Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A gáz árának szabályozásán dolgozik a német pénzügyminisztérium

Az áram után a földgáz árát is korlátozhatják Németországban, a pénzügyminisztérium külön munkacsoportot alakított a szabályozás előkészítésére – jelentették csütörtökön német hírportálok.

Létrehozva:

|

A beszámolók szerint Christian Lindner pénzügyminiszter – a kormánykoalíció legkisebb tagja, a liberális Szabad Demokrata (FDP) párt elnöke – a napokban egy úgynevezett gázárfék munkacsoport megalakítására adott utasítást. A miniszter indoklása szerint igen nyugtalanító, hogy a földgáz drágulásából fakadó gondok “lavinaként” zuhannak rá a német gazdaságra, a kis-, és középvállalkozások, illetve az ipar és a kereskedelem védelmére eddig megtett intézkedések viszont nem kellően gyorsak és kiterjedtek. A munkacsoport feladata az újabb lépéseket megalapozó koncepciók kidolgozása. A földgáz drágulása “romboló hatású”, amivel szemben fel kell lépni, amíg nyugtalan a piac – fejtette ki Lindner egy minisztériumi értekezleten.

A koalíciós pártok – az FDP, a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek – szeptember elején arról állapodtak meg, hogy az első kettő, bő 30 milliárd eurós tehercsökkentő csomag után összeállítanak egy harmadik, 65 milliárd eurós csomagot is, amelynek részeként bevezetnek egy úgynevezett áramárféket. Ez azt jelenti, hogy a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát. A részleteket, így például az alapfogyasztás pontos mértékét még nem határozták meg. Arról viszont megállapodtak, hogy a finanszírozást úgy biztosítják, hogy elvonják azon piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét, amelyek nem földgáz felhasználásával, hanem olcsóbb megoldással termelnek áramot, és kiugróan magas profitot érnek el annak révén, hogy a villamos energia árát a termeléshez szükséges legdrágább módszer, azaz a földgáztüzelés határozza meg. A koalíciós egyeztető tanács ülése óta a német politika és közélet egyre több szereplője sürget hasonló megoldást a gázfogyasztók védelmére, arra hivatkozva, hogy a következő, általában ősszel kezdődő elszámolási időszakban fogyasztók tömege szembesül elviselhetetlen, esetenként nyolc-tízszeres áremelkedéssel.

A legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség konkrét megoldási javaslattal is előállt már. Az elképzelés szerint a vállalatok mellett a háztartások terheit is mérsékelni kell, méghozzá egy új, a lakossági alaptarifa intézményével, amely a fogyasztás 75 százalékáig érvényes. Ezen felül a piaci árat kellene megfizetni. Így megmaradna az árak révén a takarékos energiafelhasználásra ösztönző erő, de megfizethető maradna a fűtés – húzta alá egy csütörtöki interjúban Alexander Dobrindt, a pártszövetség közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának CSU-s vezetője. Ugyanilyen megoldást sürgetett az üzleti körök lapjaként számon tartott Handelsblatt is, amely a csütörtöki számában egy kommentárban kifejtette, hogy a kormánynak legalább egy eszközzel bővítenie kell még az energiaválság kezelésére szolgáló eszköztárát, méghozzá a földgáz árának olyan szabályozásával, amely az alapfogyasztásig kedvezményt biztosít a háztartásoknak és a vállalatoknak is. Ez a megoldás jutalmazza a takarékoskodókat, és csak azoknak kell többet fizetni, akik az utóbbi években megszokott szinten tartják a fogyasztásukat – írta a Handelsblatt.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

A keletkezett hulladék mennyisége az EU-tagállamokban (2024)

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Advertisement

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák