Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A herceghalmi mészlepedékes csernozjom lett az év talaja

Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium (AM) – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 című szakmai konferencián, amelyen bemutatták az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom talajszelvényét.

Létrehozva:

|

Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium (AM) – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 című szakmai konferencián, amelyen bemutatták az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom talajszelvényét. A szaktárca MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a konferencián az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 68. Közgyűlése 2013-ban nyilvánította december 5-ét a talaj világnapjának. Hangsúlyozta, az egészséges talaj az, amiben élet van, egy marék talajban pedig több élőlény van, mint amennyi ember él a földön. Feldman Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a megfelelő mennyiségű, egészséges és jó minőségű élelmiszertermelés alapja a termőföld. Az egészséges talaj azonban nemcsak az élelmezésbiztonságot, hanem a környezet- és klímavédelmet is szolgálja, hiszen szénmegkötő és tisztítóképessége is kiemelkedő, ami kihat az élet minőségére is – tette hozzá.

Az államtitkár kifejtette, hazánkban a termőföld, a talaj rendkívül fontos környezeti erőforrás és egyben gazdasági tényező. Magyarország földterületének csaknem 54 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll. Az egy főre jutó mezőgazdasági terület 0,5 hektár/fő, ami uniós és világviszonylatban is magasnak számít. Magyarország az uniós tagállamok között a hatodik, míg a világon a huszadik helyet foglalja el az egy főre jutó szántóterület tekintetében. Feldman Zsolt szerint jóval több lehetőségük van a gazdáknak, hogy megismerjék a talajt, ugyanis sokkal több információ áll a rendelkezésükre. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a hazai agrárpolitika kiemelten kezeli a talajjavítás és a fenntartható talajművelés kérdését. A kormány 2021-ben fogadta el a Talajvédelmi Cselekvési Tervet, amely a közös felelősségére épít, és az utólag büntető hatósági munkáról a megelőző tudásmegosztó talajvédelemre helyezi a hangsúlyt.

Feldman Zsolt kitért arra is, hogy Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervének elfogadásával a 2027-ig terjedő időszak agrártámogatási keretei számos olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek a talajállapot javítására ösztönzik a termelőket – olvasható a közleményben. A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a szelvényt a tárca épületében kiállítják, az év talaját pedig jövőre is megválasztják majd – közölte az Agrárminisztérium.

Advertisement

Zöldinfó

Vízkorlátozás mellett is zajlott a hálózatöblítés Debrecenben

Nem történt szabálytalan vízhasználat a CATL-nél.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem történt szabálytalan vízhasználat a CATL debreceni gyárában – közölte a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója az MTI-vel, miután egy környezetvédelmi egyesület azt írta: közel 4,5 millió liter víz (4500 köbméter) folyt át 41 óra alatt egy olyan vízórán, amely az akkumulátorgyár közelében van – írja az alternativenergia.hu. A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület Facebook-videóján azt látni, ahogy a CATL 2-es kapujának közelében található vízóra folyamatosan pörög, majd azt mutatja a felvétel, ahogy a víz egy csatornába ömlik egy vastag csövön keresztül. Az egyesület emlékeztetett: a rengeteg vizet akkor folyatták át a rendszeren, amikor Debrecenben vízkorlátozás van. Azt írták: megkeresték a gyárat, amely közölte velük, nem ők kezdeményezték a vízfelhasználást, hanem technológiai mosatást végez a Debreceni Vízmű.

Gorján Ferenc, a vízmű vezérigazgatója az MTI-vel közölte: valóban a társaság végzi az eljárást, amely az “ivóvíz minőségéről és annak fenntartásáról szól”, nincs köze a gyárhoz. Közölte: Debrecen mintegy ezer kilométeres vízhálózata egy hatalmas tartály, amelyben a víz különböző tényezők – nyomás, felhasználás – szerint adott irányokban és adott sebességgel áramlik, és csak meghatározott ideig van a rendszerben. Előfordulhatnak azonban olyan üzemállapotok, amikor a víz sebessége jelentősen lecsökken, így a “tartózkodási idő” megnövekszik, aminek következtében másodlagos vízminőségromlás történik. Ezt a magas hőmérséklet csak tovább fokozhatja. Ebben az esetben be kell avatkozni a hálózat áramlási viszonyaiba – tette hozzá.

Gorján Ferenc közölte: a meleg kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának, ezért a mosatásra, öblítésre még inkább szükség van a hálózatban, ami az elsőfokú vízkorlátozás idején valóban szokatlan tevekénységnek tűnhet. Kifejtette, hogy a július 30. óta tartó eljárás szakmai szempontok alapján és szabályosan történt, amelyről tájékoztatták a városi önkormányzatot is. Felszíni vízbázisból származó vizet használtak a munkálatokhoz, eddig összesen 8795 köbmétert. A vízfelhasználást azért a CATL-gyár közelében lehet észlelni, mert ott lehet a vizet szabályosan elhelyezni – közölte.

Advertisement

A víz onnan a szennyvíztisztítóba kerül, majd a Tócó-patakba. Már folyik az engedélyezése annak, hogy a víz később közvetlenül a Tócóba kerülhessen, így segítve annak vízpótlását – közölte. A Debreceni Vízmű Zrt. által közölteket a városi önkormányzat is megerősítette. A CATL pedig azt tudatta, hogy akkumulátorcella-gyára még nem kezdte meg működését, a vállalat így jelenleg minimális mennyiségű vizet használ fel, “ahogyan hosszú távon is mindent megtesz a vízfelhasználás csökkentése érdekében.” Hozzátették: a héten harminc százalékkal mérsékelték energiafelhasználásukat a hőségre és az aszályra tekintettel.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák