Zöldinfó
A foltos szalamandra otthona megújul – természetvédelmi beruházás kezdődött az Aggteleki Nemzeti Parkban
Az Aggteleki Nemzeti Park számára kiemelkedően fontos, hogy megőrizze és helyreállítsa a térség egyedülálló vizes élőhelyeit, amelyek számos védett fajnak biztosítanak otthont.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Aggteleki-karszt különleges természeti értékeket rejt, hiszen a kis kiterjedésű vizes élőhelyek a biodiverzitás szigetei – ismertette Rácz András, aki szerint a klímaváltozás és az emberi tevékenység okozta veszélyeztető tényezők miatt ezeknek az élőhelyeknek a megőrzése, helyreállítása és fenntartása jelentős feladat – adott hírt róla az alternativenergia.hu. A most induló projekt több mint 605 millió forintos uniós támogatásból valósul meg, és összesen 61,4 hektárnyi területet érint, köztük a Jósvafői Tengerszem-tavat, a Jósva-forráscsoportot, az Aggteleki Kardos-tavat, a Bacsó-nyak-alji-mocsarat, valamint a Keleméri Mohos-tavakat – emelték ki. Részletezték, a Jósvafői Tengerszem-tó – melyet eredetileg 1939-ben áramellátási célból létesítettek – az évtizedek során jelentősen feltöltődött, a nyílt vízfelület szinte teljesen eltűnt, minősége leromlott. A mostani beavatkozások célja a tó eredeti vízmélységének és nyílt vízfelületének visszaállítása, az üzemvízcsatornák és vízesések helyreállítása, valamint a partmenti területek rendezése. A völgyzáró gát megerősítése is megtörténik, amely nemcsak a vízmegtartást, hanem több denevérfaj élőhelyének javítását is szolgálja. Hozzátették, a Keleméri Mohos-tavak országos és nemzetközi jelentőségű tőzegmohalápjai, flórájuk és faunájuk révén egyedülállóak Magyarországon. A projekt során a vízelvezető árkok elzárása, szigetelése és védőtöltések építése révén helyreáll a tavak vízmegtartó képessége.
Felidézték, az Aggteleki Kardos-tó és a Bacsó-nyak-alji-mocsár eredetileg záportározók voltak, de az évek során feltöltődtek, a nyílt vízfelület eltűnt, a nád és gyékény benőtte a területet. A mostani fejlesztések során eltávolítják a nádirtást akadályozó fákat és cserjéket, megtisztítják a mocsári növényzetet, és ismét nyílt vízfelületet alakítanak ki, ezzel javítva a védett fajok, mint például a lápi szitakötő, a vöröshasú unka, a dunai tarajosgőte vagy az Aggteleki Nemzeti Park címerállata, a foltos szalamandra élőhelyét. A projekt részeként kiépül a vízminőség-monitoring rendszer a Tengerszem-tónál és a Jósva-forrásnál, továbbá élővilág-monitorozási tevékenységek is indulnak. Emellett a Natura 2000 területek bemutatása és a szemléletformálás is hangsúlyt kap, hogy a természetvédelmi értékek hosszú távon is fennmaradjanak – olvasható a közleményben.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében több mint 3,3 milliárd forint támogatást nyert el, amely hat nagyszabású projekt megvalósítását teszi lehetővé a térségben – jelentette be az államtitkár a tájékoztatás szerint. A “Vizet a tájba” program keretében már 13 ezer hektárnyi nemzeti parkos terület vízkészletének védelme és megtartása történt, ami jól mutatja, hogy nemcsak Aggtelek környékén, hanem az egész országban egyre fontosabbá vált a vizes élőhelyek megőrzése és helyreállítása, ez a közös cél pedig egyre több szakembert, intézményt és közösséget hoz össze. A nemzeti parkok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és számos szakmai szervezet példaértékű összefogással dolgozik együtt a vizes élőhelyek védelméért és helyreállításáért – hangsúlyozta beszéde zárásaként Rácz András – közölte az Agrárminisztérium.
Zöldinfó
Okosmérők és hálózatfejlesztés: jelentős energetikai beruházások indulnak
Júniusban 500 milliárd forintos keretben megnyílnak az energetikai uniós pályázatok.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Júniusban 500 milliárd forintos keretben megnyílnak az energetikai uniós pályázatok áramhálózati és okosmérős fejlesztésekre, ez azt jelenti, hogy végre érdemi forrás jut a magyar villamosenergia-rendszer korszerűsítésére – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán. Felidézte, hogy összesen 16,4 milliárd euró uniós támogatás hazahozataláról állapodtak meg az Európai Bizottsággal – írja az alternativenergia.hu. Ebből mintegy 1,5 milliárd euró jut a villamosenergia-rendszer fejlesztésére. Tempósan kell haladni közlése szerint, mert a helyreállítási alap forrásainak felhasználási határideje augusztus végén lejár. A miniszter kiemelte: a júniusban induló kiírásokra az áramhálózati elosztók és az átviteli rendszerirányítók pályázhatnak. A támogatott fejlesztések befejezésének határideje egységesen 2030 vége. A fejlesztések több mint 4800 megawatt tisztaenergia-termelés rendszerbe kapcsolását alapozzák meg. A támogatásoknak köszönhetően évente akár 1000 megawattal bővülhetnek a hazai megújuló kapacitások – ismertette.
A másik pályázat olyan okosmérők telepítését segíti, amelyek a háztartások és a vállalkozások hatékonyabb áram felhasználását segítik. Kapitány István hangsúlyozta, hogy a korszerűbb, rugalmasabban működő hálózat növeli az energiaellátás biztonságát. Több tiszta és olcsó energia bevonásával csökkenteni lehet a magyar vállalkozások energiaárait, és erősíteni a versenyképességüket. “Azon dolgozunk, hogy a magyar embereknek járó uniós források mielőbb valódi fejlesztésekben, biztonságosabb energiaellátásban és erősebb magyar gazdaságban jelenjenek meg” – fogalmazott a bejegyzésében.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaA hőszivattyú, amely már a telepítésnél előnyben van
