Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A herceghalmi mészlepedékes csernozjom lett az év talaja

Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium (AM) – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 című szakmai konferencián, amelyen bemutatták az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom talajszelvényét.

Létrehozva:

|

Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium (AM) – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 című szakmai konferencián, amelyen bemutatták az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom talajszelvényét. A szaktárca MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a konferencián az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 68. Közgyűlése 2013-ban nyilvánította december 5-ét a talaj világnapjának. Hangsúlyozta, az egészséges talaj az, amiben élet van, egy marék talajban pedig több élőlény van, mint amennyi ember él a földön. Feldman Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a megfelelő mennyiségű, egészséges és jó minőségű élelmiszertermelés alapja a termőföld. Az egészséges talaj azonban nemcsak az élelmezésbiztonságot, hanem a környezet- és klímavédelmet is szolgálja, hiszen szénmegkötő és tisztítóképessége is kiemelkedő, ami kihat az élet minőségére is – tette hozzá.

Az államtitkár kifejtette, hazánkban a termőföld, a talaj rendkívül fontos környezeti erőforrás és egyben gazdasági tényező. Magyarország földterületének csaknem 54 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll. Az egy főre jutó mezőgazdasági terület 0,5 hektár/fő, ami uniós és világviszonylatban is magasnak számít. Magyarország az uniós tagállamok között a hatodik, míg a világon a huszadik helyet foglalja el az egy főre jutó szántóterület tekintetében. Feldman Zsolt szerint jóval több lehetőségük van a gazdáknak, hogy megismerjék a talajt, ugyanis sokkal több információ áll a rendelkezésükre. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a hazai agrárpolitika kiemelten kezeli a talajjavítás és a fenntartható talajművelés kérdését. A kormány 2021-ben fogadta el a Talajvédelmi Cselekvési Tervet, amely a közös felelősségére épít, és az utólag büntető hatósági munkáról a megelőző tudásmegosztó talajvédelemre helyezi a hangsúlyt.

Feldman Zsolt kitért arra is, hogy Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervének elfogadásával a 2027-ig terjedő időszak agrártámogatási keretei számos olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek a talajállapot javítására ösztönzik a termelőket – olvasható a közleményben. A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a szelvényt a tárca épületében kiállítják, az év talaját pedig jövőre is megválasztják majd – közölte az Agrárminisztérium.

Advertisement

Zöldinfó

Kilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért

Indul a 2026-os Passzold vissza, Tesó! őszi kampány.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kilencedik éve fut a Passzold vissza, Tesó! használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány – írja az alternativenergia.hu. A szervezők várják mindenki jelentkezését, akinek van otthon a fiókjában néhány már nem használt, elavult mobiltelefon, GPS navigátor vagy tablet. Továbbá várják azon cégek jelentkezését is, akik a lecserélt céges flotta-telefonjaikat ajánlják fel. Hagyományosan a gorillák világnapján minden év szeptember 24-én kezdődik a kampány, és az európai hulladékcsökkentési hét utolsó napjáig idén, november 29.-ig tart. A Jane Goodall Intézet még 2018-ban indított közös kampányt a KÖVET Egyesülettel, az Afrikáért Alapítvány, az EMLA és a Védegylet Egyesület segítségével, ami a magyar háztartásokban használt, de használaton kívülre került mobil eszközöket célozza meg.

A mobiltelefonok előállításához szükséges kimerülő készletű koltán nevű ércet Afrikában veszélyeztetett fajok, pl. gorillák és csimpánzok élőhelyén bányásszák, felemésztve ezzel élőhelyüket. A bányászat nem ritkán gyermek- illetve rabszolgamunkával zajlik. Az életciklusuk végén a mobiltelefonok sok esetben hulladékként a környezetet szennyezik tovább. Ezt a folyamatot szeretné megállítani a kezdeményezés, így az együttműködésben résztvevők elhatározták, hogy ezeket a mobilokat újrahasznosítás céljából összegyűjtik. 2018 óta arra kérnek mindenkit, hogy nézzen körül otthon, vegye elő a régi mobiltelefonjait, keressen egy általuk létesített gyűjtőpontot, és dobja be a kihelyezett dobozukba. Ha szeretne valaki gyűjtőpontot a munkahelyén, az irodaházban, ahol dolgozik, az iskolában, ahol tanul, vagy akárcsak egy rendezvényen tudja biztosítani számukra a megjelenést, és meg is hirdeti a leadás lehetőségét, akkor az alábbi elérhetőségeken
jelentkezhet.

Jelenleg hozzávetőlegesen 200 gyűjtőpontjuk van az országban, és 10. 000 db telefont szeretnének idén visszagyűjteni. A kezdeményezés óta mára összesen körülbelül 9 tonnánál tart a gyűjtés. Oktatási segédanyagaik, kiállításuk, videóik teljesen ingyenesen állnak a gyűjtőpontok rendelkezésére, melyekből a saját kampányukat tervezhetik meg. A zárt dobozokban összegyűlt használt telefonokat partnerük a Gorillapont.hu, végső soron a Goldwater Recycling Kft. és az Inter-Metal Recycling Kft. veszi át újrahasznosításra, feldolgozásra. Az akciót a Magyar Telekom Nyrt. támogatja, de a gyűjtés folyamatos fenntartásához továbbra is várjuk a támogatók segítségét. A gyűjtőpontokat a Jane Goodall Intézet saját honlapjára feltöltött térképen, a MOHU honlapján működő keresőben, és a Beeco applikációban találhatják meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák