Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják

A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják a Nők a Tudományban Kiválósági Díj idei díjazottjai; Munkácsy Gyöngyi és Lengyel Edina munkásságát kiemelkedő tudományos teljesítményük, valamint mentorálási tevékenységük elismeréseként díjazták.

Létrehozva:

|

A díjat évről évre olyan inspiráló kutatónőknek adják át, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben egyaránt maradandót alkottak és a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a tudományos és mérnöki pályák adta lehetőségeket – áll a Nők a Tudományban Egyesület MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Mint írják, a Nature-díjas Nők a Tudományban Egyesület a szakterületükön legkiválóbb kutatónők munkásságának elismerésére 2013-ban alapította meg a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, amelyet az idei nőnaphoz kötődően a Magyar Tudományos Akadémia és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével tizenegyedik alkalommal ítéltek oda. A földtudományok kategóriában az elismerést Lengyel Edina, a Pannon Egyetem Limnológia és a HUN-REN-PE Limnoökológia Kutatócsoport tudományos munkatársa kapta, aki kutatásaiban a sekély vizes élőhelyek jelentős élőlénycsoportjával, a kovaalgákkal foglalkozik. Terepi és laboratóriumi munkálatai révén arra keres válaszokat, hogy az emberi tevékenység miként változtatja meg az édesvizekben és a szikesekben élő kovaalgák jelenlétét és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Rangos szaklapokban megjelent eredményeit és a kutatócsoportjuk által kifejlesztett speciális mutatókat azóta már széles körben alkalmazzák, többek között tavak ökológiai állapotbecsléséhez is – emelik ki a közeleményben.

Lengyel Edinát idézik, aki elmondta: a víz fontossága megkérdőjelezhetetlen, így vizeink megőrzése és jó állapotuk fenntartása a jelen és jövő kor kiemelt és sürgős feladatai közé tartozik. Az orvosi-biológiai kategória díjazottja Munkácsy Gyöngyi, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, aki onkológiai kutatásai és bioinformatikai analízisekben szerzett tapasztalatai révén a genetikai alapú, személyre szabott medicina fejlődéséért dolgozik. Az ehhez szükséges, rendkívüli precizitást igénylő laboratóriumi munkafolyamatok során hatalmas mennyiségű adattömeg keletkezik, amelynek bioinformatikai kiértékelése számos, nyilvánosan is elérhető eszköz és adatbázis bevonásával történik. Munkácsy Gyöngyit is idézik, aki elmondta: a biológia és az informatika ötvözése lehetővé teszi számára, hogy hozzájáruljon a rákgyógyítás terén folyó kutatásokhoz. “Egy tumoros megbetegedés kialakulása és gyógyítása még mindig számos megoldatlan kérdéssel szembesít bennünket, én azonban hiszem, hogy e két terület kombinálása segíthet új diagnosztikai és terápiás megközelítések kifejlesztésében” – mutat rá Munkácsy Gyöngyi.

A kiemelkedő kutatói teljesítményhez nélkülözhetetlenek a mindennapi munkát segítő technikusok, laboránsok, asszisztensek és szakmai segítők. Közülük az idei évben Kohajda Mónika, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika laborasszisztense részesült Nők a Tudományban Kiválósági Díjban, aki 29 éve támogatja az intézményben dolgozó orvosok, biológusok és PhD-hallgatók kutatásait.

Advertisement

Zöldinfó

Kamerák, tereprendezés, közösségi bevonás: új hulladékellenes program startol

Az illegálisan lerakott hulladék felszámolására indít programot Nyírbátorban az Energiaügyi Minisztérium.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az illegálisan lerakott hulladék felszámolására indít programot az Energiaügyi Minisztérium (EM) Nyírbátorban, aminek része a nagy mennyiségű szemét elszállítása mellett a tereprendezés és a szemléletformálás is – jelentette be a tárca körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a nyírségi városban. Gondola Csaba kiemelte, a “rettentő nagy mennyiségű” hulladékot térképes eszközökkel rögzítik, és az arra engedéllyel rendelkező vállalkozások bevonásával számolják fel – írja az alternativenergia.hu. A beavatkozás része a tereprendezés és a kamerarendszer telepítése is. Az államtitkár azt mondta: gyakorlati tapasztalataik alapján fennáll a veszélye annak, hogy a hulladék újratermelődik, ezért a helyi társadalom bevonásával szemléletet is szeretnének formálni, és meggyőzni az ott élőket a körforgásos gazdaság és a környezetvédelem fontosságáról. A szaktárca egy, a kistérségre vonatkozó programot is elindít, amelybe a helyi civileket, településvezetőket és képviselőket is bevonják, azért, hogy egy közös stratégia mentén elejét vegyék a nyírbátori helyzet megismétlődésének. Ettől azt várják, hogy az illegális hulladék lerakásával kapcsolatos toleranciaszint csökken, és bíznak abban, hogy egy tiszta, fenntartható környezetet alakítható ki – tette hozzá.

Gondola Csaba az MTI kérdésére elmondta, az ország több pontján tervezik hasonló program elindítását, ezek első, fizikai megvalósítása Nyírbátorban kezdődik jövő év elején. Az erre szánt költségek tervezése folyamatban van, de csak a nyírbátori beavatkozásra legalább 50 millió forintot fordítanak – jegyezte meg. Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón elmondta, a hulladékprobléma már évtizedek óta fennáll, az utcákban “szeméthegyek vannak”, és ezt a problémát most sikerül orvosolni. Máté Antal (Nyírbátor Jövőjéért Egyesület) rámutatott, a terület nemcsak Nyírbátor, hanem a vármegye egyik legnagyobb szegregátuma is, ahol folyamatosan újrahalmozódik a hulladék. Hozzátette, a település korábban több kormányzati programhoz csatlakozott, emellett a városlakókkal, civil szervezetekkel és munkahelyi közösségekkel is próbálták megtisztítani a város különböző pontjait, de az erőfeszítések ellenére a szeméthalmok mindig újratermelődtek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák