Zöldinfó
A cseh képviselőház után a szenátus is megszavazta az energetikai árplafon bevezetését
A cseh képviselőház után kedden este a szenátus is megszavazta a kormány által előterjesztett energetikai árplafon, az áram és a földgáz árának maximalizálását. Az energiatörvény módosítását most már csak az államfőnek kell aláírnia, hogy életbe léphessen. Ez azonban formalitásnak tekinthető, mert Milos Zeman már jelezte, hogy egyetért az intézkedéssel.
A kormány határozata alapján a jövőben egy kilowattóra áram hat koronába (98 forint), egy kilowattóra földgáz pedig három koronába (49 forint) kerülne a lakossági fogyasztóknak. A maximalizált árak már az adókat is tartalmazzák. A Petr Fiala vezete ötpárti jobbközép kormány ezzel az árplafonnal kíván reagálni az utóbbi időben Csehországban is elszabadult energiaárakra. A törvénymódosítás növelné azon lakossági fogyasztók védelmét is, akik szerződéseiben az energiaárakat a tőzsdei áraktól teszik függővé. A törvénymódosításhoz a kormánynak rendeletet kell kiadnia, amely pontosítani fogja részleteket, elsősorban a maximális árakat és hogy pontosan a fogyasztók mely kategóriáira vonatkoznak. Az energia árplafon például egyelőre nem vonatkozik a nagyipari fogyasztókra. A kormány azonban ezzel a kérdéssel is foglalkozik. A törvény alapján az energiaszolgáltatók jogosultak lesznek bizonyított veszteségeik pótlására az államtól. A szenátusban elhangzott beszámoló szerint várható, hogy a kormány október 5-én adja ki a nagy érdeklődéssel várt rendeletet. Ez néhány nappal azután lesz, hogy szeptember 30-án rendkívüli ülést tartanak az Európai Unió tagállamainak energetikai miniszterei, hogy megvitassák az Európai Bizottság javaslatait európai árplafon bevezetésére. Zbynek Stanjura cseh pénzügyminiszter korábban azt mondta, hogy a tervezett intézkedések mintegy 130 milliárd koronájába kerülnek az államkasszának. Ennek az összegnek a nagyobbik részét a kormány elsősorban a nagy energiaszolgáltatók, a bankszektor és az olajipar rendkívüli nyereségeinek megadóztatásával szeretné fedezni. A miniszter becslése szerint ez a rendkívüli adó a jövő évben mintegy 70 milliárd koronát (1155 milliárd forint) hozhatna az államkasszának.
mti
Zöldinfó
Tartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
Kína hajtja a globális olajkereslet növekedését, miközben túlkínálat fenyegeti a piacot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) publikált havi olajpiaci jelentésében megemelte az idei és a jövő évi globális olajkínálat növekedésére vonatkozó előrejelzéseit, jelezve, hogy 2026-ban még nagyobb többlet várható – írja az alternativenergia.hu. Az IEA legfrissebb havi olajpiaci jelentése (Oil Market Report, OMR) szerint a harmadik negyedévben világszinten napi 920 ezer hordó volt az olajkereslet éves növekedése, amit elsősorban a kínai szállítások erősödése hajtott. Ez több mint kétszerese a második negyedévben mért bővülésnek. Az IEA szerint az idei évben összességében napi 790 ezer hordó 2026-ban pedig 770 ezer hordó lehet az éves keresletnövekedés, főként az Egyesült Államok és Kína felhasználási igényének köszönhetően. A kínálati oldalon októberben átmenetileg megállt a hónapok óta tartó növekedés: a globális olajtermelés napi 440 ezer hordóval 108,2 millió hordóra csökkent. Ennek ellenére a világszintű kitermelés január óta napi 6,2 millió hordóval nőtt, nagyjából fele-fele arányban OPEC+ és nem-OPEC+ országok között megosztva. Az IEA várakozásai szerint 2025-ben átlagosan napi 3,1 millió hordóval, 2026-ban pedig napi 2,5 millió hordóval nőhet a globális kínálat, elérve a napi 108,7 millió hordós szintet.
A globális olajtartalékok szeptemberben 2021 júliusa óta a legnagyobb mértékben 77,7 millió hordóval nőttek. Októberben az előzetes adatok további készletnövekedést jeleznek, döntően a tengeren lévő olajkészletek bővülése miatt. Az északi-tengeri Dated Brent olajár októberben 3 dollárral, 65 dollár/hordóra esett vissza, ami már a negyedik egymást követő havi csökkenés. A hónap közepén rövid időre 60 dollár alá is süllyedt az ár, mielőtt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által a Rosznyefty és a Lukoil ellen bejelentett szankciók hatására újra 62 dollár/hordó körül stabilizálódott.
Az IEA szerint a globális olajpiac egyre “aránytalanabbá” válik: miközben a kínálat gyors ütemben nő, a kereslet csak mérsékelt bővülést mutat. A kilátásokat további bizonytalanságok terhelik, beleértve a kereskedelmi feszültségek újbóli kiéleződésének és az amerikai kormányzati leállásnak gazdasági következményeit, valamint az orosz olajipart érintő új szankciók hatásait. Az IEA összegzése szerint a piaci egyensúlyhiányok tovább mélyülhetnek, amennyiben a termelés felfutása tartós marad, miközben a keresletnövekedés szerény szinten stabilizálódik.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó6 óra telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
