

Zöld Közlekedés
Indulhat az elektromos Moszkvicsok gyártása
Megkezdődött a Moszkvics 3 crossover sorozatgyártása az egykori Renault Oroszország gyárában szerdán az orosz fővárosban.
Gyenisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes, az ipari és kereskedelmi minisztérium vezetője a gyártósor ünnepélyes megnyitásán kijelentette, hogy az üzemben még az idén megkezdődik elektromos autók gyártása is, írta az okodrive.hu. Jelezte, hogy az új crossover értékesítése decemberben kezdődik. “A közeljövő feladata, hogy 2023 végéig helyi beszállítók bevonásával létrehozzuk a teljesen szétszerelt egységek (CKD) összeszerelési folyamatait. A következő lépés a saját univerzális platform létrehozása lesz a hazai elektromos autó számára, amely gyártásának megkezdését 2025 végére tervezzük” – mondta. Az eseményen jelen volt Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere és Dmitrij Pronyin, a Moszkvics autógyár vezérigazgatója is. Az orosz piacról az ukrajnai háború miatt távozó Renault oroszországi eszközei májusban kerültek orosz állami tulajdonba. A Renault Rosszija üzeme a moszkvai önkormányzat ellenőrzése alá került, ahol az év végéig várhatóan 600 gépkocsit szerelnek össze, közöttük 200 elektromos autót. Szobjanyin polgármester közölte: arra számít, hogy 2023-ban az üzem ugyanannyi autót fog gyártani, mint a Renault idején.
Májusban jelentették be, hogy a Renault Rosszija részvényeit 100 százalékban Moszkva város, a Renaultnak az Avtovazban lévő 67,69 százalékos részesedését pedig az orosz ipari és kereskedelmi minisztériumnak alárendelt Központi Járműipari Kutatóintézet (NAMI) kapta meg, valamint hogy az orosz fővárosban újraindul a Moszkvics brand gyártása. A Renaultnak a következő hat évben lehetősége lesz az Avtovazban lévő részesedésének visszavásárlására. A Moszkvics szovjet és orosz autógyár 1930-tól 2010-ig működött, amikor ezen a néven csődeljárás keretében hivatalosan felszámolták. Kapacitásai 1998-ban a Renault Rosszija irányítása alá kerültek, és már a francia márka autóit gyártották.

Zöld Közlekedés
Autóvezetés új dimenzióban: okos-autópálya VR-ben és mobilon is követhető
Intelligens közlekedés: egy magyar fejlesztés a nemzetközi élvonalban.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Így működik a több szempontból világelső budaörsi okos-autópálya. „Minden autóról mindent tudunk” – így foglalta össze a BME és a Magyar Közút által közösen, az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében fejlesztett okosautópálya-szakasz képességeit Szalay Zsolt, az egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője a projektről tartott sajtótájékoztatón – tájékozatott az alternativenergia.hu. A rendszer hónapok óta működik, a bme.hu-n már beszámoltak róla és most pedig a sajtónak is bemutatták, hogy pontosan mit tud. Az M1-M7 autópálya 800 méternyi budaörsi szakaszának két oldalán 39 különböző szenzor figyeli a járművek mozgását, az így keletkezett adattömegből pedig egy szuperszámítógép valós időben megalkotja az útszakasz teljes virtuális reprezentációját – ezt hívják digitális ikernek. Charaf Hassan, a BME rektora azzal nyitotta meg az eseményt, hogy a fejlesztés is mutatja, a Műegyetem és az ipar nem külön-külön működik, hanem együtt, amellett bizonyítja, hogy Magyarország képes élenjáró technológiák előállítására. „Nem a polcnak, hanem az iparnak csináljuk ezeket, a fenntartóváltásunk egyik mozgatórugója is az, hogy közeledjünk a gazdasági szereplőkhöz” – tette hozzá. „Az útépítés már nemcsak aszfaltozás, hanem olyan okoseszközök beépítése is, amelyek megkönnyítik az üzemeltetést. A fantáziánkat szabadjára engedve láthatjuk, milyen óriási lehetőséget vannak ebben a fejlesztésben” – mondta Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.
Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója nagy lehetőségnek nevezte, amikor egy infrastruktúra-kezelő csatlakozhat egy ilyen projekthez. „Mint minden mérnök, modellekkel dolgozunk, és most megérkeztünk a modellek mennyországába, ahol a valóság egy az egyben képződik le.” Megemlítette, hogy a „vision zero”, azaz a halálos balesetek számának 0-ra csökkentése eléréséhez még nincsenek meg az eszközeink, az okos-autópálya azonban fontos lépés lehet ebbe az irányba. A vezérigazgató szerint a magyar fejlesztésű rendszer lesz a 2026 májusában Budapesten rendezendő Transport Research Arena k+f konferencia fénypontja. Szalay Zsolt röviden ismertette a tanszék főbb kutatási területeit a kooperatív forgalomirányítástól az autonóm járműirányításon át a precíziós helymeghatározásig, jelezve, hogy a budaörsi rendszer is 20-25 ember 5 éves, több kutatócsoportban végzett munkájának az eredménye.
Megindokolta azt is, miért mondhatjuk, hogy a fejlesztés világelső, noha Kína már több mint 1000 kilométer okosutat épített. Három szempontból is egyedülálló: máshol nincs ilyen szenzorozottság, saját fejlesztésű az adatok értelmezését végző detektor, és az algoritmusok mindössze 70 milliszekundum alatt futnak le, így biztosítva a valós idejűséget. A tanszékvezető videókon is bemutatta, hogyan jelenik meg a digitális iker a számítógép képernyőjén, egy mobiltelefon alkalmazásában vagy akár egy VR-szemüvegen. Ha sikerül finanszírozást szerezni a rendszer bővítésére, létrejöhet egy olyan autópálya, ahol a közlekedők többe láthatnak, mint amit a saját járművük érzékel, sőt a vezetéstámogató eszközökkel nem rendelkező autók is felokosíthatók, biztonságosabbá téve ezzel a közlekedést.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Magyar gyártású e-buszokkal csökken Balatonfüred szén-dioxid-kibocsátása