Zöldinfó

A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják

A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják a Nők a Tudományban Kiválósági Díj idei díjazottjai; Munkácsy Gyöngyi és Lengyel Edina munkásságát kiemelkedő tudományos teljesítményük, valamint mentorálási tevékenységük elismeréseként díjazták.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-03-20

Szerző:

Vanessza

A díjat évről évre olyan inspiráló kutatónőknek adják át, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben egyaránt maradandót alkottak és a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a tudományos és mérnöki pályák adta lehetőségeket – áll a Nők a Tudományban Egyesület MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Mint írják, a Nature-díjas Nők a Tudományban Egyesület a szakterületükön legkiválóbb kutatónők munkásságának elismerésére 2013-ban alapította meg a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, amelyet az idei nőnaphoz kötődően a Magyar Tudományos Akadémia és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével tizenegyedik alkalommal ítéltek oda. A földtudományok kategóriában az elismerést Lengyel Edina, a Pannon Egyetem Limnológia és a HUN-REN-PE Limnoökológia Kutatócsoport tudományos munkatársa kapta, aki kutatásaiban a sekély vizes élőhelyek jelentős élőlénycsoportjával, a kovaalgákkal foglalkozik. Terepi és laboratóriumi munkálatai révén arra keres válaszokat, hogy az emberi tevékenység miként változtatja meg az édesvizekben és a szikesekben élő kovaalgák jelenlétét és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Rangos szaklapokban megjelent eredményeit és a kutatócsoportjuk által kifejlesztett speciális mutatókat azóta már széles körben alkalmazzák, többek között tavak ökológiai állapotbecsléséhez is – emelik ki a közeleményben.

Lengyel Edinát idézik, aki elmondta: a víz fontossága megkérdőjelezhetetlen, így vizeink megőrzése és jó állapotuk fenntartása a jelen és jövő kor kiemelt és sürgős feladatai közé tartozik. Az orvosi-biológiai kategória díjazottja Munkácsy Gyöngyi, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, aki onkológiai kutatásai és bioinformatikai analízisekben szerzett tapasztalatai révén a genetikai alapú, személyre szabott medicina fejlődéséért dolgozik. Az ehhez szükséges, rendkívüli precizitást igénylő laboratóriumi munkafolyamatok során hatalmas mennyiségű adattömeg keletkezik, amelynek bioinformatikai kiértékelése számos, nyilvánosan is elérhető eszköz és adatbázis bevonásával történik. Munkácsy Gyöngyit is idézik, aki elmondta: a biológia és az informatika ötvözése lehetővé teszi számára, hogy hozzájáruljon a rákgyógyítás terén folyó kutatásokhoz. “Egy tumoros megbetegedés kialakulása és gyógyítása még mindig számos megoldatlan kérdéssel szembesít bennünket, én azonban hiszem, hogy e két terület kombinálása segíthet új diagnosztikai és terápiás megközelítések kifejlesztésében” – mutat rá Munkácsy Gyöngyi.

A kiemelkedő kutatói teljesítményhez nélkülözhetetlenek a mindennapi munkát segítő technikusok, laboránsok, asszisztensek és szakmai segítők. Közülük az idei évben Kohajda Mónika, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika laborasszisztense részesült Nők a Tudományban Kiválósági Díjban, aki 29 éve támogatja az intézményben dolgozó orvosok, biológusok és PhD-hallgatók kutatásait.

Zöldinfó

Régiónként nagy különbségek az építőipari árakban

Idén az építőiparban ismét nőtt a szakemberhiány.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Idén ismét nőtt a szakemberhiány az építőiparban: Magyarországon egy kivitelezőre átlagosan 56 napot kell várni, ami három nappal több mint egy évvel korábban – közölte az alternativenergia.hu. A vállalat idei februári felmérésében 1900 építőipari szakembert kérdeztek meg. A közlemény idézte Markovich Bélát, a Mapei Kft. ügyvezetőjét, aki elmondta, hogy bár a várakozási idő három nappal nőtt, az 56 napos átlag még mindig elfogadható. A szakemberhiány azonban jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz. Példaként említették, hogy a Dél-Alföldön átlagosan 65, a Dél-Dunántúlon 60, Észak-Magyarországon pedig átlagosan 47 nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A szakmacsoportok közül jelenleg a generálkivitelezőkre, burkolókra, kőművesekre és az épületszigetelőkre kell a legtöbbet várni: 63, 60, 59, illetve 57 napot.

Kitértek arra is, hogy a szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában négyzetméterenként 9596 forint volt, ami éves szinten 1 százalékos növekedés. Markovich Béla a közleményben megjegyezte, a regionális adatok szerint több mint 3500 forintos a különbség az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak.

A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol négyzetméterenként 10 402 forint az átlagos kivitelezési díj. Budapesten és Közép-Magyarországon is az országos átlag felett alakulnak az árak. A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők: Észak-Alföldön 8532 Dél-Alföldön 8824 forint az átlagos munkadíj négyzetméterenként. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kivitelezők 56 százaléka tervez áremelést, amelynek az átlagos tervezett mértéke 10 százalék körül alakul. Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése és az építőanyagok drágulása is szerepet játszik a munkadíjak emelésében.

Markovich Béla a közleményben rámutatott, a kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe. A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki otthonfelújítási programtól és az energetikai Otthonfelújítási programtól várnak munkát. Ugyanakkor a megkérdezettek 43 százaléka úgy látja, egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben. Markovich Béla az építőipar jelenlegi helyzetéről elmondta, az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. A további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása.

Tovább olvasom