Zöld Energia
Szakember szerint erre nagyon figyeljen napelem telepítés előtt
Bár a napelemekre rendszeresen elérhető gyártói garancia, biztosítást is érdemes kötni.
Egy napelemes beruházást megelőzően az ember igyekszik minél körültekintőbben tájékozódni, elvégre igen költséges projektről van szó. Az ugyanakkor viszonylag ritkán kerül szóba, hogy a rendszert igenis megéri biztosítani, hiszen kifejezetten értékes eszközökről van szó, amelyek ráadásul komoly terhelésnek vannak kitéve – gondoljunk csak a folyamatosan változó időjárási körülményekre. Bár a gyártók minden esetben vállalnak garanciát, nagyon fontos, hogy a biztosításról se feledkezzünk meg.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A Magyar Biztosítók Szövetségének tavalyi közleménye alapján a készülő rendszert már a kivitelezés fázisában is lehet és érdemes biztosítani. Ebben az építés- vagy szerelésbiztosítás segíthet, amelyet az ingatlan tulajdonosa, az építés-szerelési munka beruházója, fővállalkozója vagy az alvállalkozók, kivitelezők köthetnek meg. Érdemes olyan kivitelezőt választani, aki rendelkezik ilyen biztosítással.
A biztosítás kiterjedhet többek között a hibás kivitelezésből, ügyetlenségből, az anyaghibából eredő, illetve a betöréses lopással keletkező károkra. Az ingatlan tulajdonosának nem árt áttanulmányoznia a meglévő lakásbiztosítási szerződését is, hiszen vannak olyan konstrukciók, amelyek építés, bővítés vagy felújítás alatt álló ingatlanokra is kiterjeszthetők a szerződésben meghatározott időtartamra és limitig. A Netrisk szerint ma már sokszor a lakásbiztosítási alapcsomag része a napelemek és napkollektorok biztosítása. A szerződés megkötése előtt elengedhetetlen, hogy tájékozódjunk, minél több ajánlatot megnézzünk, hiszen biztosító és biztosító között rengeteg különbség lehet.
Az egyik legfontosabb szempont a kártérítés maximális összege, valamint az, hogy a biztosítási időszakon belül összesen hányszor térítenek ugyanarra a káreseményre. Emellett arra is érdemes ügyelni, hogy a fedezett káresemények lefedik-e a napelemekre jellemző eseteket, azaz az elemi kárt, a rongálást, a töréskárt vagy a lopást. Végezetül fontos, hogy időben értesítsük a biztosítót. Sok esetben garanciálisan is javítható a rendszer, ám ilyenkor is időben kell jelentkezni a gyártónál vagy kivitelezőnél.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
