Zöldinfó
A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják
A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják a Nők a Tudományban Kiválósági Díj idei díjazottjai; Munkácsy Gyöngyi és Lengyel Edina munkásságát kiemelkedő tudományos teljesítményük, valamint mentorálási tevékenységük elismeréseként díjazták.
A díjat évről évre olyan inspiráló kutatónőknek adják át, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben egyaránt maradandót alkottak és a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a tudományos és mérnöki pályák adta lehetőségeket – áll a Nők a Tudományban Egyesület MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Mint írják, a Nature-díjas Nők a Tudományban Egyesület a szakterületükön legkiválóbb kutatónők munkásságának elismerésére 2013-ban alapította meg a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, amelyet az idei nőnaphoz kötődően a Magyar Tudományos Akadémia és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével tizenegyedik alkalommal ítéltek oda. A földtudományok kategóriában az elismerést Lengyel Edina, a Pannon Egyetem Limnológia és a HUN-REN-PE Limnoökológia Kutatócsoport tudományos munkatársa kapta, aki kutatásaiban a sekély vizes élőhelyek jelentős élőlénycsoportjával, a kovaalgákkal foglalkozik. Terepi és laboratóriumi munkálatai révén arra keres válaszokat, hogy az emberi tevékenység miként változtatja meg az édesvizekben és a szikesekben élő kovaalgák jelenlétét és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Rangos szaklapokban megjelent eredményeit és a kutatócsoportjuk által kifejlesztett speciális mutatókat azóta már széles körben alkalmazzák, többek között tavak ökológiai állapotbecsléséhez is – emelik ki a közeleményben.
Lengyel Edinát idézik, aki elmondta: a víz fontossága megkérdőjelezhetetlen, így vizeink megőrzése és jó állapotuk fenntartása a jelen és jövő kor kiemelt és sürgős feladatai közé tartozik. Az orvosi-biológiai kategória díjazottja Munkácsy Gyöngyi, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, aki onkológiai kutatásai és bioinformatikai analízisekben szerzett tapasztalatai révén a genetikai alapú, személyre szabott medicina fejlődéséért dolgozik. Az ehhez szükséges, rendkívüli precizitást igénylő laboratóriumi munkafolyamatok során hatalmas mennyiségű adattömeg keletkezik, amelynek bioinformatikai kiértékelése számos, nyilvánosan is elérhető eszköz és adatbázis bevonásával történik. Munkácsy Gyöngyit is idézik, aki elmondta: a biológia és az informatika ötvözése lehetővé teszi számára, hogy hozzájáruljon a rákgyógyítás terén folyó kutatásokhoz. “Egy tumoros megbetegedés kialakulása és gyógyítása még mindig számos megoldatlan kérdéssel szembesít bennünket, én azonban hiszem, hogy e két terület kombinálása segíthet új diagnosztikai és terápiás megközelítések kifejlesztésében” – mutat rá Munkácsy Gyöngyi.
A kiemelkedő kutatói teljesítményhez nélkülözhetetlenek a mindennapi munkát segítő technikusok, laboránsok, asszisztensek és szakmai segítők. Közülük az idei évben Kohajda Mónika, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika laborasszisztense részesült Nők a Tudományban Kiválósági Díjban, aki 29 éve támogatja az intézményben dolgozó orvosok, biológusok és PhD-hallgatók kutatásait.
Zöldinfó
Valós körülmények között tesztelik a jövő energiatároló rendszereit
A CATL energiatárolási tesztközpontot nyitott Kínában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Debrecenben is akkumulátorgyárat építő kínai CATL megnyitotta a kínai Hsziamen városban a világ egyik legnagyobb és legösszetettebb energiatárolási tesztközpontját – írja az alternativenergia.hu. Tájékoztatásuk szerint a mintegy 135 milliárd forint (3 milliárd jüan) értékű beruházással megvalósult létesítményben azt tesztelik, miként lehet prognosztizálni, hogy az energiatároló rendszerek valós működésük során is azt a teljesítményt nyújtják-e, mint amit a tervezés során elvárnak tőlük. A globális ipari szereplők részére is nyitott létesítmény ezzel új szintre emelheti az iparági tesztelési gyakorlatot – írták a közleményben. Kifejtették: az energiatárolás egyre fontosabb szerepet tölt be a globális energiaátállásban, viszont a rendszerek tényleges teljesítménye sok esetben elmarad az elméletben várt értékektől. Világszerte a nagy kapacitású energiatároló rendszerek közel egyötöde nem hozza a várt teljesítményt – jegyezték meg.
A CATL új központja, az Energy Storage Validation Research Institute (ESVL) erre a kihívásra kínál megoldást azáltal, hogy – egyes alkatrészek, vagy laboratóriumi szimulációk vizsgálata helyett – teljes energiatároló rendszereket tesztel valós működési környezetben, még azok üzembe helyezése előtt. A 10 hektáros területen fekvő létesítmény öt korszerű laboratóriummal rendelkezik, amelyek átfogó tesztelési lehetőséget biztosítanak az energiatárolási rendszerek méretezésének és hálózati integrációjának különböző szempontjaihoz. A létesítményben végzett vizsgálatok a hálózati működésre, a biztonságra és a hosszú távú megbízhatóságra is kiterjednek. A CATL célja, hogy az új tesztközpont hozzájáruljon az energiatárolási rendszerek megbízhatóságának és átláthatóságának növeléséhez, ami kulcsfontosságú a fenntartható energiaellátás jövője szempontjából – írták a közleményben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
