Zöld Közlekedés

A F1-es motorok kimagaslóan hatékonyak és erősek

1000 lőerő egy 1,6 literes motorral? Nem lehetetlen.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-06-30

Szerző:

Vanessza

Egy 1000 lóerős motor ma már egyáltalán nem tűnik hihetetlennek, elektromos és benzinmotoros modellek esetében is találni olyan berendezést, amely képes erre. De hogy miként tudja ezt elérni kis, 1,6 literes Formula-1-es motor, az már sokkal érdekesebb.

Jason Fenske az Engineering Explained YouTube-csatornáján magyarázza meg a hihetetlen értéket – számol be a Motor1. A szakértő szerint az 1000 lóerő egy rendkívül magas fordulatszámú, 1,6 literes V6-os turbómotor és két villanymotor kombinációjának köszönhető.

A jelenlegi motorgeneráció eredete 2014-re nyúlik vissza, amikor a Forma-1 irányító testülete, az FIA megalkotta a motorokra vonatkozó előírásokat. Ezeknek a specifikációknak része volt a turbófeltöltés alkalmazása két villanymotorral és egy akkumulátort tartalmazó energiatárolóval párosítva. De ellentétben a Toyota Prius hibriddel, amelyet az üzemanyag-hatékonyság érdekében terveztek, az F1-es autókban a hibrid beállítás az extra teljesítményt szolgálja.

Az egyik villanymotor a turbók szabályozását segíti, valamint a regeneratív fékezést. Az ezekből a funkciókból nyert energiát egy akkumulátor tárolja, amely egy második, a főtengelyhez csatlakoztatott motor működtetésére szolgál. Ezt a rendszert együttesen ERS-nek vagy energia-visszanyerő rendszernek nevezik, amely további 160 lóerőt ad, és rövid löketekben gyorsításra vagy egy másik autó megelőzésére használható.

Önmagában a belsőégésű motor 830 lóerőt produkál, ami hihetetlenül sok egy ilyen kis berendezéstől. Ugyanilyen elképesztő ezeknek az erőgépeknek az üzemanyag-hatékonysága is. A biztonság kedvéért az F1-es autók nem tankolhatnak a verseny alatt, ami azt jelenti, hogy körülbelül 400 kilométerre elegendő üzemanyagot kell magukkal vinniük. Az F1-es szabályok emellett 110 kilogrammban korlátozzák a kocsikban lévő üzemanyag tömegét.

A szükséges teljesítmény és hatékonyság eléréséhez a motorok hőfokhatásfoka meghaladja az 50 százalékot, ami jelentősen magasabb, mint a modern személygépkocsik 35 százalékos értéke. Ennek eléréséhez a kamra előtti gyújtás és magas sűrítési arány kombinációja szükséges. A motorgyártók számos trükköt alkalmazhatnak mind a kamra előtti gyújtás, mind a magasabb sűrítési arány eléréséhez, amelyek szabadalmaztatottak és a modern F1-motorok titkainak részét képezik.

Kapcsolódó tartalom:benzinmotoros autó elektromos autó f1 Formula1 motor motorgeneráció

Zöld Közlekedés

Szürke hidrogénből zöld jövő, a SUSGREEN program és a repülés forradalma

Repülőgépek meghajtását szolgáló szintetikus üzemanyag kifejlesztésében vesznek részt a PTE kutatói.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2025-10-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy környezetkímélő, szintetikus repülőgép-üzemanyag kifejlesztését szolgáló, hároméven át zajló nemzetközi programban vesznek részt a Pécsi Tudományegyetem kutatói – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel. A Susgreen elnevezésű kutatási projekt célja, hogy a kőolaj alapú üzemanyagokat zöldebb alternatívákkal váltsa ki, és így csökkentse a repülés ökológiai lábnyomát – írta meg az alternativenergia.hu. E folyamatban kulcsszerep juthat a hidrogénnek, amellyel kapcsolatban a PTE Hidrogén Központjában is tudományos vizsgálatokat folytatnak – olvasható az egyetem közleményében. Mint írták, problémát jelent, hogy a ma használt hidrogén döntő többsége úgynevezett “szürke hidrogén”, amelyet jelentős szén-dioxid-kibocsátás mellett állítanak elő földgázból. A fenntarthatóbb megoldás a “zöld hidrogén”, amelyet vízbontással, megújuló energiaforrások felhasználásával nyernek. Európában azonban ennek aránya jelenleg még 5 százalék alatt van – emelték ki.

A Susgreen projekt célja, hogy a szintetikus üzemanyag előállításba minél több környezetbarát technológiát integráljon, ezért a PTE kutatói a holland, görög, török és spanyol partnerekkel a hidrogén fenntartható felhasználásának lehetőségeit vizsgálják, különösen az üzemanyag előállításához kapcsolódó folyamatokban.
Az Amszterdami Egyetem vezetésével megvalósuló, magyar oldalról a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból közel 60 millió forinttal támogatott projekt jelentős lépés lehet afelé, hogy a repülésben is egyre nagyobb teret nyerjenek a fenntarthatóbb üzemanyagok – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom