Zöldinfó
A cseh képviselőház után a szenátus is megszavazta az energetikai árplafon bevezetését
A cseh képviselőház után kedden este a szenátus is megszavazta a kormány által előterjesztett energetikai árplafon, az áram és a földgáz árának maximalizálását. Az energiatörvény módosítását most már csak az államfőnek kell aláírnia, hogy életbe léphessen. Ez azonban formalitásnak tekinthető, mert Milos Zeman már jelezte, hogy egyetért az intézkedéssel.
A kormány határozata alapján a jövőben egy kilowattóra áram hat koronába (98 forint), egy kilowattóra földgáz pedig három koronába (49 forint) kerülne a lakossági fogyasztóknak. A maximalizált árak már az adókat is tartalmazzák. A Petr Fiala vezete ötpárti jobbközép kormány ezzel az árplafonnal kíván reagálni az utóbbi időben Csehországban is elszabadult energiaárakra. A törvénymódosítás növelné azon lakossági fogyasztók védelmét is, akik szerződéseiben az energiaárakat a tőzsdei áraktól teszik függővé. A törvénymódosításhoz a kormánynak rendeletet kell kiadnia, amely pontosítani fogja részleteket, elsősorban a maximális árakat és hogy pontosan a fogyasztók mely kategóriáira vonatkoznak. Az energia árplafon például egyelőre nem vonatkozik a nagyipari fogyasztókra. A kormány azonban ezzel a kérdéssel is foglalkozik. A törvény alapján az energiaszolgáltatók jogosultak lesznek bizonyított veszteségeik pótlására az államtól. A szenátusban elhangzott beszámoló szerint várható, hogy a kormány október 5-én adja ki a nagy érdeklődéssel várt rendeletet. Ez néhány nappal azután lesz, hogy szeptember 30-án rendkívüli ülést tartanak az Európai Unió tagállamainak energetikai miniszterei, hogy megvitassák az Európai Bizottság javaslatait európai árplafon bevezetésére. Zbynek Stanjura cseh pénzügyminiszter korábban azt mondta, hogy a tervezett intézkedések mintegy 130 milliárd koronájába kerülnek az államkasszának. Ennek az összegnek a nagyobbik részét a kormány elsősorban a nagy energiaszolgáltatók, a bankszektor és az olajipar rendkívüli nyereségeinek megadóztatásával szeretné fedezni. A miniszter becslése szerint ez a rendkívüli adó a jövő évben mintegy 70 milliárd koronát (1155 milliárd forint) hozhatna az államkasszának.
mti
Zöldinfó
Átalakul a magyar környezetvédelmi hatósági rendszer: új csúcsszerv alakul
Új országos környezetvédelmi főhatóság jön létre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, országos illetékességű környezetvédelmi csúcsszerv, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság jön létre 2027. január 1-jén – írja az alternativenergia.hu. A kormányrendelet értelmében a főhatóság az élő környezetért felelős miniszter irányítása alatt, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv lesz budapesti székhellyel. A szervezet a minisztériumból történő kiválással jön létre, és központi, valamint területi szervekből áll majd. A főhatóság feladatai közé tartozik a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízügyi és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok országos illetékességű ellátása. A rendelet célja az egységesebb szakmai gyakorlat kialakítása és a környezeti értékek védelmének megerősítése.
A szervezet kiemelt feladatot kap az akkumulátorgyártással, az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel és létesítményekkel, valamint az akkumulátorhulladék kezelésével összefüggő környezetvédelmi engedélyezésben és felügyeletben. Ezek az ügyek országos illetékességgel kerülhetnek a főhatóság hatáskörébe, így az akkumulátoripar környezetvédelmi felügyeletéhez kapcsolódó szakmai tudás és hatósági fellépés egy szervezetben összpontosulhat. A rendelet indokolása szerint az akkumulátorgyártás minőségi és mennyiségi bővülése, valamint az ezzel együtt keletkező akkumulátorhulladék kezelése új környezetvédelmi feladatokat jelent. A főhatóság e területen együttműködik majd az akkumulátoripar felügyeletében érintett más állami szervekkel, köztük a mérésügyi és műszaki biztonsági, az iparbiztonsági, a tűzvédelmi, a piacfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal.
A főhatóság központi szerve mellett területi Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóságok működnek majd, amelyek a jogszabályban meghatározott illetékességi területen látják el feladataikat. A területi szervek környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, vízügyi és vízvédelmi ügyekben járhatnak el. A rendelet a hatósági jogorvoslati rendszerben is változást hoz. A területi hatóságok döntéseivel szemben, amennyiben a törvény fellebbezést tesz lehetővé, másodfokon a Központi Főhatóság jár el. A központi szervezet emellett szakmai irányítást is gyakorol, ellenőrzéseket végezhet, és egységes szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgozhat ki.
A szervezeti átalakítás több lépcsőben valósul meg. A főhatóság és a Budapesti Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság 2027. január 1-jén jön létre. A kormányhivatalok egyes, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, erdészeti, vízügyi és más kapcsolódó feladatokat ellátó szervezeti egységei 2027. július 1-jén olvadnak be a főhatóság szervezetébe. A feladatok átvételével együtt az érintett munkavállalók jogviszonyai, a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó- és ingatlanállomány, valamint eszközök és infrastruktúra is átkerülnek a jogutód szervezethez.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
