Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

A francia kormány szabályozná, az ellenzéki Zöldek betiltanák a magánrepülőgépeket

A magánrepülőgépeknek a közösségi oldalakon jól követhető útjai egyre nagyobb felháborodást váltanak ki Franciaországban a károsanyag-kibocsátás miatt, miközben a kormány visszafogottságra kér mindenkit az energiafogyasztásban. Az illetékes miniszter szabályozná, míg az ellenzéki Zöldek betiltanák a magánrepülőket – adta hírül hétfőn a Le Monde című napilap.

Létrehozva:

|

Az éghajlatváltozás nyári következményei (a kánikulai időszakokat követő heves viharok) hetek óta olyan éles közéleti vitát váltanak ki a legvagyonosabbak magánrepülőgépeinek károsanyag-kibocsátásáról, hogy a kormány is szükségét érezte állást foglalni a kérdésben. Clément Beaune közlekedési miniszter egy hétvégéi lapinterjúban jelezte, hogy támogatná a magánrepülőgép-utak “szabályozását”. “Léteznek sürgősségi indokok vagy gazdasági kötelezettségek, de nem lehet egy kényelmes egyéni közlekedési mód (a magánrepülőgép), miközben az (Emmanuel Macron) elnök által kért általános mozgósítás (az energiatakarékosságot illetően) mindenkitől erőfeszítést vár el” – fogalmazott a Le Parisien című napilapnak a miniszter, aki szerint a magánrepülőgépek “a kétsebességes erőfeszítés jelképévé váltak”. A lap értesülése szerint a tárcavezető nem zárta ki a magánrepülőgép-utak megadóztatását.

A francia köztévé érdeklődésére a közlekedési minisztérium jelezte, hogy “a magánrepülőgépek betiltásáról nincs szó, miután az üzleti repülés jelentős gazdasági szektort képvisel Franciaországban”. A tárca azt szeretné, ha európai szintű szabályozás születne a kérdésben. Julien Bayou, az ellenzéki Zöldek főtitkára a France Info hírrádióban hétfőn üdvözölte, hogy a téma a politikai közbeszéd részévé vált, de “sokkal határozottabb intézkedéseket” sürgetett. “Egy magánrepülőgép arányosan tízszer jobban szennyez, mint egy kereskedelmi repülőgép. Elérkezett az idő, hogy kitiltsuk őket, mert szó szerint megmérgeznek minket” – fogalmazott a pártvezető. Szerinte az adóztatás nem elégséges megoldás. “Ha adót vetnénk ki, például 15 ezer euró mértékűt, az még a zsebpénzét sem közelítené meg ezeknek az embereknek” – mondta nem kormányzati szervezetek adatait idézve, amelyek szerint a magánrepülőket rendszeresen használók átlagvagyona 1,3 milliárd euróra tehető.

Több Twitter-fiók is hozzájárult a probléma érzékeléséhez, mindenekelőtt az Elonjet, amely a közösségi oldalon a Tesla elektromos autógyártó vezérigazgatójának, Elon Musknak minden magánrepülőgépen megtett útjáról számot ad. A fiók létrehozója, az amerikai Jack Sweeney több ilyen fiókot is létrehozott, amelyeken egyebek között, a Meta tulajdonosának, Mark Zuckerberg és más milliárdosok útjait is nyomon követi. A légiközlekedés a világ szén-dioxid-kibocsátásának 2-3 százalékáért felelős, de a Transport and Environment nevű szervezet májusban közzétett jelentése szerint a magánrepülőgépeknek az utasonkénti karbonlábnyoma 5-14-szer nagyobb a kereskedelmi járatok utasainak karbonlábnyománál, és ötvenszer magasabb a vonaton utazókénál.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöld Közlekedés

Elektromos buszokra cserélik a teljes flottát Kaposváron

Kaposvár lesz az első város Magyarországon, ahol 100 százalékban elektromos járművekkel biztosítják a tömegközlekedést, és az első, ahol önvezető autóbusz jár.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Gelencsér Attila Kaposvár közösségi közlekedésének 15 milliárd forintos fejlesztésére, azon belül 42 elektromos autóbusz beszerzésére és az ahhoz kapcsolódó beruházásokra vonatkozó kormányzati támogatási szerződés aláírását követő sajtóeseményen közölte – írja az alternativenergia.hu. Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy Magyarország két világ találkozásánál, két világ metszéspontjánál fekszik, és akkor tud fejlődni azon túl, ha békét és prosperitást garantál az állampolgárainak, az ott működő cégeknek, ha kihasználja ezen világok találkozási pontjában rejlő lehetőséget, ez pedig a közlekedésen keresztül érhető el.

A közlekedés biztosítja a társadalmi mobilitást, a munkába, oktatási intézménybe jutás lehetőségét – tette hozzá. A 25 megyei jogú városból 22-t “bekötöttek” a kétszer kétsávos hálózatba, és amíg 16 évvel ezelőtt még csak három, ma már 11 autópályán haladva lehet eljutni az országhatárig, mindez nemcsak a Magyarországon belüli mobilitást, hanem a tranzitforgalmat is jelentősen támogatja – tette hozzá. Az államtitkár kitért arra, hogy ezer településen teremtették meg, illetve bővítették a közösségi közlekedés lehetőségét, a tarifareformmal bevezetett ország- és vármegyebérletekkel európai összehasonlításban is nagyon olcsóvá tették az utazást.

A MÁV-csoport két év alatt ezer új, magyar gyártású autóbuszt vásárol, és új megállapodásokat köt vidéki településekkel a helyi és a helyközi közlekedés összehangolására, az egyre nagyobb átjárhatóság, a hatékonyság fokozása érdekében – fűzte hozzá. Csepreghy Nándor a vasúti közlekedésről azt mondta, 100 új, vagy “új típusú” mozdonnyal jelentősen növelték a MÁV “menetrendszerűségét”, amely meghaladja a 85 százalékot, a fennmaradó 15 százalékban érintett utasoknak visszatérítik a jegyár felét 20 percnél nagyobb késés esetén.

Advertisement

A következő hetekben megindul a személyszállítás a rendszerváltás utáni legnagyobb vasúti beruházás eredményeként épült Budapest-Belgrád vonalon, amelyen a magyar fővárosból kevesebb, mint három és fél óra alatt el lehet jutni a szerb fővárosba, készül a budapesti központokat elkerülő, a vidéki árumozgatást támogató déli körvasút projekt, ambicionálják a vasúti áruforgalom kelet-nyugati irányú átjárhatóságát biztosító V0-s tervet, mindezek mellett megpróbálják tehermentesíteni azt a 130 ezer kilométernyi közúthálózatot, amelynek felújítása a következő évek egyik legfontosabb feladata lesz – mutatott rá.

Az államtitkár Kaposvárról szólva megjegyezte, hogy a városvezetés fejlesztési tervei sokszor megelőzik a korukat. Utalt arra, ilyen volt a sűrítettgáz-üzemű helyi járatú autóbuszok beszerzése 2015-ben, ilyen ma a teljes autóbuszflotta lecserélése elektromos járművekre. Bár ezek a projektek nem olcsók, irányt mutatnak és párhuzamba állíthatók a kormányzat politikájával, amelynek az a törekvése, hogy az emberek Budapesten kívül is megfelelő életminőségben éljenek, ugyanolyan lehetőségeket nyújtsanak számukra, mint a fővárosban vagy az agglomerációjában élőknek – közölte

Advertisement

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere beszámolt arról, hogy a támogatási szerződésnek köszönhetően a város a már használatban lévő két elektromos autóbusza mellé 11 csuklós, 23 szóló, 6 midi, és 2 önvezető buszt vásárol, valamint 30 elektromos töltőt, 20 korszerű utastájékoztatóval felszerelt úgynevezett okosbuszmegállót épít, valamint elektronikus jegyrendszert vezet be. Az autóbuszok közül 15 már idén júniusban megérkezik, a flotta jövő tavaszra lesz teljes, ezzel Kaposvár lesz az első város Magyarországon, ahol 100 százalékban elektromos járművekkel biztosítják a tömegközlekedést, és ugyancsak az első, ahol önvezető autóbusz jár – emelte ki.

A településvezető kitért arra, hogy terveik szerint Kaposvár fenntartható modellváros lesz, modell a magyar és a hasonló gondokkal küzdő európai településeknek is, ennek alapja az energiahatékonyság és a fenntartható közlekedés. A több mint 10 évvel ezelőtt vásárolt, sűrítettgáz-üzemű buszokat felváltó új járműflottával csökken a városban a károsanyag-kibocsátás, mérséklődik a helyi tömegközlekedés évi 1,1 milliárd forintos vesztesége, és nő a szolgáltatás színvonala a járatok sűrítésével, és azzal, hogy a midibuszok olyan utcákba is eljutnak, ahová a régebbi járművek nem tudtak – hangsúlyozta a polgármester.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák