Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tízezreket spórolhat havonta a rezsin néhány egyszerű tippel

Létrehozva:

|

Összeszedtünk néhány használható tippet, amelyekkel jelentős összegeket spórolhat havonta a rezsiszámláján.

Amióta júliusban kiderült, hogy a kormány részben elengedi a rezsicsökkentés rendszerét, rengeteg háztartásban próbálják mérsékelni a gáz- vagy áramfogyasztást. Az új rezsiszabályok augusztusban léptek életbe. Az új rendszer értelmében az áramnál évi 2523 kilowattóra fogyasztásig 36 forint marad az ár, a határt átlépve viszont már kilowattóránként 70,10 forintot kell fizetni az energiáért. Az éjszakai áramként ismert díjszabásnál 23,1 forint per kilowattórás lesz a fogyasztási korlát alatti tarifa, ezt meghaladva 62,9 forintot kell fizetni kilowattóránként. A hőszivattyúkra továbbra is a kedvezményes H tarifa vonatkozik: 36 forint per kilowattóra. A földgázfogyasztást tekintve 1729 köbméterig, vagyis 144 köbméter per hó fogyasztásig marad a kedvezményes 102 forint per köbméteres ár, efelett köbméterenként 747 forinttal számolnak. Megmarad viszont a nagycsaládos kedvezmény.

Sokan tehát igyekeznek csökkenteni a háztartásban elhasznált energiát. Ennek számtalan módja van a hatékonyságot növelő beruházásoktól az egyszerű, szokásbeli változtatásokig. A Pénzcentrum a közelmúltban nyolc egyszerű, a spórolást segítő tippet szedett össze.

Spóroljunk a fűtésen

Advertisement

Az egyik legegyszerűbb technika, ha a lakást alacsonyabb hőfokon tartjuk: minden egyes Celsius-foknyi csökkenéssel a számlák 4 százalékkal csökkennek. Akadnak fázósabban, akik nehezebben viselik a hűvöset, de nem árt tisztában lenni vele: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján 18 Celsius-fokos otthoni hőmérséklet bőven megfelel az egészséges felnőttek számára. Nagyon idősek és fiatalok esetében valamivel melegebb hőmérséklet szükséges. Gyakori vita, hogy az egész nap alacsony fokozaton hagyott fűtéssel vagy csak a szükség esetén bekapcsolt fűtéssel lehet-e több energiát megspórolni. A Moneysavingexpert szerint mindenesetre csak akkor érdemes bekapcsolni a rendszert, amikor tényleg fűteni kell.

A zuhanyfej is számít

Advertisement

A vízhasználat mérséklése csökkentheti a vízórások számláit, segíthet a környezetnek, ráadásul az energiahasználatot is lenyomhatja: ha kevesebb vizet használunk, akkor kevesebb vizet is kell felmelegíteni. Sokan a rövidebb vagy ritkább zuhanyzásra esküsznek, aki viszont visszariad ettől a gondolattól, annak érdemes víztakarékos zuhanyfejet vásárolnia. Egy ilyen eszközzel 2 százalékkal mérséklődhet egy átlagos család fogyasztása.

Nem mindegy, milyen az izzó

Advertisement

A LED körülbelül feleannyi energiát fogyaszt, mint a nagyobb, fénycsőspirálos, energiatakarékosnak mondott izzók. Ugyan drágábbak, a költségek azonban hamar megtérülnek. Természetesen az is segít, ha lekapcsoljuk őket, amikor nem vagyunk a szobában.

Fontos a szigetelés

Advertisement

Ha a nyílászárók nem szigetelnek megfelelően, gyakorlatilag az utcát fűtjük. Az ablakok és ajtók alatti réseket betöméssel vagy huzatfogóval érdemes „kezelni”, így akár 2 százalékot is megspórolhatunk a rezsin. Sokak szerint az ablakok fóliával való befedése is segíthet a hő megkötésében.

Rövidebb fürdés, kevesebb energia

Advertisement

Ha csak egy perccel csökkentjük a zuhanyzás idejét, azzal évente sok ezer forintot takaríthatunk meg. Az is segíthet, ha szappanozáskor a tusfürdő használatakor elzárjuk a zuhanyt, vagy ha hűvösebb vízben fürdünk.

Ne pazaroljunk mosáskor

Advertisement

Érdemes hetente akár csak egy adaggal kevesebbet mosni, és minden alkalommal teljesen megtölteni a mosógépet. Egy régebbi berendezés esetében ez látványos spóroláshoz vezethet. Emellett amennyiben nem koszosak, zsírosak a ruhák, alacsonyabb fokozat is bőven elég kimosni őket.

Kerüljük a készenléti állapotot

Advertisement

Energiafogyasztás szempontjából jobb, ha kikapcsoljuk a készülékeket, mintha készenléti állapotban hagynánk őket. Bár az uniós törvények alapján a 2013 után gyártott tévék és egyéb eszközök készenléti üzemmódban nem fogyaszthatnak 0,5 wattnál többet, azért nem árt, ha kikapcsoljuk őket.

Ne használjunk szárítót

Advertisement

Lehetőség szerint ne használjunk szárítógépet. Egy ilyen berendezés nagy mennyiségű energiát fogyaszt, amennyiben tehát nem járatjuk, azzal sokat spórolhatunk.

Gondolkodjunk beruházásokban

Advertisement

Végezetül, noha nem hétköznapi változtatásról van szó, vannak olyan beruházások, amelyekkel drámaian csökkenthetjük az elfogyasztott energia mennyiségét. Egy jól hőszigetelt vagy napelemeket használó háztartásban például nagyon látványosan mérséklődhet a rezsi. Az ilyen beruházások költségesek lehetnek, de szerencsére ma már elérhetőek állami támogatások a hasonló projektekre. Az otthonfelújítási programban például a gyermeket nevelő szülők akár a beruházás árának 50 százalékát is visszakaphatják.

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák