Zöld Energia
A bitcoin technológiája segítheti a napelemek újrahasznosítását
Bár a hagyományos erőművekhez képest a napelemek kifejezetten környezetbarátok, azért így is van hova fejlődniük. Az újrahasznosítás például sok modul esetben nehézkes.
Az újrahasznosítást gyakran gátolja, hogy az elhasznált modulok élettörténete nem ismert. A Next Energy & Resources és a Marubeni vállalatok azon dolgoznak, hogy egy blokklánc technológia alapú megoldást találjanak a használt fotovoltaikus modulok ellenőrzésére – számol be az alternativenergia.hu. A cégek szerint az eljárás segítheti a napelemek nyomon követhetőségét, összetételének felmérését, illetve annak ellenőrzését, hogy a vonatkozó adatokat nem módosították-e utólagosan. A japán Next Energy & Resources a fotovoltaikus panelek újrahasznosítására specializálódott, míg a szintén japán Marubeni egy általános kereskedelmi cég, amely a gabonapelyhektől az elektronikai cikkekig rengeteg típusú termékkel foglalkozik. A cégek közös célja az, hogy olyan blokklánc technológiát hozzanak létre, amellyel életciklusuk végén ellenőrizhetik, valamint azonosíthatják azokat a napelemeket, amelyeket újrahasznosíthatnak. A fejlesztést a japán környezetvédelmi minisztérium mellett a Mitsubishi Kutatóintézet is támogatja. A módszerrel a tervek szerint felmérhetik majd az egyes modulok élettörténetét, alapanyagait, illetve azt, hogy utólagosan nem manipulálták-e az adataikat.
A Next Energy & Resources-nél úgy vélik, hogy az átlátható technikával nagy számban azonosíthatóak az olyan napelemek, amelyeket még újrahasznosíthatnak. A megoldással nem csupán a hulladéklerakókban lévő szemét mennyisége csökkenne: az újrahasznosított modulok esetében a szénlábnyom is tovább zsugorodna. Sok szakértő szerint a napelemek elengedhetetlenek lesznek a zöldebb, karbonsemleges jövő megalapozásában. Bár az ilyen eszközök sokkal kevesebbet ártanak a bolygónak, mint a hagyományos erőművek, azért van még hova fejlődnie a technológiának. Az egyik fő problémát a fotovoltaikus modulok újrahasznosíthatósága jelenti, amelyet gyakran ellehetetleníti az elhasznált modulok azonosíthatatlansága, az élettörténetük ismeretlensége. A Next Energy & Resources megújult formában 2005 óta van jelen a piacon, a vállalat eddig több mint 140 ezer használt modult vizsgált meg. A mostani projekttel kapcsolatban egyelőre több technikai információt nem adtak ki.
Kép: PV Cycle France
Zöld Energia
Megoldhatják a napelemes járdák a városi mobilitás és ellátás zöldítését?
Olyan modellt alkottak, amelyben ötvözik a napenergiát, a városi mezőgazdaságot és a 15 perces város koncepcióját.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A várostervezés során a napenergia, a városi mezőgazdaság és a 15 perces város koncepciója – ahol jószerivel bármely pont elérhető negyed óra alatt – gyakran különálló, de párhuzamos szempontnak tekinthető, ezekkel környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt növelhető a fenntarthatóság. A montreali Concordia Egyetem legfrissebb vizsgálata alapján ezeket összekapcsolva lehet a leghatékonyabban zöldíteni egy városon – írja az alternativenergia.hu.
Az új tanulmányban a zöld városi logisztika gerince a napenergia, amelyet a járdába beépített fotovoltaikus panelek révén hasznosul, és elektromos járművekkel működő szállítási hálózatokat lát el. A tetőket, kis telkeket és más hagyományos napenergia-helyszíneket inkább közösségi kertekké és növénytermesztési területekké alakítják.
Napelemes járdák gyártásával egyre több cég foglalkozik, közéjük tartozik a magyar Platio. A vállalat fotovoltaikus térburkolatainak különlegessége az energiatermelés mellett az, hogy elkészítésükhöz újrahasznosított műanyagot használnak fel.
A 15 perces városmodellben az élelmiszerboltok, a termelői piacok és a közösségi kertek egyenletesen oszlanak el, így a lakosok többsége egy kilométeren belül elérhet friss, egészséges élelmiszereket. „Meg akarjuk vizsgálni, hogyan integrálhatjuk az energiát, a mobilitást, a földhasználatot és a társadalmi funkciókat, hogy a lakosok mindennapi szükségleteit közelebb hozzuk hozzájuk, így csökkentve a fosszilis tüzelőanyagot fogyasztó utazások számát” – nyilatkozta Caroline Hachem-Vermette, a csapat tagja.
A kutatók az ontariói Londonban található West 5 intelligens közösséget használták esettanulmányként annak értékelésére, hogy a tér, a kibocsátás, a gazdaságosság, a földhasználat és a napenergia-teljesítmény miként hatnak egymásra. A vizsgálatban főként a járdákba beépített napelemek hatására összpontosítottak, ezek 600-szor 600 milliméteresek és 15 százalékos hatékonysággal 100 watt energiát képesek termelni.
Az érintett környéken az éves napsugárzás átlagosan 3,69 kWh/m²/nap, ami 286 napsütéses napnak felel meg, így mindössze 98 m²-nyi napelemes járda elegendő energiát termel az egész városi mobilitási rendszer ellátásához, és 98 százalékkal csökkenti az emissziót.
További előny, hogy a tetőfelület 13,8, a homlokzatok 10 és a parkolók 15 százalékának zöldségtermesztésre való felhasználásával a városrész részben önállóvá képes válni. A gyakorlatban a modell szinte úgy működik, mint egy elosztott agrofotovoltaikus rendszer, amelyben a napelemek nem csupán épületekhez kapcsolódó erőforrások, hanem az energia, a mobilitás, a földhasználat és az élelmezésbiztonság összekötő elemei.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó17 óra telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA plug-in hibridek is egyre népszerűbbek
