Zöldinfó
A foltos szalamandra otthona megújul – természetvédelmi beruházás kezdődött az Aggteleki Nemzeti Parkban
Az Aggteleki Nemzeti Park számára kiemelkedően fontos, hogy megőrizze és helyreállítsa a térség egyedülálló vizes élőhelyeit, amelyek számos védett fajnak biztosítanak otthont.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Aggteleki-karszt különleges természeti értékeket rejt, hiszen a kis kiterjedésű vizes élőhelyek a biodiverzitás szigetei – ismertette Rácz András, aki szerint a klímaváltozás és az emberi tevékenység okozta veszélyeztető tényezők miatt ezeknek az élőhelyeknek a megőrzése, helyreállítása és fenntartása jelentős feladat – adott hírt róla az alternativenergia.hu. A most induló projekt több mint 605 millió forintos uniós támogatásból valósul meg, és összesen 61,4 hektárnyi területet érint, köztük a Jósvafői Tengerszem-tavat, a Jósva-forráscsoportot, az Aggteleki Kardos-tavat, a Bacsó-nyak-alji-mocsarat, valamint a Keleméri Mohos-tavakat – emelték ki. Részletezték, a Jósvafői Tengerszem-tó – melyet eredetileg 1939-ben áramellátási célból létesítettek – az évtizedek során jelentősen feltöltődött, a nyílt vízfelület szinte teljesen eltűnt, minősége leromlott. A mostani beavatkozások célja a tó eredeti vízmélységének és nyílt vízfelületének visszaállítása, az üzemvízcsatornák és vízesések helyreállítása, valamint a partmenti területek rendezése. A völgyzáró gát megerősítése is megtörténik, amely nemcsak a vízmegtartást, hanem több denevérfaj élőhelyének javítását is szolgálja. Hozzátették, a Keleméri Mohos-tavak országos és nemzetközi jelentőségű tőzegmohalápjai, flórájuk és faunájuk révén egyedülállóak Magyarországon. A projekt során a vízelvezető árkok elzárása, szigetelése és védőtöltések építése révén helyreáll a tavak vízmegtartó képessége.
Felidézték, az Aggteleki Kardos-tó és a Bacsó-nyak-alji-mocsár eredetileg záportározók voltak, de az évek során feltöltődtek, a nyílt vízfelület eltűnt, a nád és gyékény benőtte a területet. A mostani fejlesztések során eltávolítják a nádirtást akadályozó fákat és cserjéket, megtisztítják a mocsári növényzetet, és ismét nyílt vízfelületet alakítanak ki, ezzel javítva a védett fajok, mint például a lápi szitakötő, a vöröshasú unka, a dunai tarajosgőte vagy az Aggteleki Nemzeti Park címerállata, a foltos szalamandra élőhelyét. A projekt részeként kiépül a vízminőség-monitoring rendszer a Tengerszem-tónál és a Jósva-forrásnál, továbbá élővilág-monitorozási tevékenységek is indulnak. Emellett a Natura 2000 területek bemutatása és a szemléletformálás is hangsúlyt kap, hogy a természetvédelmi értékek hosszú távon is fennmaradjanak – olvasható a közleményben.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében több mint 3,3 milliárd forint támogatást nyert el, amely hat nagyszabású projekt megvalósítását teszi lehetővé a térségben – jelentette be az államtitkár a tájékoztatás szerint. A “Vizet a tájba” program keretében már 13 ezer hektárnyi nemzeti parkos terület vízkészletének védelme és megtartása történt, ami jól mutatja, hogy nemcsak Aggtelek környékén, hanem az egész országban egyre fontosabbá vált a vizes élőhelyek megőrzése és helyreállítása, ez a közös cél pedig egyre több szakembert, intézményt és közösséget hoz össze. A nemzeti parkok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és számos szakmai szervezet példaértékű összefogással dolgozik együtt a vizes élőhelyek védelméért és helyreállításáért – hangsúlyozta beszéde zárásaként Rácz András – közölte az Agrárminisztérium.
Zöldinfó
Fontos mérföldkőhöz érkezett a tiszabői ivóvízprojekt
Javul az ivóvíz minősége Tiszabőn, ahol a kedden induló projekt mintegy kétezer-háromszáz ember számára biztosít majd egészséges ivóvizet.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A projekt során új korszerű vízkezelő technológiát telepítenek, 520 méter elavult vezetékszakaszt cserélnek, felújítanak 8 tolózáraknát, valamint 16 kilométer vezetékhálózat-szakaszt tisztítanak és fertőtlenítenek a szakemberek – sorolta. Emellett 14 napelemet telepítenek – tudatta az alternativenergia.hu. A fejlesztés eredményeként a mangántartalom várhatóan 81 százalékkal csökken, az energiafelhasználás pedig 11 százalékkal mérséklődik – számolt be. A helyettes államtitkár elmondta: az Ivóvízminőség javítása Tiszabőn elnevezésű projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program második időszakának egy kiemelten fontos fejlesztése. A projekt egy olyan partnerség újabb mérföldköve, amely Svájc és Magyarország között immár hosszú évek óta stabil, szakmailag kiváló és a közösségek számára kézzelfogható eredményeket hoz – tette hozzá.
A kormány célja olyan víziközmű-rendszerek működtetése, amelyek biztonságosak és fenntarthatóak, energiahatékonyak, ahol a hálózati vízveszteség minimális és minden közösség számára ugyanolyan minőségű szolgáltatást biztosítanak, mint bárhol az országban – közölte. A most induló projekt szerves része annak az országos ivóvízminőség-javító programnak amelyet az Energiaügyi Minisztérium és a víziközmű szolgáltatók közösen valósítanak meg – tette hozzá.
Szólt arról, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. nemcsak a térség egyik legnagyobb munkáltatója, hanem ma már az ország egyik meghatározó víziközmű szolgáltatója, több mint 780 ezer felhasználóval és 53 millió köbméter kitermelt ivóvízzel évente. A vállalat 115 éves szakmai örökségre épít. Ez a beruházás is bizonyítja, hogy a TRV Zrt. a vezetők és az ott dolgozó mintegy 1900 munkavállaló munkájának köszönhetően elkötelezett egy korszerű és fenntartható vízellátás megvalósítása mellett – fűzte hozzá.
Tiszabőn a vízminőség javítása nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem életminőségi, egészségügyi és társadalmi ügy is egyben. “A jó minőségű ivóvíz mindannyiunk alapvető joga” – fogalmazott. Winkler Tamás, a TRV Zrt. vezérigazgatója elmondta: a társaság 5 megyében, 259 településen, mintegy 780 ezer embernek biztosítja az egészséges ivóvizet. Ez a projekt Tiszabő és a térség lakói számára hosszú távon fogja biztosítani az egészséges ivóvizet és a környezettudatos üzemeltetést.
Alexander Renggli, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete többek között arról beszélt, hogy a Svájci Alap tevőlegesen hozzájárul a partnerországok, köztük Magyarország fenntartható fejlődéséhez. F. Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő elmondta: Tiszabő hátrányos helyzetű település nagyon sok gyermekkel, fiatallal és elmaradt infrastruktúrával. Erre a beruházásra – és még továbbiakra is – nagy szüksége van a településen élőknek.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaEsküvői álmok okosan – így tervezzetek a nagy napra pénzügyileg is
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
