Zöldinfó

A gáz árának szabályozásán dolgozik a német pénzügyminisztérium

Az áram után a földgáz árát is korlátozhatják Németországban, a pénzügyminisztérium külön munkacsoportot alakított a szabályozás előkészítésére – jelentették csütörtökön német hírportálok.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-04

Szerző:

Hell

A beszámolók szerint Christian Lindner pénzügyminiszter – a kormánykoalíció legkisebb tagja, a liberális Szabad Demokrata (FDP) párt elnöke – a napokban egy úgynevezett gázárfék munkacsoport megalakítására adott utasítást. A miniszter indoklása szerint igen nyugtalanító, hogy a földgáz drágulásából fakadó gondok “lavinaként” zuhannak rá a német gazdaságra, a kis-, és középvállalkozások, illetve az ipar és a kereskedelem védelmére eddig megtett intézkedések viszont nem kellően gyorsak és kiterjedtek. A munkacsoport feladata az újabb lépéseket megalapozó koncepciók kidolgozása. A földgáz drágulása “romboló hatású”, amivel szemben fel kell lépni, amíg nyugtalan a piac – fejtette ki Lindner egy minisztériumi értekezleten.

A koalíciós pártok – az FDP, a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek – szeptember elején arról állapodtak meg, hogy az első kettő, bő 30 milliárd eurós tehercsökkentő csomag után összeállítanak egy harmadik, 65 milliárd eurós csomagot is, amelynek részeként bevezetnek egy úgynevezett áramárféket. Ez azt jelenti, hogy a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát. A részleteket, így például az alapfogyasztás pontos mértékét még nem határozták meg. Arról viszont megállapodtak, hogy a finanszírozást úgy biztosítják, hogy elvonják azon piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét, amelyek nem földgáz felhasználásával, hanem olcsóbb megoldással termelnek áramot, és kiugróan magas profitot érnek el annak révén, hogy a villamos energia árát a termeléshez szükséges legdrágább módszer, azaz a földgáztüzelés határozza meg. A koalíciós egyeztető tanács ülése óta a német politika és közélet egyre több szereplője sürget hasonló megoldást a gázfogyasztók védelmére, arra hivatkozva, hogy a következő, általában ősszel kezdődő elszámolási időszakban fogyasztók tömege szembesül elviselhetetlen, esetenként nyolc-tízszeres áremelkedéssel.

A legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség konkrét megoldási javaslattal is előállt már. Az elképzelés szerint a vállalatok mellett a háztartások terheit is mérsékelni kell, méghozzá egy új, a lakossági alaptarifa intézményével, amely a fogyasztás 75 százalékáig érvényes. Ezen felül a piaci árat kellene megfizetni. Így megmaradna az árak révén a takarékos energiafelhasználásra ösztönző erő, de megfizethető maradna a fűtés – húzta alá egy csütörtöki interjúban Alexander Dobrindt, a pártszövetség közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának CSU-s vezetője. Ugyanilyen megoldást sürgetett az üzleti körök lapjaként számon tartott Handelsblatt is, amely a csütörtöki számában egy kommentárban kifejtette, hogy a kormánynak legalább egy eszközzel bővítenie kell még az energiaválság kezelésére szolgáló eszköztárát, méghozzá a földgáz árának olyan szabályozásával, amely az alapfogyasztásig kedvezményt biztosít a háztartásoknak és a vállalatoknak is. Ez a megoldás jutalmazza a takarékoskodókat, és csak azoknak kell többet fizetni, akik az utóbbi években megszokott szinten tartják a fogyasztásukat – írta a Handelsblatt.

mti

Kapcsolódó tartalom:ár energiaválság gáz

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom