Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Egyesült Államokban hatályba lépett a hagyományos izzók tilalmáról szóló törvény

Hatályba lépett a hagyományos villanykörték gyártásának és árusításának tilalmáról szóló törvény az Amerikai Egyesült Államokban augusztus 1-jén. A villanyégők energiahatékonyságáról szóló jogszabályt még az Obama-adminisztráció idején iktatták törvénybe.

Létrehozva:

|

A törvény értelmében a hagyományos világító izzók és halogén égők többé nem árusíthatók és gyártásuk sem folytatható, a háztartásokban meglévők még felhasználhatók. A jogszabály megtiltja az alacsony hatásfokú villanykörték importját az országba. A törvény által meghatározott energiahatékonysági szintet gyakorlatilag csak a LED-technológiájú villanyégők tudják biztosítani, amelyeket az árcsökkenéssel és minőségjavulással párhuzamosan egyre több amerikai család használ. Az energiaiformációs szövetségi adatbázis szerint az energiatakarékos villanyégők aránya 4-ről 47 százalékra emelkedett az amerikai háztartásokban 2015 és 2020 között.

A szövetségi energiaügyi minisztérium számításai szerint az amerikai háztartások összességében évente mintegy 3 milliárd dollárt takarítanak meg azzal, hogy hagyományos izzók helyett LED-égőket használnak, a változás környezeti hatását illetően arra hívták fel a figyelmet, hogy ez 222 millió tonna szén-dioxid kibocsátását előzi meg 30 év alatt. A villanyégők új gyártási és forgalmazási szabályait az elmúlt években vita övezte az Egyesült Államokban, a republikánus törvényhozók egy része ellenezte a szigorítást, mert a fogyasztók választási szabadságának csorbítását látta a törekvésben, és attól tartott, hogy az új előírások komoly többletköltségeket jelentenek a gyártóknak.

Advertisement

Zöldinfó

Az európai gazdákat is egyre jobban sújtja a klímaváltozás

14-17 milliárd eurós veszteséget okozhatott az idei hőhullám és az aszály az európai mezőgazdaságban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság igyekszik felmérni, mekkora károkat okozhatott a mezőgazdaságban az idei hőhullámok és aszály: a helyzet régiónként eltérő, de jelenlegi becslésünk szerint a veszteségek 14 és 17 milliárd euró között vannak – jelentette ki Christophe Hansen agrárügyekért felelős uniós biztos Brüsszelben. Az EU-tagállamok agrárügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Hansen elmondta, egyelőre előzetes becslésekről van szó, mert még nem takarítottak be minden termést – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Felhívta a figyelmet, hogy bizonyos ágazatokban, például az állattenyésztésben a takarmányellátás is problémát jelent, mivel a fű nem nőtt megfelelő mértékben. A biztos szerint ennek következményei akkor is jelentkezhetnek, amikor a gazdálkodók kénytelenek lesznek hozzányúlni a télre félretett takarmánykészleteikhez. Hansen hangsúlyozta: a gazdák a klímaváltozás első számú áldozatai. Kijelentette: a klímaváltozás egyelőre nem állt meg, ezért az uniós szakpolitikáknak az “új valósághoz” kell alkalmazkodniuk.

Az uniós mezőgazdasági tartalék ugyan lehetőséget biztosít a rendkívüli helyzetek kezelésére, annak forrásai azonban Hansen szerint “csak egy csepp a tengerben egy ilyen súlyos problémával szemben.” Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság a vízügyi infrastruktúra fejlesztését szorgalmazza, ami a jövőben véleménye szerint kulcsfontosságú lesz. Hangsúlyozta, hogy a vízhiány és az aszály okozta problémák már nem kizárólag a mediterrán tagállamokat érintik, hanem Európa egyre nagyobb részére kiterjednek.

Az idei szélsőséges időjárás Franciaországot, Dél-Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Magyarországot, valamint Románia keleti és nyugati térségeit is érintette – mondta. Rámutatott, hogy a precíziós öntözés szintén nagyon fontos lesz a víz megtakarítása érdekében. Hansen arra is felhívta a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárás gazdasági következményei mellett annak emberi oldaláról sem szabad megfeledkezni, és muszáj lesz figyelembe venni a gazdálkodók munkakörülményeit.

Advertisement

Az uniós biztos emellett szorgalmazta a gazdák védelmét szolgáló kötelező biztosítás bevezetését; az ilyen jellegű biztosítási fedezet a beruházások szempontjából is kulcsfontosságú. Ez szerinte nemcsak az egységes megközelítés kialakítása miatt lenne fontos, hanem azért is, mert nagyobb pénzügyi biztonságot teremtene a gazdálkodók számára. Közlése szerint jelenleg az uniós mezőgazdasági termelés kevesebb mint 12 százalékára terjed ki valamilyen biztosítási rendszer, és ezen a területen jelentős különbségek vannak a tagállamok között.

Hangoztatta, hogy a beruházások megnövelése nélkül az agrárium nem tud megfelelően alkalmazkodni a megváltozott éghajlati körülményekhez, és a legújabb, hatékonyabb technológiák bevezetése elmaradhat. Hosszabb távon a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi célok elérését is hátráltathatja, ha az ágazatban nem áll rendelkezésre elegendő forrás az új technológiák alkalmazására – tette hozzá az agrárügyekért felelős uniós biztos.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák