Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A bitcoin technológiája segítheti a napelemek újrahasznosítását

Létrehozva:

|

Bár a hagyományos erőművekhez képest a napelemek kifejezetten környezetbarátok, azért így is van hova fejlődniük. Az újrahasznosítás például sok modul esetben nehézkes.

Az újrahasznosítást gyakran gátolja, hogy az elhasznált modulok élettörténete nem ismert. A Next Energy & Resources és a Marubeni vállalatok azon dolgoznak, hogy egy blokklánc technológia alapú megoldást találjanak a használt fotovoltaikus modulok ellenőrzésére – számol be az alternativenergia.hu. A cégek szerint az eljárás segítheti a napelemek nyomon követhetőségét, összetételének felmérését, illetve annak ellenőrzését, hogy a vonatkozó adatokat nem módosították-e utólagosan. A japán Next Energy & Resources a fotovoltaikus panelek újrahasznosítására specializálódott, míg a szintén japán Marubeni egy általános kereskedelmi cég, amely a gabonapelyhektől az elektronikai cikkekig rengeteg típusú termékkel foglalkozik. A cégek közös célja az, hogy olyan blokklánc technológiát hozzanak létre, amellyel életciklusuk végén ellenőrizhetik, valamint azonosíthatják azokat a napelemeket, amelyeket újrahasznosíthatnak. A fejlesztést a japán környezetvédelmi minisztérium mellett a Mitsubishi Kutatóintézet is támogatja. A módszerrel a tervek szerint felmérhetik majd az egyes modulok élettörténetét, alapanyagait, illetve azt, hogy utólagosan nem manipulálták-e az adataikat.

A Next Energy & Resources-nél úgy vélik, hogy az átlátható technikával nagy számban azonosíthatóak az olyan napelemek, amelyeket még újrahasznosíthatnak. A megoldással nem csupán a hulladéklerakókban lévő szemét mennyisége csökkenne: az újrahasznosított modulok esetében a szénlábnyom is tovább zsugorodna. Sok szakértő szerint a napelemek elengedhetetlenek lesznek a zöldebb, karbonsemleges jövő megalapozásában. Bár az ilyen eszközök sokkal kevesebbet ártanak a bolygónak, mint a hagyományos erőművek, azért van még hova fejlődnie a technológiának. Az egyik fő problémát a fotovoltaikus modulok újrahasznosíthatósága jelenti, amelyet gyakran ellehetetleníti az elhasznált modulok azonosíthatatlansága, az élettörténetük ismeretlensége. A Next Energy & Resources megújult formában 2005 óta van jelen a piacon, a vállalat eddig több mint 140 ezer használt modult vizsgált meg. A mostani projekttel kapcsolatban egyelőre több technikai információt nem adtak ki.

Advertisement

 

Kép: PV Cycle France

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák