Zöldinfó

A gáz árának szabályozásán dolgozik a német pénzügyminisztérium

Az áram után a földgáz árát is korlátozhatják Németországban, a pénzügyminisztérium külön munkacsoportot alakított a szabályozás előkészítésére – jelentették csütörtökön német hírportálok.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-04

Szerző:

Hell

A beszámolók szerint Christian Lindner pénzügyminiszter – a kormánykoalíció legkisebb tagja, a liberális Szabad Demokrata (FDP) párt elnöke – a napokban egy úgynevezett gázárfék munkacsoport megalakítására adott utasítást. A miniszter indoklása szerint igen nyugtalanító, hogy a földgáz drágulásából fakadó gondok “lavinaként” zuhannak rá a német gazdaságra, a kis-, és középvállalkozások, illetve az ipar és a kereskedelem védelmére eddig megtett intézkedések viszont nem kellően gyorsak és kiterjedtek. A munkacsoport feladata az újabb lépéseket megalapozó koncepciók kidolgozása. A földgáz drágulása “romboló hatású”, amivel szemben fel kell lépni, amíg nyugtalan a piac – fejtette ki Lindner egy minisztériumi értekezleten.

A koalíciós pártok – az FDP, a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek – szeptember elején arról állapodtak meg, hogy az első kettő, bő 30 milliárd eurós tehercsökkentő csomag után összeállítanak egy harmadik, 65 milliárd eurós csomagot is, amelynek részeként bevezetnek egy úgynevezett áramárféket. Ez azt jelenti, hogy a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát. A részleteket, így például az alapfogyasztás pontos mértékét még nem határozták meg. Arról viszont megállapodtak, hogy a finanszírozást úgy biztosítják, hogy elvonják azon piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét, amelyek nem földgáz felhasználásával, hanem olcsóbb megoldással termelnek áramot, és kiugróan magas profitot érnek el annak révén, hogy a villamos energia árát a termeléshez szükséges legdrágább módszer, azaz a földgáztüzelés határozza meg. A koalíciós egyeztető tanács ülése óta a német politika és közélet egyre több szereplője sürget hasonló megoldást a gázfogyasztók védelmére, arra hivatkozva, hogy a következő, általában ősszel kezdődő elszámolási időszakban fogyasztók tömege szembesül elviselhetetlen, esetenként nyolc-tízszeres áremelkedéssel.

A legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség konkrét megoldási javaslattal is előállt már. Az elképzelés szerint a vállalatok mellett a háztartások terheit is mérsékelni kell, méghozzá egy új, a lakossági alaptarifa intézményével, amely a fogyasztás 75 százalékáig érvényes. Ezen felül a piaci árat kellene megfizetni. Így megmaradna az árak révén a takarékos energiafelhasználásra ösztönző erő, de megfizethető maradna a fűtés – húzta alá egy csütörtöki interjúban Alexander Dobrindt, a pártszövetség közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának CSU-s vezetője. Ugyanilyen megoldást sürgetett az üzleti körök lapjaként számon tartott Handelsblatt is, amely a csütörtöki számában egy kommentárban kifejtette, hogy a kormánynak legalább egy eszközzel bővítenie kell még az energiaválság kezelésére szolgáló eszköztárát, méghozzá a földgáz árának olyan szabályozásával, amely az alapfogyasztásig kedvezményt biztosít a háztartásoknak és a vállalatoknak is. Ez a megoldás jutalmazza a takarékoskodókat, és csak azoknak kell többet fizetni, akik az utóbbi években megszokott szinten tartják a fogyasztásukat – írta a Handelsblatt.

mti

Kapcsolódó tartalom:ár energiaválság gáz

Zöldinfó

A vízmegtartás kulcsa lehet a vizes élőhelyek helyreállítása – új kutatás jelent meg a Nature-ben

Kutatók szerint a magyar vizes élőhelyek helyreállítási potenciálja a jelenlegi vállalás többszöröse lehet.

Létrehozva:

16 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy magyar kutató vezetésével készült, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a magyar vizes élőhelyek helyreállítási lehetősége a jelenlegi országos vállalás három-ötszöröse lehet – írja az alternativenergia.hu. A tanulmány vezető szerzője, a Koppenhágai Egyetemen kutató Kovács Gyula Máté által az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint a kutatásban műholdas megfigyelések és mesterséges intelligencia segítségével készítették el Európa természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyeinek első egységes, tízméteres felbontású térképét. A térkép alapján országonként megbecsülték, mekkora terület helyreállítására lehet szükség az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletében meghatározott célok teljesítéséhez. A tanulmány szerint Magyarország az emberi területhasználat által leginkább érintett európai országok közé tartozik. A kutatók becslése szerint a vizsgált magyarországi természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyek 71,3 százalékát érinti valamilyen mezőgazdasági vagy városi eredetű terhelés. Ez közel 300 ezer hektárnyi területet jelent.

Az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletének 2030-as, 30 százalékos célját erre a területre alkalmazva Magyarországon mintegy 89 300 ± 49 100 hektár vizes élőhely helyreállítására lenne szükség. A 2040-re előírt 60 százalékos cél alapján ez körülbelül 178 600 ± 98 200 hektárra emelkedne. A jelenlegi magyar vállalás a kutatás 2030-as becslésének csupán mintegy 40 százalékát éri el. Az eredmények a jelenlegi aszály- és vízmegtartási problémák szempontjából is különösen aktuálisak: a vizes élőhelyek és árterek helyreállítása hozzájárulhat a víz tájban tartásához, valamint a tartós szárazodás és az elsivatagosodási folyamatok okozta nyomás mérsékléséhez – olvasható az összefoglalóban, amelyben arra is rámutatnak, hogy a magyarországi vizes élőhelyek szénmegőrzési szerepe is jelentős.

A vizes élőhelyek helyreállításának tervezését mindeddig megnehezítette, hogy nem állt rendelkezésre egységes, nagy felbontású térkép arról, pontosan hol találhatók Európa különböző vizesélőhely-típusai, mennyire feldaraboltak, és milyen emberi hatások érik őket. A kutatócsoport több mint 470 ezer Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdfelvételt, valamint felszínre, éghajlatra, talajra és domborzatra vonatkozó adatokat dolgozott fel gépi tanulással. Az így létrehozott térkép 38 európai országban, tízméteres térbeli felbontásban jeleníti meg a természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyeket.

Az összefoglaló szerint az új térképezés azt is feltárta, hogy Európa vizes élőhelyei rendkívül feldaraboltak: becslések szerint területük 27-33 százaléka 25 hektárnál kisebb összefüggő foltokban található, míg 7-11 százalékuk egy hektárnál is kisebb területeken helyezkedik el. Ezeket a kis élőhelyeket a hagyományos, durvább felbontású térképek gyakran nem érzékelik. A tízméteres felbontás ezért nemcsak pontosabb összterületi becslést tesz lehetővé, hanem a helyi helyreállítási tervezés szempontjából is fontos.

A kutatást a Koppenhágai Egyetem kutatói vezették a Global Wetland Center keretében, európai egyetemek és intézmények – köztük az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, a Leicesteri Egyetem, a Greifswaldi Egyetem és a Greifswald Mire Centre – kutatóinak közreműködésével. A kutatás során elkészült térkép a https://ee-gmkovacs.projects.earthengine.app/view/european-wetland-types linken érhető el.

Tovább olvasom