Zöld Energia
Fiala: az atomenergia és a megújítható energiaforrások fontosak Csehország számára
Az atomenergia és a megújítható energiaforrások keveréke az egyetlen biztonságos forgatókönyv Csehország számára jövőbeni energiaszükségleteinek fedezésére – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő pénteken Prágában az Európai Atomenergia-ügyi Fórumot megnyitó beszédében
Közép-európai körülmények között egy biztonságos energetikai rendszer nem működhet atomenergia nélkül – szögezte le a cseh miniszterelnök. “Az atomenergia az áramtermelés stabil, biztonságos és alacsony szennyezettség kibocsátású forrása” – fogalmazott. Kadri Simson energiaügyekért felelős európai biztos a fórumon azt mondta, hogy az Európai Unió a következő évtizedekben mintegy 350-450 milliárd eurót fordít a jelenlegi atomenergia kapacitások fenntartására. Az atomenergia a 2030-2050 közti időszakban az unió áramszükségleteinek mintegy 15-16 százalékát fogja fedezni. Ezekre a beruházásokra azért van szükség, mert nélkülük az uniós államok atomerőműveinek egy részét századunk harmincas éveiben már be kellene zárni. A következő évtizedekben hét európai uniós tagállamban 20 új atomerőmű építése is tervben van – jegyezte meg.
“Az atomenergia fejlesztése válasz az energiaválságra és a klímaváltozásokra is” – hívta fel a figyelmet Eduard Heger szlovák kormányfő. A szlovák politikus szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy az atomerőművek élettartama átlagosan 80 év. Az energiaválság következtében Európa példátlan geopolitikai nyomásnak van kitéve – vélte Petr Fiala. Szerinte ezért elsősorban Oroszország a felelős, de hibáztak az európai államok is, amikor alábecsülték az energiabiztonság szerepét. “A megoldások keresésekor Európa nem mondhat le alapelveiről, de az energiapolitikáját lényeges módon át kell alakítani” – hangsúlyozta a cseh miniszterelnök. Csehország ebben a fél évben az Európai Unió soros elnöki tisztségét is betölti, ezért rendezték itt az atomenergetikai fórumot.
mti
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.