Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Közösen épít hőszigetelőanyag-gyárat a Masterplast és a Market

Létrehozva:

|

Tibor Dávid, a Masterplast elnöke kiemelte, hogy óriási szükség van a régióban hőszigetelő anyagok gyártására a tartósan magas energiaárak miatt. Magyarországon az épületállomány 80 százaléka gyengén vagy sehogy sem szigetelt – tette hozzá. A hőszigetelő anyag helyi, illetve regionális gyártásának nincs alternatívája, ez egy prosperáló terület lesz a jövőben – hangsúlyozta. A termék iránti igény egy gyengébb piaci környezetben is nőni fog várhatóan, de ha a nehézségeken túljutnak a gazdaságok, 2025-től még jelentősebb piaci kereslettel számolnak az ismét élénkülő általános építőipari környezetben. “Le kell tenni a gyárat, nem is egyet, hanem kettőt”; “a két erős szereplő jól kiegészíti egymást” – mondta. A partnercégek 50-50 százalékos tulajdoni aránya mellett megvalósuló beruházás 2024 közepe felé válhat termelőképessé, a két üzemből az egész régiót el tudják majd látni. Beszélt arról is, hogy Magyarországon egyetlen multinacionális gyártó működik a szegmensben, amely a hazai piacot nem tudja ellátni, és termékei egy részét exportálja.

A magyar gyártókapacitás létrehozása azért is kiemelten fontos Tibor Dávid szerint, mert a vállalat az utóbbi időszak “hektikus” piaci körülményei között számos esetben nem kapott elegendő árut, a piaci szereplők sokszor indokolatlanul magas áron szállítottak – fejtette ki. Jót fog tenni a piacnak a versenyhelyzet, az építőanyag-kereskedelem és -felhasználás stabilabbá válik – összegezte. Emlékeztetett arra: a vállalat azzal az üzenettel lépett a tőkepiacra, hogy a befolyó tőkét a kőzetgyapot- és üveggyapot-termelés elindítására fogja használni. Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. igazgatóságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőanyagok beszerzése az elmúlt időszakban komoly kihívássá vált a cégek számára; a járvány megmutatta, hogy Magyarország mennyire kiszolgáltatott helyzetben van, miután importra szorul hőszigetelő anyagokból.

Példaként elmondta, hogy 2021-ben a vállalat áruellátása megszakadt, a szállítmányokat nyugat-európai országokba irányították. Törökországból, 1700 kilométerről sikerült végül hőszigetelő anyagot beszerezniük – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a “vattacukor” súlyú termék szállítása nagy mennyiségben a közúton környezeti szempontból nem fenntartható. Arra jutottak, hogy a magyar építőanyag-gyártás állapota kezdetleges, ezért is döntöttek a projektekt mellett – mutatott rá. Arra is kitért, hogy a cég egyrészt a saját áruigényét kívánja biztosítani, de emellett a magyar építőipari kultúra fejlesztéséhez is hozzá kíván járulni. Tibor Dávid arra a kérdésre, hogy mekkora lesz a két gyár beruházási igénye elmondta, hogy Szerbiában várhatóan változtatnak az eddig tervezett helyszínen, Magyarországon pedig még zajlik annak kijelölése, így pontos összeget még nem tud mondani. Megjegyezte, terveznek igényelni állami támogatásokat is a beruházásokhoz, vizsgálják a lehetőségeket.

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák