Zöldinfó
A cseh képviselőház után a szenátus is megszavazta az energetikai árplafon bevezetését
A cseh képviselőház után kedden este a szenátus is megszavazta a kormány által előterjesztett energetikai árplafon, az áram és a földgáz árának maximalizálását. Az energiatörvény módosítását most már csak az államfőnek kell aláírnia, hogy életbe léphessen. Ez azonban formalitásnak tekinthető, mert Milos Zeman már jelezte, hogy egyetért az intézkedéssel.
A kormány határozata alapján a jövőben egy kilowattóra áram hat koronába (98 forint), egy kilowattóra földgáz pedig három koronába (49 forint) kerülne a lakossági fogyasztóknak. A maximalizált árak már az adókat is tartalmazzák. A Petr Fiala vezete ötpárti jobbközép kormány ezzel az árplafonnal kíván reagálni az utóbbi időben Csehországban is elszabadult energiaárakra. A törvénymódosítás növelné azon lakossági fogyasztók védelmét is, akik szerződéseiben az energiaárakat a tőzsdei áraktól teszik függővé. A törvénymódosításhoz a kormánynak rendeletet kell kiadnia, amely pontosítani fogja részleteket, elsősorban a maximális árakat és hogy pontosan a fogyasztók mely kategóriáira vonatkoznak. Az energia árplafon például egyelőre nem vonatkozik a nagyipari fogyasztókra. A kormány azonban ezzel a kérdéssel is foglalkozik. A törvény alapján az energiaszolgáltatók jogosultak lesznek bizonyított veszteségeik pótlására az államtól. A szenátusban elhangzott beszámoló szerint várható, hogy a kormány október 5-én adja ki a nagy érdeklődéssel várt rendeletet. Ez néhány nappal azután lesz, hogy szeptember 30-án rendkívüli ülést tartanak az Európai Unió tagállamainak energetikai miniszterei, hogy megvitassák az Európai Bizottság javaslatait európai árplafon bevezetésére. Zbynek Stanjura cseh pénzügyminiszter korábban azt mondta, hogy a tervezett intézkedések mintegy 130 milliárd koronájába kerülnek az államkasszának. Ennek az összegnek a nagyobbik részét a kormány elsősorban a nagy energiaszolgáltatók, a bankszektor és az olajipar rendkívüli nyereségeinek megadóztatásával szeretné fedezni. A miniszter becslése szerint ez a rendkívüli adó a jövő évben mintegy 70 milliárd koronát (1155 milliárd forint) hozhatna az államkasszának.
mti
Zöldinfó
Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen
A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.
Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.
Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program
