Zöldinfó

A hajótestre tapadt invazív fajok miatt Ausztrália partjainál rekedt egy óceánjáró

Az ausztrál hatságok nem engedélyezték a kikötést a Viking Orion nevű hajónak, miután a hajótestre tapadt invazív fajokat találtak – írta a BBC hírportálja hétfőn.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-06

Szerző:

Vanessza

Nem köthetett ki Adelaide-ben a Viking Orion üdülőhajó, amelynek hajótestén nem őshonos fajokból álló szennyeződést találtak a hatóságok. Az ausztrál halászati minisztérium szerint ezeknek a szennyeződéseknek a kezelése általános eljárás minden olyan hajó esetében, amely ki akar kötni az országban, abból a célból, hogy megakadályozzák az invazív fajok behurcolását. A hajót nem engedték kikötni az új-zélandi Christchurchben és Dunedinben, valamint a tasmániai Hobartban sem.

A hajó most az ausztrál partoktól 27 kilométerre vesztegel, ahol ipari búvárok fogják megtisztítani a hajótestet a nem kívánatos élőlényektől. A BBC által megkérdezett utasok szerint a hajón feszültség egyre nagyobb, ugyanis december 26. óta nem hagyhatták el a hajó fedélzetét, valamint a körút sokak által legjobban várt kirándulásai maradtak el a tengeri veszteglés miatt. A 14 emeletes hajó összesen 930-an utaznak. A tervek szerint a Viking Orion január másodikán érkezik Melbournbe, de itt csak a beutazáshoz szükséges papírmunkát végzik a hatóságok, az utasok legközelebb január negyedikén szállhatnak le Sydneyben. A hajó kapitánya pénteken levélben kért elnézést az utasoktól a kellemetlenség miatt, és azt is bejelentette, hogy a vállalat a kártérítési ajánlattal fog az utasokhoz fordulni a következő napokban. Nem sokkal korábban hasonló eset történt a Princess Cruises hajójával, a Coral Princessel is, amelyik új-zélandi vizeken haladt, és a hajótestén nem őshonos csigákat fedeztek fel.

Kapcsolódó tartalom:hajó környezetvédelem szennyeződés tenger tengervíz természet üdülőhajó

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom