Zöld Energia
A bitcoin technológiája segítheti a napelemek újrahasznosítását
Bár a hagyományos erőművekhez képest a napelemek kifejezetten környezetbarátok, azért így is van hova fejlődniük. Az újrahasznosítás például sok modul esetben nehézkes.
Az újrahasznosítást gyakran gátolja, hogy az elhasznált modulok élettörténete nem ismert. A Next Energy & Resources és a Marubeni vállalatok azon dolgoznak, hogy egy blokklánc technológia alapú megoldást találjanak a használt fotovoltaikus modulok ellenőrzésére – számol be az alternativenergia.hu. A cégek szerint az eljárás segítheti a napelemek nyomon követhetőségét, összetételének felmérését, illetve annak ellenőrzését, hogy a vonatkozó adatokat nem módosították-e utólagosan. A japán Next Energy & Resources a fotovoltaikus panelek újrahasznosítására specializálódott, míg a szintén japán Marubeni egy általános kereskedelmi cég, amely a gabonapelyhektől az elektronikai cikkekig rengeteg típusú termékkel foglalkozik. A cégek közös célja az, hogy olyan blokklánc technológiát hozzanak létre, amellyel életciklusuk végén ellenőrizhetik, valamint azonosíthatják azokat a napelemeket, amelyeket újrahasznosíthatnak. A fejlesztést a japán környezetvédelmi minisztérium mellett a Mitsubishi Kutatóintézet is támogatja. A módszerrel a tervek szerint felmérhetik majd az egyes modulok élettörténetét, alapanyagait, illetve azt, hogy utólagosan nem manipulálták-e az adataikat.
A Next Energy & Resources-nél úgy vélik, hogy az átlátható technikával nagy számban azonosíthatóak az olyan napelemek, amelyeket még újrahasznosíthatnak. A megoldással nem csupán a hulladéklerakókban lévő szemét mennyisége csökkenne: az újrahasznosított modulok esetében a szénlábnyom is tovább zsugorodna. Sok szakértő szerint a napelemek elengedhetetlenek lesznek a zöldebb, karbonsemleges jövő megalapozásában. Bár az ilyen eszközök sokkal kevesebbet ártanak a bolygónak, mint a hagyományos erőművek, azért van még hova fejlődnie a technológiának. Az egyik fő problémát a fotovoltaikus modulok újrahasznosíthatósága jelenti, amelyet gyakran ellehetetleníti az elhasznált modulok azonosíthatatlansága, az élettörténetük ismeretlensége. A Next Energy & Resources megújult formában 2005 óta van jelen a piacon, a vállalat eddig több mint 140 ezer használt modult vizsgált meg. A mostani projekttel kapcsolatban egyelőre több technikai információt nem adtak ki.
Kép: PV Cycle France
Zöld Energia
Egyre nagyobb az igény az otthoni napelem és akkumulátor rendszerekre
A rezsicsökkentés, az energiafüggetlenség és a nagyobb önellátás a legfontosabb motiváció a napelemes és energiatárolós rendszerek telepítésénél.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az EU-SOLAR SE megbízásából készült IPSOS reprezentatív közvélemény-kutatás szerint különösen azok a háztartások nyitottak az otthoni akkumulátorok telepítésére, amelyek már rendelkeznek napelemes rendszerrel – írja az alternativenergia.hu. A kutatás alapján a magyar lakosság jelentős része még nem lépett be a napenergia-piacra: a válaszadók mintegy 70 százalékának jelenleg sem napeleme, sem energiatárolója nincs. A falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van, elsősorban a diplomások, a vármegyeszékhelyeken élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében. A már napelemes háztartások azonban komoly érdeklődést mutatnak az akkumulátorok iránt. A felmérés szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttet, és ha a beruházáshoz állami támogatás is társulna, a telepítési kedv 78 százalékra emelkedne.
Azok körében, akik még semmilyen rendszert nem telepítettek, egyelőre visszafogottabb a beruházási hajlandóság. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk gondolkodik napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésében. Állami támogatással azonban ez az arány 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot. Az EU-SOLAR SE felmérése szerint a lakosság óvatos a beruházási összegek tekintetében. A meglévő napelemes rendszert kiegészítő energiatárolóra a válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot költene. A teljes rendszerben gondolkodók többsége (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészt vállalna.
A motivációk között is jól látható különbség van a két csoport között. A napelemmel rendelkező háztartások számára az energiatároló elsősorban biztonsági tartalékot jelent (49 százalék) illetve lehetőséget a saját termelésű energia minél nagyobb arányú felhasználására (47 százalék). Az új beruházók ezzel szemben leginkább a rezsicsökkentés (56 százalék) miatt vágnának bele a telepítésbe, de fontos szempont számukra az energia-önellátás növelése (39 százalék) és az energiaárak kiszámíthatatlanságától való függetlenedés is (34 százalék).
A kivitelező kiválasztásakor a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: a megkérdezettek 89 százaléka ezt döntő tényezőnek tartja. Emellett fontos, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon, valamint az is, hogy ismert és megbízható szolgáltatóként működjön. Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket
