábban a MOHU-val közösen, annak keretében pedig 83 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és 16 kisfilm is készült a Youtube-ra, azok közül a legkevésbé nézetteket is több mint 700 ezren látták. Pethő Zsolt ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a fiatalok egy jelentős része nyitott a fenntarthatóság, az újrahasznosítás iránt, s szívükön viselik a bolygó sorsát, ami azt jelenti, érdemes őket kisebb-nagyobb programokkal megcélozni. A következő esztendő feladatai kapcsán a vezérigazgató ismertette: a visszaváltási rendszerben el szeretnék érni a 90 százalékos arányt, folytatódni fog a hulladékudvarok építése reményei szerint tíz ilyen átadásával, elindulhat egy százhalombattai égetőmű építése, továbbá a szelektív gyűjtőedények számát is félmillióval kívánják növelni országszerte.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák