Zöldinfó
A hajótestre tapadt invazív fajok miatt Ausztrália partjainál rekedt egy óceánjáró
Az ausztrál hatságok nem engedélyezték a kikötést a Viking Orion nevű hajónak, miután a hajótestre tapadt invazív fajokat találtak – írta a BBC hírportálja hétfőn.
Nem köthetett ki Adelaide-ben a Viking Orion üdülőhajó, amelynek hajótestén nem őshonos fajokból álló szennyeződést találtak a hatóságok. Az ausztrál halászati minisztérium szerint ezeknek a szennyeződéseknek a kezelése általános eljárás minden olyan hajó esetében, amely ki akar kötni az országban, abból a célból, hogy megakadályozzák az invazív fajok behurcolását. A hajót nem engedték kikötni az új-zélandi Christchurchben és Dunedinben, valamint a tasmániai Hobartban sem.
A hajó most az ausztrál partoktól 27 kilométerre vesztegel, ahol ipari búvárok fogják megtisztítani a hajótestet a nem kívánatos élőlényektől. A BBC által megkérdezett utasok szerint a hajón feszültség egyre nagyobb, ugyanis december 26. óta nem hagyhatták el a hajó fedélzetét, valamint a körút sokak által legjobban várt kirándulásai maradtak el a tengeri veszteglés miatt. A 14 emeletes hajó összesen 930-an utaznak. A tervek szerint a Viking Orion január másodikán érkezik Melbournbe, de itt csak a beutazáshoz szükséges papírmunkát végzik a hatóságok, az utasok legközelebb január negyedikén szállhatnak le Sydneyben. A hajó kapitánya pénteken levélben kért elnézést az utasoktól a kellemetlenség miatt, és azt is bejelentette, hogy a vállalat a kártérítési ajánlattal fog az utasokhoz fordulni a következő napokban. Nem sokkal korábban hasonló eset történt a Princess Cruises hajójával, a Coral Princessel is, amelyik új-zélandi vizeken haladt, és a hajótestén nem őshonos csigákat fedeztek fel.
Zöld Energia
Olcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
A napenergiás eszközben 80 perc alatt 16 kilogramm rizst lehet megfőzni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ghánai szakértők olyan napelemes gőzfőzőt fejlesztettek ki, amelyhez homokalapú hőtároló tartozik – írja az alternativenergia.hu. A szakértők szerint a homokban rejlő potenciált még nem vizsgálták széles körben, dacára a hőstabilitásnak és az alacsony költségnek. A meglévő tanulmányokban elsősorban diódákat, fűtőelemeket vagy indukciós rendszereket használtak hőforrásként, a homokban tárolt hő felhasználását csak korlátozott mértékben vizsgálták.
A tesztelt berendezés 20 fotovoltaikus modulból áll, amelyek maximális teljesítménye 580 W, hatékonysága pedig 22,65 százalék. A modulok egy struktúrára vannak felszerelve 10 fokos dőlésszöggel dél felé és 0 fokos azimutszöggel. A termelt villamos energia a hőtároló rendszerbe kerül, ez két komponensből áll: egy kőbányai homokkal töltött lágyacél tartályból, illetve egy, ebbe beágyazott egyenáramú ellenállásos fűtőelemből.
A homokréteg felett egy 10 kilogramm vizet tartalmazó víztartály található, amely gőzt termel a főzőtérben lévő ételek melegítéséhez. A főzőtér magassága 143, hossza 150, szélessége 57,5 centiméter, míg a hőakkumulátor méretei 15-ször 65,5-szer 44 centiméter.
A tesztelést egy, a ghánai Kumasi városában található középiskolában végezték, a forralás 2024. október 21. és 24. között, minden nap 10:00 és 15:00 óra között zajlott. A főzési kísérleteket 2024. november 5. és 7. között tartották, a használt műszerek között volt egy napsugárzásmérő, egy infravörös hőmérsékletmérő, egy voltmérő, egy ampermérő és egy hőkamera.
Az eredmények alapján a főzőkamra hőmérséklete 105–110 Celsius-fokra emelkedett, ami elegendő volt 16 kilogramm rizs 80 perc alatt, 16 kilogramm bab 140 perc alatt és 32 kilogramm banán 85 perc alatt történő megfőzéséhez. A berendezés 38,9 százalékos hőhatékonyságot ért el, ami hasonló körülmények között körülbelül 12–14 százalékkal meghaladja a szintén napenergiás gőzrendszerek, a Scheffler-tányérok teljesítményét. A homokalapú eszköz 13–15 MJ energiát tárolt, ami 400–900 W/m² változó napsugárzás mellett is 4–6 óra megbízható főzési időt biztosított.
A további elemzések alapján a megtérülési idő 4,5 év, a 20 éves teljes költség pedig a hagyományos biomassza-tűzhelyekénél 47 százalékkal alacsonyabb. Az éves kibocsátáscsökkentés 5312,22 kilogramm szén-dioxid, 11,1 kilogramm nitrogénoxid és 7,05 kilogramm PM2,5 finom részecske volt.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzénhidrogén-készletek feltárására fókuszál az új Mol–SOCAR megállapodás
