Zöldinfó

A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják

A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják a Nők a Tudományban Kiválósági Díj idei díjazottjai; Munkácsy Gyöngyi és Lengyel Edina munkásságát kiemelkedő tudományos teljesítményük, valamint mentorálási tevékenységük elismeréseként díjazták.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-03-20

Szerző:

Vanessza

A díjat évről évre olyan inspiráló kutatónőknek adják át, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben egyaránt maradandót alkottak és a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a tudományos és mérnöki pályák adta lehetőségeket – áll a Nők a Tudományban Egyesület MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Mint írják, a Nature-díjas Nők a Tudományban Egyesület a szakterületükön legkiválóbb kutatónők munkásságának elismerésére 2013-ban alapította meg a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, amelyet az idei nőnaphoz kötődően a Magyar Tudományos Akadémia és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével tizenegyedik alkalommal ítéltek oda. A földtudományok kategóriában az elismerést Lengyel Edina, a Pannon Egyetem Limnológia és a HUN-REN-PE Limnoökológia Kutatócsoport tudományos munkatársa kapta, aki kutatásaiban a sekély vizes élőhelyek jelentős élőlénycsoportjával, a kovaalgákkal foglalkozik. Terepi és laboratóriumi munkálatai révén arra keres válaszokat, hogy az emberi tevékenység miként változtatja meg az édesvizekben és a szikesekben élő kovaalgák jelenlétét és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Rangos szaklapokban megjelent eredményeit és a kutatócsoportjuk által kifejlesztett speciális mutatókat azóta már széles körben alkalmazzák, többek között tavak ökológiai állapotbecsléséhez is – emelik ki a közeleményben.

Lengyel Edinát idézik, aki elmondta: a víz fontossága megkérdőjelezhetetlen, így vizeink megőrzése és jó állapotuk fenntartása a jelen és jövő kor kiemelt és sürgős feladatai közé tartozik. Az orvosi-biológiai kategória díjazottja Munkácsy Gyöngyi, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, aki onkológiai kutatásai és bioinformatikai analízisekben szerzett tapasztalatai révén a genetikai alapú, személyre szabott medicina fejlődéséért dolgozik. Az ehhez szükséges, rendkívüli precizitást igénylő laboratóriumi munkafolyamatok során hatalmas mennyiségű adattömeg keletkezik, amelynek bioinformatikai kiértékelése számos, nyilvánosan is elérhető eszköz és adatbázis bevonásával történik. Munkácsy Gyöngyit is idézik, aki elmondta: a biológia és az informatika ötvözése lehetővé teszi számára, hogy hozzájáruljon a rákgyógyítás terén folyó kutatásokhoz. “Egy tumoros megbetegedés kialakulása és gyógyítása még mindig számos megoldatlan kérdéssel szembesít bennünket, én azonban hiszem, hogy e két terület kombinálása segíthet új diagnosztikai és terápiás megközelítések kifejlesztésében” – mutat rá Munkácsy Gyöngyi.

A kiemelkedő kutatói teljesítményhez nélkülözhetetlenek a mindennapi munkát segítő technikusok, laboránsok, asszisztensek és szakmai segítők. Közülük az idei évben Kohajda Mónika, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika laborasszisztense részesült Nők a Tudományban Kiválósági Díjban, aki 29 éve támogatja az intézményben dolgozó orvosok, biológusok és PhD-hallgatók kutatásait.

Zöldinfó

Fenntarthatóság kézzel foghatóan: különleges workshop-sorozat indul

Létrehozva:

15 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Néprajzi Múzeum EthnoEco csoportja, amely a múzeum környezettudatos szemléletének képviselő egysége, olyan programokat szervez, amelyek a mindennapi életben is alkalmazható, fenntartható megoldásokat népszerűsítik – írja az alternativenergia.hu. Ruhacsere-eseményeiken rendszeresen gyűlnek össze olyan textíliák, amelyek új funkciót kaphatnak, ezek szolgálnak majd alapanyagként az EthnoEco és a Foltvarrók workshop-sorozatban is – áll a múzeum hétfői közleményében. A hatalkalmas programsorozat első három eseményén a résztvevők három különböző technikával, a horgolással, a kosárkötéssel és a patchwork egyik legszabadabb formájával, a crazy technikával ismerkedhetnek meg. A foglalkozások során a használt textilek nem hulladékként jelennek meg, hanem kreatív alapanyagként, miközben a résztvevők a textil újrahasznosítás kulturális és kortárs példáiból is inspirációt merítenek. Az első workshopra március 25-én kerül sor, ahol a résztvevők horgolási technikákkal dolgozzák fel az EthnoEco ruhacsere-eseményein megmaradt textileket: a ruhákat csíkokra vágják, fonallá alakítják, majd kisszőnyeget, ülőpárnát vagy edényalátétet készítenek belőlük. A foglalkozás során Nagy Dóra ismerteti a textilipar környezeti hatásait, az EthnoEco csapata pedig az alaptechnikák elsajátításában segít, miközben a résztvevők a múzeum gyűjteményének példáiból is inspirálódhatnak.

A második alkalom április 8-án lesz, ennek középpontjában a kosárkötés áll majd. A résztvevők a textilekből sodort anyagból készítenek tartós használati tárgyakat, a foglalkozást pedig Váradi Gyöngyi, a Magyar Foltvarró Céh céhmestere vezeti. Az alkalom nemcsak egy technika elsajátítását kínálja, hanem betekintést is nyújt a foltvarró közösségek világába. A harmadik workshopot április 22-én tartják, ahol a résztvevők a crazy patchwork technikával ismerkedhetnek meg. Az apró textildarabok szabad felhasználására épülő módszerrel egyedi párnák készülnek, miközben az alkalom a Foltvarrás kékben című kiállításhoz is kapcsolódik, és bemutatja, hogyan válhat a hagyományos technika kortárs, személyes kifejezési formává.

A workshopok a Néprajzi Szalonban zajlanak, a múzeum Damjanich utcai bejárata felől. Egy-egy foglalkozáson legfeljebb 15 fő vehet részt, a részvételi díj alkalmanként kétezer forint, a szükséges eszközöket a szervezők biztosítják. A fenntarthatóság gondolata a Néprajzi Múzeum március 28-ai húsvéti programsorozatán is megjelenik. A tematikus nap ingyenesen látogatható vásárán harminc képzőművész, dizájner és kézműves munkái közül válogathat a közönség, miközben személyesen is találkozhat az alkotókkal. A nap folyamán a tojásírás, tojásberzselés és tojáskarcolás mesterei avatják be a látogatókat a díszítés technikáiba, így meg lehet majd ismerkedni a palóc, a beregi vagy a pásztorművészetből gyökerező motívumokkal, a kékfestő műhelyben pedig évszázados nyomódúcokkal és hagyományos festési eljárással készülnek új textilek. A húsvéti programok közt több alkalommal élő zene is felcsendül majd, ezek közül a Bach Mindenkinek Fesztivál koncertjei ingyenesen lesznek látogathatók.

Tovább olvasom