Zöldinfó
A Egyesült Államokban hatályba lépett a hagyományos izzók tilalmáról szóló törvény
Hatályba lépett a hagyományos villanykörték gyártásának és árusításának tilalmáról szóló törvény az Amerikai Egyesült Államokban augusztus 1-jén. A villanyégők energiahatékonyságáról szóló jogszabályt még az Obama-adminisztráció idején iktatták törvénybe.
A törvény értelmében a hagyományos világító izzók és halogén égők többé nem árusíthatók és gyártásuk sem folytatható, a háztartásokban meglévők még felhasználhatók. A jogszabály megtiltja az alacsony hatásfokú villanykörték importját az országba. A törvény által meghatározott energiahatékonysági szintet gyakorlatilag csak a LED-technológiájú villanyégők tudják biztosítani, amelyeket az árcsökkenéssel és minőségjavulással párhuzamosan egyre több amerikai család használ. Az energiaiformációs szövetségi adatbázis szerint az energiatakarékos villanyégők aránya 4-ről 47 százalékra emelkedett az amerikai háztartásokban 2015 és 2020 között.
A szövetségi energiaügyi minisztérium számításai szerint az amerikai háztartások összességében évente mintegy 3 milliárd dollárt takarítanak meg azzal, hogy hagyományos izzók helyett LED-égőket használnak, a változás környezeti hatását illetően arra hívták fel a figyelmet, hogy ez 222 millió tonna szén-dioxid kibocsátását előzi meg 30 év alatt. A villanyégők új gyártási és forgalmazási szabályait az elmúlt években vita övezte az Egyesült Államokban, a republikánus törvényhozók egy része ellenezte a szigorítást, mert a fogyasztók választási szabadságának csorbítását látta a törekvésben, és attól tartott, hogy az új előírások komoly többletköltségeket jelentenek a gyártóknak.
Zöldinfó
Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.
A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.
Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
