Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A görög kormány fedezné a háztartások rezsiköltség-növekedésének jelentős részét

A görög kormány azt tervezi, hogy októbertől a háztartások rezsiköltség-növekedésének jelentős részét kompenzálja, a kiadások fedezésére 1,1 milliárd eurót irányzott elő – írta honlapján a Kathimerini című görög napilap szerdán.

Létrehozva:

|

A kiadások fedezésére előirányzott 1,1 milliárd euróból mindössze 100 millió származik a költségvetésből, a többit az energiaszektorra kivetett extraadókkal teremti elő az athéni kormány. Görögország májusban döntött úgy, hogy megadóztatja az energiavállalatok extraprofitját, így minden cég köteles 90 százalékos adót fizetni a tavalyi év átlagát meghaladó nyereségtöbblete után. A lépcsőzetes kialakítású áramtámogatás a havi legfeljebb 500 kilowattóra energiát fogyasztók esetében elérheti a megawattóránkénti 436 eurót, ami a költségnövekedés 90 százalékát fedezi – mondta Kosztasz Szkrekasz görög energiaügyi miniszter. Ebbe a legalacsonyabb kategóriába tartozik a görög háztartások 90 százaléka. A havi 500 kilowattóránál többet fogyasztókat eközben spórolásra ösztönzik: azok, akik átlagfogyasztásukat 15 százalékkal csökkentik a tavalyi év megfelelő időszakához képest, megawattóránként 50 euróval több támogatást kapnak. A havi 501-1000 kilowattórát fogyasztók esetében az infláció 80, míg az 1000 kilowattóra fölött fogyasztók esetében 70 százalékát fedezi az állam. A földgáz esetében az állam az áremelkedés 50 százalékát kompenzálja.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák