Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják

A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják a Nők a Tudományban Kiválósági Díj idei díjazottjai; Munkácsy Gyöngyi és Lengyel Edina munkásságát kiemelkedő tudományos teljesítményük, valamint mentorálási tevékenységük elismeréseként díjazták.

Létrehozva:

|

A díjat évről évre olyan inspiráló kutatónőknek adják át, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben egyaránt maradandót alkottak és a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a tudományos és mérnöki pályák adta lehetőségeket – áll a Nők a Tudományban Egyesület MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Mint írják, a Nature-díjas Nők a Tudományban Egyesület a szakterületükön legkiválóbb kutatónők munkásságának elismerésére 2013-ban alapította meg a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, amelyet az idei nőnaphoz kötődően a Magyar Tudományos Akadémia és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével tizenegyedik alkalommal ítéltek oda. A földtudományok kategóriában az elismerést Lengyel Edina, a Pannon Egyetem Limnológia és a HUN-REN-PE Limnoökológia Kutatócsoport tudományos munkatársa kapta, aki kutatásaiban a sekély vizes élőhelyek jelentős élőlénycsoportjával, a kovaalgákkal foglalkozik. Terepi és laboratóriumi munkálatai révén arra keres válaszokat, hogy az emberi tevékenység miként változtatja meg az édesvizekben és a szikesekben élő kovaalgák jelenlétét és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Rangos szaklapokban megjelent eredményeit és a kutatócsoportjuk által kifejlesztett speciális mutatókat azóta már széles körben alkalmazzák, többek között tavak ökológiai állapotbecsléséhez is – emelik ki a közeleményben.

Lengyel Edinát idézik, aki elmondta: a víz fontossága megkérdőjelezhetetlen, így vizeink megőrzése és jó állapotuk fenntartása a jelen és jövő kor kiemelt és sürgős feladatai közé tartozik. Az orvosi-biológiai kategória díjazottja Munkácsy Gyöngyi, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, aki onkológiai kutatásai és bioinformatikai analízisekben szerzett tapasztalatai révén a genetikai alapú, személyre szabott medicina fejlődéséért dolgozik. Az ehhez szükséges, rendkívüli precizitást igénylő laboratóriumi munkafolyamatok során hatalmas mennyiségű adattömeg keletkezik, amelynek bioinformatikai kiértékelése számos, nyilvánosan is elérhető eszköz és adatbázis bevonásával történik. Munkácsy Gyöngyit is idézik, aki elmondta: a biológia és az informatika ötvözése lehetővé teszi számára, hogy hozzájáruljon a rákgyógyítás terén folyó kutatásokhoz. “Egy tumoros megbetegedés kialakulása és gyógyítása még mindig számos megoldatlan kérdéssel szembesít bennünket, én azonban hiszem, hogy e két terület kombinálása segíthet új diagnosztikai és terápiás megközelítések kifejlesztésében” – mutat rá Munkácsy Gyöngyi.

A kiemelkedő kutatói teljesítményhez nélkülözhetetlenek a mindennapi munkát segítő technikusok, laboránsok, asszisztensek és szakmai segítők. Közülük az idei évben Kohajda Mónika, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika laborasszisztense részesült Nők a Tudományban Kiválósági Díjban, aki 29 éve támogatja az intézményben dolgozó orvosok, biológusok és PhD-hallgatók kutatásait.

Advertisement

Zöldinfó

A fenntarthatóság fővárosa: hogyan vált Bécs Európa egyik legambiciózusabb klímavédelmi városává

Bécs kétszer gyorsabban csökkenti kibocsátását, mint egész Ausztria.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Klímatörvény, zöld költségvetés, megújuló energia és klímasemleges lakóparkok – részben ezek a bécsi klímapolitika alappillérei – írja az alternativenergia.hu. A város 2024-ben kétszer olyan gyorsan csökkentette a szén-dioxid kibocsátását, mint Ausztria egésze. A siker mögött egy következetes, minden szektort érintő klímapolitika áll, az energiaellátástól kezdve, a közlekedésen át, a városfejlesztésig. “Bécs csak akkor lesz 2040-re klímasemleges, ha minden területen egyszerre cselekszünk,, – hangzik a városi klímastratégia mottója, amelyet a döntéshozók nemcsak hirdetnek, hanem végre is hajtanak. A város 2025-ben, Ausztriában elsőként fogadott el tartományi szintű klímatörvényt, amely hosszú távon is kötelezi a várost a fenntartható és ambíciózus klímavédelemre. Az eddigi eredmények és intézkedések önmagukért beszélnek: a Bécsi Napenergia-offenzíva 2020-as elindítása óta a város napelemes kapacitása közel ötszörösére nőtt, a támogatási keret évi 15 millió euróra bővült, és a Wien Energie -a város energiaszolgáltatója – pedig több milliárd eurót fektetett megújuló villamosenergia-távhő- és zöldgáz-termelésbe. 2021 és 2025 között 130 millió eurót fordítottak a város történetében eddig legnagyobb kerékpárút-fejlesztésére, 2023-ban pedig módosították az építési szabályzatot, hogy a klímavédelem az építkezések szintjén is kötelező szemponttá váljon.

A város közben szabad szemmel is jól láthatóan zöldül: egy 90 hektáros új természetvédelmi terület jött létre Breitenleében, a város 22. kerületében, ezenkívül a “Fiatal bécsiek erdeje” program keretében évente 10.000 fát ültetnek el, valamint a városi ökoszisztéma megőrzéséért folyamatos folyó- és patak-renaturálási projekteket valósítanak meg. Idén november elején adták át Bécs első teljesen szén-dioxid-mentes társasházát, amely több mint 220 embernek biztosít zöld otthont a város 22. kerületében. A ház energiaellátását talaj-víz hőszivattyú és napelemek kombinációja biztosítja, így az épület szinte teljesen önellátó energiafelhasználás szempontjából, miközben a lakóknak kényelmes és egészséges életteret kínál.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák