Zöldinfó
Ekkortól érheti meg napelemet telepíteni ismét
Októberben függesztették fel a napelemek hálózati csatlakozásának lehetőségét, a döntés súlyos hatást gyakorolt a piacra.
A kormány ígéretet tett arra, hogy legkésőbb két év múlva visszaállítja a háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozási lehetőségét – számol be a HVG. Az Európai Bizottság november 30-án javasolta a tagállamoknak, hogy fogadják el a helyreállítási tervet, amely 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást jelenthet Magyarország számára. A tervben különböző, a megújuló energia minél gyorsabb terjedését segítő vállalás is szerepel. Az egyik ígéret az, hogy megszüntetik a háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozásának felfüggesztését – az ilyen erőművek hazánkban jellemzően napelemek.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Addig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal félévente regionális felülvizsgálásokat folytat majd. Mint ismert, októberben rendelték el a hálózati csatlakozás lehetőségének szüneteltetését. A döntés súlyos hatást gyakorolt a hazai piacra, gyakorlatilag ellehetetlenítette a napelemtelepítést.
A kormány a fentiek mellett vállalta, hogy 75 napban maximalizálja a fél megawattnál nagyobb kapacitású naperőművek engedélyezésének határidejét, hatósági reakció hiányában pedig a kérelmet elfogadottnak fogják tekinteni. Egyszerűsítik továbbá a legfeljebb 0,8 kilowatt teljesítményű kiserőművek telepítését és engedélyeztetését, a hálózathoz csatlakoztatásukat pedig maximum két hónapos határidővel teljesítik a szolgáltatók.
Meg fogják szüntetni a szélturbinák felállítását korlátozó jelenlegi szabályokat, és meghatározzák azokat a területeket, ahova kimondottan javasolt lesz turbinákat telepíteni, ezen felül egyszerűsítik és felgyorsítják az engedélyeztetés folyamatát. Arra is ígéretet tettek, hogy átláthatóvá teszik a nagyobb naperőművek telepítésének feltételeit. A vállalás szerint az uniós pénzből finanszírozott felújítás esetében vállalni kell 30 százalékos energiahatékonysági növekedést. Végezetül kivezetik a szaldó elszámolást a megújulós termelőknél – ezen elszámolási rendszer a felhasználónak meglehetősen kedvező, a hálózat üzemeltetőjének viszont plusz kiadásokkal jár.
A nap- és szélenergiás termelés támogatásához jelentősen fejleszteni kell a hálózatot, erre 415 millió eurós keret áll majd rendelkezésre, plusz 300 millió euró a hálózat működését támogató akkumulátorok beszerzésére. A kormány a tervben azt is vállalta, hogy a mostani 8-ról 10 gigawattra emeli a jóváhagyott megújuló energiatermelési kapacitás mértékét 2026 nyaráig.
Zöldinfó
Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért
Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.
A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉletveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM
