Zöldinfó
A hajótestre tapadt invazív fajok miatt Ausztrália partjainál rekedt egy óceánjáró
Az ausztrál hatságok nem engedélyezték a kikötést a Viking Orion nevű hajónak, miután a hajótestre tapadt invazív fajokat találtak – írta a BBC hírportálja hétfőn.
Nem köthetett ki Adelaide-ben a Viking Orion üdülőhajó, amelynek hajótestén nem őshonos fajokból álló szennyeződést találtak a hatóságok. Az ausztrál halászati minisztérium szerint ezeknek a szennyeződéseknek a kezelése általános eljárás minden olyan hajó esetében, amely ki akar kötni az országban, abból a célból, hogy megakadályozzák az invazív fajok behurcolását. A hajót nem engedték kikötni az új-zélandi Christchurchben és Dunedinben, valamint a tasmániai Hobartban sem.
A hajó most az ausztrál partoktól 27 kilométerre vesztegel, ahol ipari búvárok fogják megtisztítani a hajótestet a nem kívánatos élőlényektől. A BBC által megkérdezett utasok szerint a hajón feszültség egyre nagyobb, ugyanis december 26. óta nem hagyhatták el a hajó fedélzetét, valamint a körút sokak által legjobban várt kirándulásai maradtak el a tengeri veszteglés miatt. A 14 emeletes hajó összesen 930-an utaznak. A tervek szerint a Viking Orion január másodikán érkezik Melbournbe, de itt csak a beutazáshoz szükséges papírmunkát végzik a hatóságok, az utasok legközelebb január negyedikén szállhatnak le Sydneyben. A hajó kapitánya pénteken levélben kért elnézést az utasoktól a kellemetlenség miatt, és azt is bejelentette, hogy a vállalat a kártérítési ajánlattal fog az utasokhoz fordulni a következő napokban. Nem sokkal korábban hasonló eset történt a Princess Cruises hajójával, a Coral Princessel is, amelyik új-zélandi vizeken haladt, és a hajótestén nem őshonos csigákat fedeztek fel.
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
