Zöldinfó
A cseh képviselőház után a szenátus is megszavazta az energetikai árplafon bevezetését
A cseh képviselőház után kedden este a szenátus is megszavazta a kormány által előterjesztett energetikai árplafon, az áram és a földgáz árának maximalizálását. Az energiatörvény módosítását most már csak az államfőnek kell aláírnia, hogy életbe léphessen. Ez azonban formalitásnak tekinthető, mert Milos Zeman már jelezte, hogy egyetért az intézkedéssel.
A kormány határozata alapján a jövőben egy kilowattóra áram hat koronába (98 forint), egy kilowattóra földgáz pedig három koronába (49 forint) kerülne a lakossági fogyasztóknak. A maximalizált árak már az adókat is tartalmazzák. A Petr Fiala vezete ötpárti jobbközép kormány ezzel az árplafonnal kíván reagálni az utóbbi időben Csehországban is elszabadult energiaárakra. A törvénymódosítás növelné azon lakossági fogyasztók védelmét is, akik szerződéseiben az energiaárakat a tőzsdei áraktól teszik függővé. A törvénymódosításhoz a kormánynak rendeletet kell kiadnia, amely pontosítani fogja részleteket, elsősorban a maximális árakat és hogy pontosan a fogyasztók mely kategóriáira vonatkoznak. Az energia árplafon például egyelőre nem vonatkozik a nagyipari fogyasztókra. A kormány azonban ezzel a kérdéssel is foglalkozik. A törvény alapján az energiaszolgáltatók jogosultak lesznek bizonyított veszteségeik pótlására az államtól. A szenátusban elhangzott beszámoló szerint várható, hogy a kormány október 5-én adja ki a nagy érdeklődéssel várt rendeletet. Ez néhány nappal azután lesz, hogy szeptember 30-án rendkívüli ülést tartanak az Európai Unió tagállamainak energetikai miniszterei, hogy megvitassák az Európai Bizottság javaslatait európai árplafon bevezetésére. Zbynek Stanjura cseh pénzügyminiszter korábban azt mondta, hogy a tervezett intézkedések mintegy 130 milliárd koronájába kerülnek az államkasszának. Ennek az összegnek a nagyobbik részét a kormány elsősorban a nagy energiaszolgáltatók, a bankszektor és az olajipar rendkívüli nyereségeinek megadóztatásával szeretné fedezni. A miniszter becslése szerint ez a rendkívüli adó a jövő évben mintegy 70 milliárd koronát (1155 milliárd forint) hozhatna az államkasszának.
mti
Zöldinfó
A nukleáris energia lehet a klímacélok és az energiabiztonság egyik pillére
Az atomenergia garantálhatja az energetikai szuverenitást.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Emmanuel Macron szerint a polgári célú atomenergia az energetikai szuverenitás záloga egy olyan geopolitikai kontextusban, ahol a szénhidrogének destabilizáló eszközzé válhatnak – írja az alternativenergia.hu. A francia elnök a Párizsban rendezett második nukleáris csúcstalálkozón ezért arra ösztönözte a magánszektort és az állami szereplőket, hogy fektessenek be az ágazatba. A polgári célú atomenergia újjáélesztését célzó csúcstalálkozón, amely a második a 2024-es brüsszeli után, mintegy negyven ország képviselője vesz részt kedden Párizsban. A találkozónak külön aktualitás ad a közel-keleti háború, amely olaj- és gázárrobbanást okozott. “A nukleáris energia kulcsfontosságú ahhoz, hogy összhangba hozza a függetlenséget, azaz az energetikai szuverenitást, a dekarbonizációt, és így a 2050-es célú karbonsemlegességet, valamint a versenyképességet, és így a gazdaságaink munkahelyteremtését” – mondta megnyitó beszédében a francia államfő.
Emmanuel Macron arra szólított fel “minden köz- és magánszereplőt, hogy folytassa a befektetéseket” a nukleáris energia érdekében, amely szerinte egy “valódi jövőbeli szektor”, de amely sok tőkét igényel. A bankoknak és a befektetési alapoknak “erőfeszítéseket kell tenniük (…) a legkockázatosabb projektekért”- tette hozzá. A csúcstalálkozó megkezdését két Greenpeace-aktivista megpróbálta megzavarni azzal, hogy kifeszítettek egy transzparenst, amelyen az állt: nuclear power fuels Russia’s war (a nukleáris energia táplálja Oroszország háborúját), miközben a francia elnök fogadta a vendégeket a vörös szőnyegen.
A találkozót szervező Franciaország – ahol 57 reaktor a lakossági energiaellátás csaknem 70 százalékát biztosítja – világ egyik legjelentősebb polgári nukleáris hatalma. A második nukleáris csúcstalálkozón részt vevő negyven ország között képviselteti magát az Egyesült Államok és Kína is, valamint a legtöbb európai ország, köztük Magyarország, és a G7 országcsoport tagállamai. A nukleáris energia a világon termelt villamosenergia mintegy tíz százalékát teszi ki, körülbelül 450 reaktorral, harminc országban. A nukleáris csúcstalálkozóval párhuzamosan a G7 energiaügyi miniszterei is tanácskozást tartanak a Nemzetközi Energiaügynökség párizsi székhelyén a közel-keleti konfliktusnak az üzemanyagárakra gyakorolt hatásairól.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
