Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Steiner Attila: nem maradnak áram nélkül a még le nem szerződött versenypiaci kisfogyasztók

Nem maradnak áram nélkül 2023. január elseje után sem a még le nem szerződött versenypiaci kisfogyasztók – hangsúlyozta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Létrehozva:

|

Az államtitkár kifejtette, vannak olyan versenypiaci kisfogyasztók, amelyeknek még mindig nincs érvényes villamosenergia ellátási szerződésük jövő évre, nekik biztosít az MVM lehetőséget arra, hogy a nehéz energiahelyzetben is biztosított legyen az ellátásuk. Az M1 aktuális csatornán az államtitkár ismertette, hogy az MVM Next honlapján erre a célra létrehoztak egy felületet, ahol az érintettek 2022 december 19-ig nyilatkozhatnak a jogosultságukról. A lehetőséggel azok az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók élhetnek, akik az erről szóló jogszabály hatálybalépését megelőzően nem rendelkeztek jövő évre szóló szerződéssel, elfogadott ajánlattal, és a 2022-es éves fogyasztásuk nem haladja meg a 2 gigawattóra mennyiséget – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Steiner Attila ismertette, az MVM Next honlapján regisztrált jogosultak a bejelentkezést követően emailben visszaigazolást kapnak az MVM-től, egy mintaszerződés alapján azonnal létrejön a 2023 január 1-jétől érvényes határozatlan időre szóló megállapodás. Alapvetően havi mozgó piaci árat alkalmaznak. Az ügyfélnek két hónapja van arra, hogy kilépjen ebből a szerződésből, ha időközben jobb ajánlatot talált a piacon – mondta az államtitkár.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!