Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A gáz árának szabályozásán dolgozik a német pénzügyminisztérium

Az áram után a földgáz árát is korlátozhatják Németországban, a pénzügyminisztérium külön munkacsoportot alakított a szabályozás előkészítésére – jelentették csütörtökön német hírportálok.

Létrehozva:

|

A beszámolók szerint Christian Lindner pénzügyminiszter – a kormánykoalíció legkisebb tagja, a liberális Szabad Demokrata (FDP) párt elnöke – a napokban egy úgynevezett gázárfék munkacsoport megalakítására adott utasítást. A miniszter indoklása szerint igen nyugtalanító, hogy a földgáz drágulásából fakadó gondok “lavinaként” zuhannak rá a német gazdaságra, a kis-, és középvállalkozások, illetve az ipar és a kereskedelem védelmére eddig megtett intézkedések viszont nem kellően gyorsak és kiterjedtek. A munkacsoport feladata az újabb lépéseket megalapozó koncepciók kidolgozása. A földgáz drágulása “romboló hatású”, amivel szemben fel kell lépni, amíg nyugtalan a piac – fejtette ki Lindner egy minisztériumi értekezleten.

A koalíciós pártok – az FDP, a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek – szeptember elején arról állapodtak meg, hogy az első kettő, bő 30 milliárd eurós tehercsökkentő csomag után összeállítanak egy harmadik, 65 milliárd eurós csomagot is, amelynek részeként bevezetnek egy úgynevezett áramárféket. Ez azt jelenti, hogy a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát. A részleteket, így például az alapfogyasztás pontos mértékét még nem határozták meg. Arról viszont megállapodtak, hogy a finanszírozást úgy biztosítják, hogy elvonják azon piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét, amelyek nem földgáz felhasználásával, hanem olcsóbb megoldással termelnek áramot, és kiugróan magas profitot érnek el annak révén, hogy a villamos energia árát a termeléshez szükséges legdrágább módszer, azaz a földgáztüzelés határozza meg. A koalíciós egyeztető tanács ülése óta a német politika és közélet egyre több szereplője sürget hasonló megoldást a gázfogyasztók védelmére, arra hivatkozva, hogy a következő, általában ősszel kezdődő elszámolási időszakban fogyasztók tömege szembesül elviselhetetlen, esetenként nyolc-tízszeres áremelkedéssel.

A legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség konkrét megoldási javaslattal is előállt már. Az elképzelés szerint a vállalatok mellett a háztartások terheit is mérsékelni kell, méghozzá egy új, a lakossági alaptarifa intézményével, amely a fogyasztás 75 százalékáig érvényes. Ezen felül a piaci árat kellene megfizetni. Így megmaradna az árak révén a takarékos energiafelhasználásra ösztönző erő, de megfizethető maradna a fűtés – húzta alá egy csütörtöki interjúban Alexander Dobrindt, a pártszövetség közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának CSU-s vezetője. Ugyanilyen megoldást sürgetett az üzleti körök lapjaként számon tartott Handelsblatt is, amely a csütörtöki számában egy kommentárban kifejtette, hogy a kormánynak legalább egy eszközzel bővítenie kell még az energiaválság kezelésére szolgáló eszköztárát, méghozzá a földgáz árának olyan szabályozásával, amely az alapfogyasztásig kedvezményt biztosít a háztartásoknak és a vállalatoknak is. Ez a megoldás jutalmazza a takarékoskodókat, és csak azoknak kell többet fizetni, akik az utóbbi években megszokott szinten tartják a fogyasztásukat – írta a Handelsblatt.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák