Zöldinfó
Közösen épít hőszigetelőanyag-gyárat a Masterplast és a Market
Tibor Dávid, a Masterplast elnöke kiemelte, hogy óriási szükség van a régióban hőszigetelő anyagok gyártására a tartósan magas energiaárak miatt. Magyarországon az épületállomány 80 százaléka gyengén vagy sehogy sem szigetelt – tette hozzá. A hőszigetelő anyag helyi, illetve regionális gyártásának nincs alternatívája, ez egy prosperáló terület lesz a jövőben – hangsúlyozta. A termék iránti igény egy gyengébb piaci környezetben is nőni fog várhatóan, de ha a nehézségeken túljutnak a gazdaságok, 2025-től még jelentősebb piaci kereslettel számolnak az ismét élénkülő általános építőipari környezetben. “Le kell tenni a gyárat, nem is egyet, hanem kettőt”; “a két erős szereplő jól kiegészíti egymást” – mondta. A partnercégek 50-50 százalékos tulajdoni aránya mellett megvalósuló beruházás 2024 közepe felé válhat termelőképessé, a két üzemből az egész régiót el tudják majd látni. Beszélt arról is, hogy Magyarországon egyetlen multinacionális gyártó működik a szegmensben, amely a hazai piacot nem tudja ellátni, és termékei egy részét exportálja.
A magyar gyártókapacitás létrehozása azért is kiemelten fontos Tibor Dávid szerint, mert a vállalat az utóbbi időszak “hektikus” piaci körülményei között számos esetben nem kapott elegendő árut, a piaci szereplők sokszor indokolatlanul magas áron szállítottak – fejtette ki. Jót fog tenni a piacnak a versenyhelyzet, az építőanyag-kereskedelem és -felhasználás stabilabbá válik – összegezte. Emlékeztetett arra: a vállalat azzal az üzenettel lépett a tőkepiacra, hogy a befolyó tőkét a kőzetgyapot- és üveggyapot-termelés elindítására fogja használni. Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. igazgatóságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőanyagok beszerzése az elmúlt időszakban komoly kihívássá vált a cégek számára; a járvány megmutatta, hogy Magyarország mennyire kiszolgáltatott helyzetben van, miután importra szorul hőszigetelő anyagokból.
Példaként elmondta, hogy 2021-ben a vállalat áruellátása megszakadt, a szállítmányokat nyugat-európai országokba irányították. Törökországból, 1700 kilométerről sikerült végül hőszigetelő anyagot beszerezniük – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a “vattacukor” súlyú termék szállítása nagy mennyiségben a közúton környezeti szempontból nem fenntartható. Arra jutottak, hogy a magyar építőanyag-gyártás állapota kezdetleges, ezért is döntöttek a projektekt mellett – mutatott rá. Arra is kitért, hogy a cég egyrészt a saját áruigényét kívánja biztosítani, de emellett a magyar építőipari kultúra fejlesztéséhez is hozzá kíván járulni. Tibor Dávid arra a kérdésre, hogy mekkora lesz a két gyár beruházási igénye elmondta, hogy Szerbiában várhatóan változtatnak az eddig tervezett helyszínen, Magyarországon pedig még zajlik annak kijelölése, így pontos összeget még nem tud mondani. Megjegyezte, terveznek igényelni állami támogatásokat is a beruházásokhoz, vizsgálják a lehetőségeket.
Zöldinfó
Intelligensebb villamosenergia-hálózat épül
Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, nagyfeszültségű transzformátor-alállomást, valamint a hozzá kapcsolódó hálózatfejlesztési beruházásokat adott át az E.ON Hungária Csoport szerdán Szombathelyen – írja az alternativenergia.hu. A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti. Az új szombathelyi alállomás a 132 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatból érkező villamos energiát 22 kilovoltos, illetve 11 kilovoltos középfeszültségre alakítja át, ahonnan az elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz, a megépült két transzformátor együttes kapacitása 80 megavolt-amper (MVA). A létesítmény működtetéséhez kétrendszerű nagyfeszültségű távvezetéket, nagyfeszültségű összekötő kábelvezetéket, valamint középfeszültségű földkábelt is kiépítettek. Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az átadóünnepségen elmondta: Szombathelyen és térségében az ipari beruházások, valamint a lakossági igények bővülése egyre nagyobb elvárásokat támaszt villamosenergia-hálózattal szemben. Ezzel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés is dinamikusan növekszik, Vas megyében például a háztartási kiserőművek száma az elmúlt öt évben például megnégyszereződött.
“Mindez nagy kihívások elé állít bennünket, a hálózatnak egyszerre kell megfelelnie a növekvő ügyféligényeknek, a megújuló energia befogadásának és a megbízható energiaellátásnak” – mutatott rá a vezérigazgató. Pethő Gergely elmondta, hogy a beruházás a Danube InGrid magyar-szlovák intelligens hálózatfejlesztési program tizenkettedik, egyben utolsó alállomás-fejlesztése. A jövő évben hivatalosan lezáruló program több mint 110 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodott. Az E.ON által Magyarországon megvalósított fejlesztés tervezett értéke 46 milliárd forint.
A magyarországi beruházásokhoz 16 milliárd forint, a szlovákiai fejlesztésekhez 23 milliárd forint támogatást biztosít az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszköze (CEF), a fejlesztések további részét a részt vevő vállalatok saját forrásból finanszírozzák. A program E.ON észak-dunántúli szolgáltatási területén 110 ezer ügyfél biztonságos energiaellátásához járul hozzá, az alállomások fejlesztésén túl 135 kilométernyi nagyfeszültségű hálózatot korszerűsítettek, 48 kilométernyi optikai hálózatot építettek ki, illetve 10 kilométernyi középfeszültségű hálózatot építettek át madárvédelmi okokból, valamint jelentős digitalizációs beruházásokat is végrehajtottak – sorolta a vezérigazgató.
Hozzáfűzte: fejlesztések eredményeként a hálózat kapacitása bővült, működése is intelligensebbé, jobban irányíthatóvá vált. A korszerű mérő- és érzékelő berendezések, valamint az automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a változó hálózati viszonyokra és hatékonyan használják ki a rendelkezésükre álló infrastruktúrát. Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere az átadóünnepségen kijelentette: a beruházás eredményeit a szombathelyiek a hétköznapokban tapasztalják majd meg, és akkor mondható sikeresnek a fejlesztés, ha “észre sem veszik” annak működését.
Az alpolgármester hangsúlyozta, Szombathely fejlődő város, a fejlődéshez pedig megfelelő infrastruktúrára van szükségük. A korszerű hálózat reményei szerint képes lesz kiszolgálni a növekvő igényeket, ami további fejlesztések előtt is megnyitja az utat. Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti intézetének szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a kivitelezés előtt zajló régészeti kutatás során 400 régészeti emléket azonosítottak a helyszínen, köztük vaskori temetkezések nyomait, római kori épületmaradványokat és egy különleges ezüstérmekincset. Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette: terveik szerint a megtalált régészeti leleteket időszakos kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNem sütött tisztán a nap a napelemes pályázatok felett
