Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Közösen épít hőszigetelőanyag-gyárat a Masterplast és a Market

Létrehozva:

|

Tibor Dávid, a Masterplast elnöke kiemelte, hogy óriási szükség van a régióban hőszigetelő anyagok gyártására a tartósan magas energiaárak miatt. Magyarországon az épületállomány 80 százaléka gyengén vagy sehogy sem szigetelt – tette hozzá. A hőszigetelő anyag helyi, illetve regionális gyártásának nincs alternatívája, ez egy prosperáló terület lesz a jövőben – hangsúlyozta. A termék iránti igény egy gyengébb piaci környezetben is nőni fog várhatóan, de ha a nehézségeken túljutnak a gazdaságok, 2025-től még jelentősebb piaci kereslettel számolnak az ismét élénkülő általános építőipari környezetben. “Le kell tenni a gyárat, nem is egyet, hanem kettőt”; “a két erős szereplő jól kiegészíti egymást” – mondta. A partnercégek 50-50 százalékos tulajdoni aránya mellett megvalósuló beruházás 2024 közepe felé válhat termelőképessé, a két üzemből az egész régiót el tudják majd látni. Beszélt arról is, hogy Magyarországon egyetlen multinacionális gyártó működik a szegmensben, amely a hazai piacot nem tudja ellátni, és termékei egy részét exportálja.

A magyar gyártókapacitás létrehozása azért is kiemelten fontos Tibor Dávid szerint, mert a vállalat az utóbbi időszak “hektikus” piaci körülményei között számos esetben nem kapott elegendő árut, a piaci szereplők sokszor indokolatlanul magas áron szállítottak – fejtette ki. Jót fog tenni a piacnak a versenyhelyzet, az építőanyag-kereskedelem és -felhasználás stabilabbá válik – összegezte. Emlékeztetett arra: a vállalat azzal az üzenettel lépett a tőkepiacra, hogy a befolyó tőkét a kőzetgyapot- és üveggyapot-termelés elindítására fogja használni. Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. igazgatóságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőanyagok beszerzése az elmúlt időszakban komoly kihívássá vált a cégek számára; a járvány megmutatta, hogy Magyarország mennyire kiszolgáltatott helyzetben van, miután importra szorul hőszigetelő anyagokból.

Példaként elmondta, hogy 2021-ben a vállalat áruellátása megszakadt, a szállítmányokat nyugat-európai országokba irányították. Törökországból, 1700 kilométerről sikerült végül hőszigetelő anyagot beszerezniük – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a “vattacukor” súlyú termék szállítása nagy mennyiségben a közúton környezeti szempontból nem fenntartható. Arra jutottak, hogy a magyar építőanyag-gyártás állapota kezdetleges, ezért is döntöttek a projektekt mellett – mutatott rá. Arra is kitért, hogy a cég egyrészt a saját áruigényét kívánja biztosítani, de emellett a magyar építőipari kultúra fejlesztéséhez is hozzá kíván járulni. Tibor Dávid arra a kérdésre, hogy mekkora lesz a két gyár beruházási igénye elmondta, hogy Szerbiában várhatóan változtatnak az eddig tervezett helyszínen, Magyarországon pedig még zajlik annak kijelölése, így pontos összeget még nem tud mondani. Megjegyezte, terveznek igényelni állami támogatásokat is a beruházásokhoz, vizsgálják a lehetőségeket.

Advertisement

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák