Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A cigarettacsikkek újrahasznosítására indul program az V. kerületben

Létrehozva:

|

A cigarettacsikkek újrahasznosítására indít programot az V. kerületi önkormányzat és a TerraCycle Magyarország Kft. vendéglátóhelyek bevonásával.

A belvárosi szórakozóhelyeken és közterületeken egy speciális gyűjtőben összeszedett csikkeket egy raktárba juttatják el, ahol elkülönítik a papírt, a hamut és a dohányt, majd komposztálják – ismertette pénteki sajtótájékoztatóján Tom Szaky, a TerraCycle alapítója és vezérigazgatója. Hozzátette: a csikkekből kivonják a műanyagot is, amit kétféle módon hasznosítanak. Az alapító elmondta, hogy 10 országban dolgoznak együtt cigarettát gyártó cégekkel, s Magyarország – ezen belül az V. kerület – az első Európában, amely csatlakozott az újrahasznosítási programhoz. Megjegyezte: a gyűjtést májusban kezdték, s azóta havonta félmillió csikket kezelnek.

Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), az V. kerület polgármestere arról beszélt, hogy továbbra is a jövő városát szeretnék építeni a belvárosban, aminek a közterületi és zöldfelületi fejlesztések mellett a környezettudatosság is kiemelt eleme. Az önkormányzat felvette a kapcsolatot a vendéglátósokkal, s január első heteiben a közterületeken is kihelyezik a gyűjtőedényeket – ismertette a polgármester, aki a köztisztaság további javulását is várja a lépéstől.

Böröcz László (Fidesz-KDNP) alpolgármester arról számolt be, hogy a kezdeményezéshez csatakozott, több mint egy tucat szórakozó- és vendéglátóhelyen szóróanyagokkal is tájékoztatják a vendégeket az újrahasznosításról, a belváros arculatához illeszkedő speciális gyűjtőket pedig magyar cégekkel gyártatják.

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kapu Tibor űrmissziója a földi technológiákat is előreviheti

Számos fejlesztéshez járultak hozzá a HUNOR program űrbeli kísérletei.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a hosszú távú űrutazások élelmezési problémáinak megoldását, a gyógyszerfejlesztést és a félvezetőgyártást is segíthetik azok a fejlesztések, amelyekhez hozzájárult Kapu Tibor tavalyi űrmissziója – írja az alternativenergia.hu. A HUNOR Magyar Űrhajós Program részeként végzett űrbeli kutatásokról kedden rendeztek szimpóziumot a Magyar Tudományos Akadémián. A műszaki tudományok szekcióban szó volt többek között az ionhajtóművekről, a kozmikus sugárzás hatásairól és az űrbéli növénytermesztésről is. Előadás hangzott el a programban tesztelt RANDAM nevű, magyar fejlesztésű sugárzásmérő eszközről (dozimétert) , amelyet a gödöllői 27G-Technology cég fejlesztett ki a legmodernebb félvezető technológiák alapján.

A parányi, energiatakarékos és multiszenzoros műszer akkumulátortöltés nélkül, folyamatosan rögzíti a kozmikus sugárdózist és a környezeti tényezőket (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom) a teljes küldetés alatt, és akár űrséta során is alkalmazható. Az innovatív technológia sikeresnek bizonyult a küldetés során, így iránta máris komoly nemzetközi érdeklődés mutatkozik – írták a szervezők az MTI érdeklődésére megküldött összefoglalóban. Ugyanebben a szekcióban mutatták be a VITAPRIC projektet, amelynek keretében a kutatóűrhajós a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén magyar fejlesztésű növénynevelő eszközökben paprikát, retket és búzát nevelt.

A Földre visszahozott minták vitamin-, ásványianyag- és fehérjetartalmát a Debreceni Egyetem kutatói vizsgálják a földi kontrollnövényekkel összehasonlítva. Az űrállomáson használt, minimális vízfelhasználású csíráztató eszközt a Pécsi Tudományegyetem munkatársai fejlesztették ki, és szelénnel kezelt magokat neveltek benne. A közlemény szerint a vártnál is sikeresebb, nagyobb növénynövekedést hozó kísérlet eredményei hozzájárulhatnak a földi klímaváltozáshoz alkalmazkodó növényfajták nemesítéséhez és a hosszú távú űrutazások élelmezési kérdéseinek megoldásához is. Az emberes vizsgálatokról szóló szekció az űrhajósok szervezetét érintő élettani és pszichológiai változásokra fókuszált, kitérve a DNS-károsodás kivédésére, a keringési, egyensúlyi és memóriafunkciókra, valamint az emberi hang változásaira a világűrben.

Advertisement

A VISPRO vizsgálat keretében a magyar kutatók a világon először alkalmaztak robotizált ultrahangot az agyi keringés – különösen a látókéreg ellátásáért felelős hátsó agyi verőér áramlásának – mérésére a súlytalanságban. Mint írták, az agyi keringés változásának mérése olyan fontos az űrhajósok körében, hogy ez a speciális ultrahang fentmaradt az űrállomáson, hogy a jövőben is alkalmazható legyen. A tanácskozáson bemutatták az END-SANS kísérlet eredményeit is, amelynek keretében a hosszú távú űrrepülés során fellépő látásromlás kezelésére fejlesztettek ki magyar szakemberek egy különleges, nanoszál alapú szeminzertet, amely a súlytalanságban nehezen alkalmazható szemcseppeket hivatott kiváltani.

A fizikai tudományok szekcióban többek között a bolygólégkörök modellezését, a 3D nyomtatott anyagok űrbeli viselkedését és a hőkomfort kérdését tárgyalták. A KRIJAP projekt rávilágított, hogy a súlytalanság ideális környezetet biztosít a földi áramlásoktól mentes, tökéletesebb és nagyobb méretű kristályok növesztésére, ami áttörést hozhat a gyógyszerfejlesztésben és a félvezetőgyártásban. Például az AIDS-et okozó HIV-vírus kulcsfontosságú alkotórészeit is kristályosították a világűrben, hogy a szerkezetét jobban megismerve gyógyszereket fejleszthessenek a betegség leküzdésére.

Advertisement

A CINCINNATI kísérletben a kutatók célja egy olyan számítógépes szimulációs módszer kifejlesztése volt, amely a ruházat anyagát, alakváltozását és a test körüli légáramlást is figyelembe véve képes előre jelezni az emberi test hőkomfortját a súlytalanságban, ahol a meleg levegő nem áramlik felfelé. Az ISS-en végzett fizikai terheléses tesztek során az űrhajós bőrfelszíni hőmérsékletét a RANDAM doziméter infravörös érzékelőjével határozták meg.

Az új szimulációs eljárás a jövőben az űrruhák tervezése mellett a tűzoltó- és vegyvédelmi ruházatok, valamint a repülőgépek és gépjárművek fejlesztésében is alkalmazható, jelentősen csökkentve a költséges fizikai prototípusok számát – olvasható a HUNOR program beszámolójában.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák