Zöld Energia
A bitcoin technológiája segítheti a napelemek újrahasznosítását
Bár a hagyományos erőművekhez képest a napelemek kifejezetten környezetbarátok, azért így is van hova fejlődniük. Az újrahasznosítás például sok modul esetben nehézkes.
Az újrahasznosítást gyakran gátolja, hogy az elhasznált modulok élettörténete nem ismert. A Next Energy & Resources és a Marubeni vállalatok azon dolgoznak, hogy egy blokklánc technológia alapú megoldást találjanak a használt fotovoltaikus modulok ellenőrzésére – számol be az alternativenergia.hu. A cégek szerint az eljárás segítheti a napelemek nyomon követhetőségét, összetételének felmérését, illetve annak ellenőrzését, hogy a vonatkozó adatokat nem módosították-e utólagosan. A japán Next Energy & Resources a fotovoltaikus panelek újrahasznosítására specializálódott, míg a szintén japán Marubeni egy általános kereskedelmi cég, amely a gabonapelyhektől az elektronikai cikkekig rengeteg típusú termékkel foglalkozik. A cégek közös célja az, hogy olyan blokklánc technológiát hozzanak létre, amellyel életciklusuk végén ellenőrizhetik, valamint azonosíthatják azokat a napelemeket, amelyeket újrahasznosíthatnak. A fejlesztést a japán környezetvédelmi minisztérium mellett a Mitsubishi Kutatóintézet is támogatja. A módszerrel a tervek szerint felmérhetik majd az egyes modulok élettörténetét, alapanyagait, illetve azt, hogy utólagosan nem manipulálták-e az adataikat.
A Next Energy & Resources-nél úgy vélik, hogy az átlátható technikával nagy számban azonosíthatóak az olyan napelemek, amelyeket még újrahasznosíthatnak. A megoldással nem csupán a hulladéklerakókban lévő szemét mennyisége csökkenne: az újrahasznosított modulok esetében a szénlábnyom is tovább zsugorodna. Sok szakértő szerint a napelemek elengedhetetlenek lesznek a zöldebb, karbonsemleges jövő megalapozásában. Bár az ilyen eszközök sokkal kevesebbet ártanak a bolygónak, mint a hagyományos erőművek, azért van még hova fejlődnie a technológiának. Az egyik fő problémát a fotovoltaikus modulok újrahasznosíthatósága jelenti, amelyet gyakran ellehetetleníti az elhasznált modulok azonosíthatatlansága, az élettörténetük ismeretlensége. A Next Energy & Resources megújult formában 2005 óta van jelen a piacon, a vállalat eddig több mint 140 ezer használt modult vizsgált meg. A mostani projekttel kapcsolatban egyelőre több technikai információt nem adtak ki.
Kép: PV Cycle France
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
