Zöldinfó
Mennyi idő alatt térülnek meg a napelemek jelenleg?
November 1-től jelentős változások zajlottak le a hazai napelemes piacon.
Bár a kormány ideiglenesen felfüggesztette az újonnan szerződő napelem-tulajdonosok számára a hálózati visszatáplálás lehetőségét, a napenergiára váltás továbbra is racionális és belátható időn belül megtérülő befektetés maradt. Az új szerződéseket ugyanis változatlanul szaldós elszámolás mellett köthetik az érintettek. Ráadásul érvényes az inflációs időszakok örök igazsága is: vedd meg ma, mert holnap többe fog kerülni. Drasztikus változással szembesülnek azok az ingatlantulajdonosok, akik november 1-jét követően kezdeményezik napelemes rendszer telepítését az otthonukra. A kormány ugyanis ideiglenesen felfüggesztette számukra a visszatáplálás lehetőségét, így a megtermelt feleslegüket nem tudják eladni az áramszolgáltatónak.
Azt sokan tudják, hogy a napelemek termelése nem egyenletes és nincsen szinkronban az áramfogyasztásunkkal. Alapesetben a napközbeni többlet értékesítése fedezi a magasabb esti áramigényt. Ez változik meg most ideiglenesen. „Eddig egy átlagos napelem-tulajdonos a szükséges energiamennyiség nagyjából harmadát használta el közvetlenül a napelemekről. Azonban most, a visszatáplálás tiltása miatt, a napelemrendszereket vissza kell szabályozni az épp aktuális, legalacsonyabb fogyasztásra.
Így, amíg a visszatáplálás tilalma életben van, a napelemrendszerről igénybe vehető önfogyasztás mértéke is lecsökken az átlagos 30%-ról, 5-10% körüli mértékre. De ez csak a tilalom idején van így. Utána teljes kapacitással üzemelhetnek majd ezek a rendszerek.” – mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a tiltás feloldásáig értelmetlen lenne napelemeket telepíteni. „Bár sokak figyelme elsiklott felette, de egy nagyon fontos tényező változatlan maradt: az új szerződéseket továbbra is szaldós elszámolással lehet megkötni. Vagyis a visszatáplálási tilalom kivezetése után ezek a rendszerek ugyanazon az áron adhatják el az áramfelesleget, amennyiért vásárolnak a szolgáltatótól” – magyarázta a szakértő. Aki szerint mind a jogszabály szövege, mind az energiapiaci folyamatok arra utalnak, hogy a visszatáplálás nélküli, alacsony termelési üzem csak rövid ideig, néhány évig fog tartani. A feloldását követően pedig előnybe kerülnek a meglévő szerződéssel rendelkezők.
„Évek óta tudjuk, hogy jövő év végével az új szerződésekre megszűnik a szaldós elszámolás. A visszatáplálás engedélyezése után szinte biztosan csak kedvezőtlenebb feltételekkel, bruttó elszámolással lehet majd új megállapodásokat kötni. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a visszatáplált energia után csak az áramárat kapja meg a tulajdonos, a rendszerhasználati díjat, az adókat és az áfát nem.” Ehhez hozzáadódik a napelemes technológiák drágulása. A globálisan felpörgő infláció, az alumínium- és acélipar energiakitettsége és alapanyaghiánya, az Európa-szerte hatalmas mértékben megnőtt igény a napelemrendszerek iránt és a forintárfolyam romlása miatt a szinte teljes egészében importból származó panelek, inverterek és tartószerkezetek mindegyike kétszámjegyű tempóban drágult év eleje óta.
A becslések szerint két év múlva a mostani ár másfél-kétszeresére érdemes számítani. „Most egy átlagos családi ház fogyasztását fedező napelemmennyiség nagyjából 3,5 millió forintba kerül, a megtérülés szaldós elszámolással 10-11 év körül alakul – értelemszerűen a visszatáplálás engedélyezésétől számítva. Bruttó elszámolás és a technológia további drágulása mellett ez akkor is a másfél-kétszeresére hosszabbodik, ha közben az elektromos áram ára is emelkedni fog.” Utóbbi a szakértő szerint ugyancsak reális forgatókönyv.
Zöldinfó
Rugalmasan csökkenthető az üzemanyagok áfája
A horvát parlament jóváhagyta a lebegő áfa bevezetését az üzemanyagokra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A horvát parlament sürgősségi eljárásban jóváhagyta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely szükséghelyzet esetén lehetővé teszi az úgynevezett lebegő áfa bevezetését az olajszármazékokra – írja az alternativenergia.hu. A törvénymódosítást 107 képviselő támogatta, 18 tartózkodott, egy pedig ellene szavazott. A jogszabály értelmében a kormány rendelettel, nem pedig a törvény ismételt módosításával csökkentheti az olajszármazékokra vonatkozó adókulcsot, legfeljebb tíz százalékponttal. Erre kizárólag a közel-keleti konfliktus további eszkalációja és az energiaárak ebből fakadó erőteljesebb emelkedése esetén kerülhet sor. A kormány felhatalmazást kap arra is, hogy rendeletben, korlátozott időre meghatározza a jövedéki adó hatálya alá tartozó energiahordozók áfakulcsát. Horvátországban az üzemanyagokra jelenleg a 25 százalékos általános áfakulcs vonatkozik, az európai uniós irányelvek szerint azonban az energiahordozók áfája legfeljebb 15 százalékig csökkenthető.
A szavazást megelőző parlamenti vitában az ellenzéki képviselők az áremelkedések miatt bírálták a kormányt. A horvát statisztikai hivatal csütörtökön közölt első becslése szerint a márciusi 4,8 százalékról áprilisban 5,8 százalékra gyorsult az infláció éves összevetésben. Nikola Grmoja, a Híd (Most) képviselője szerint a kormány megoldásként lebegő áfát kínál, miközben szerinte nem érzékeli megfelelően az állampolgárok mindennapi megélhetési gondjait. Jelena Milos, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség képviselője azt mondta: Horvátországban már a közel-keleti válság előtt is magas volt az infláció. Szövetsége különadót sürget azokra az extraprofitokra, amelyek szerinte az inflációból hasznot húzó vállalatoknál keletkeztek.
Marko Pavic, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője válaszában azt mondta: a közel-keleti válság nélkül az infláció 3,06 százalék lenne. Szerinte ezt mutatja, hogy leginkább az energiahordozók ára emelkedett, 17,5 százalékkal. Hozzátette: biztató, hogy az energiaárak növekedése nem gyűrűzöt át az élelmiszerek és italok árába. A kormányülést követően Tomislav Coric pénzügyminiszter azt mondta: az energiapiaci helyzet miatt az áprilisi inflációs adat várható volt, és azt elsősorban a közel-keleti konfliktus okozta energiapiaci sokk idézte elő. Ugyanakkor ismét figyelmeztetett a szolgáltatások árának emelkedésére, ami szerinte nem kedvező a turisztikai főszezon előtt. Hozzátette: Horvátország fiskális és más gazdaságpolitikai eszközökkel sem képes teljesen kivédeni az importált energiapiaci sokkokat és az importált inflációt.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
