Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Egyesült Államokban hatályba lépett a hagyományos izzók tilalmáról szóló törvény

Hatályba lépett a hagyományos villanykörték gyártásának és árusításának tilalmáról szóló törvény az Amerikai Egyesült Államokban augusztus 1-jén. A villanyégők energiahatékonyságáról szóló jogszabályt még az Obama-adminisztráció idején iktatták törvénybe.

Létrehozva:

|

A törvény értelmében a hagyományos világító izzók és halogén égők többé nem árusíthatók és gyártásuk sem folytatható, a háztartásokban meglévők még felhasználhatók. A jogszabály megtiltja az alacsony hatásfokú villanykörték importját az országba. A törvény által meghatározott energiahatékonysági szintet gyakorlatilag csak a LED-technológiájú villanyégők tudják biztosítani, amelyeket az árcsökkenéssel és minőségjavulással párhuzamosan egyre több amerikai család használ. Az energiaiformációs szövetségi adatbázis szerint az energiatakarékos villanyégők aránya 4-ről 47 százalékra emelkedett az amerikai háztartásokban 2015 és 2020 között.

A szövetségi energiaügyi minisztérium számításai szerint az amerikai háztartások összességében évente mintegy 3 milliárd dollárt takarítanak meg azzal, hogy hagyományos izzók helyett LED-égőket használnak, a változás környezeti hatását illetően arra hívták fel a figyelmet, hogy ez 222 millió tonna szén-dioxid kibocsátását előzi meg 30 év alatt. A villanyégők új gyártási és forgalmazási szabályait az elmúlt években vita övezte az Egyesült Államokban, a republikánus törvényhozók egy része ellenezte a szigorítást, mert a fogyasztók választási szabadságának csorbítását látta a törekvésben, és attól tartott, hogy az új előírások komoly többletköltségeket jelentenek a gyártóknak.

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák