Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A herceghalmi mészlepedékes csernozjom lett az év talaja

Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium (AM) – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 című szakmai konferencián, amelyen bemutatták az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom talajszelvényét.

Létrehozva:

|

Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium (AM) – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 című szakmai konferencián, amelyen bemutatták az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom talajszelvényét. A szaktárca MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a konferencián az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 68. Közgyűlése 2013-ban nyilvánította december 5-ét a talaj világnapjának. Hangsúlyozta, az egészséges talaj az, amiben élet van, egy marék talajban pedig több élőlény van, mint amennyi ember él a földön. Feldman Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a megfelelő mennyiségű, egészséges és jó minőségű élelmiszertermelés alapja a termőföld. Az egészséges talaj azonban nemcsak az élelmezésbiztonságot, hanem a környezet- és klímavédelmet is szolgálja, hiszen szénmegkötő és tisztítóképessége is kiemelkedő, ami kihat az élet minőségére is – tette hozzá.

Az államtitkár kifejtette, hazánkban a termőföld, a talaj rendkívül fontos környezeti erőforrás és egyben gazdasági tényező. Magyarország földterületének csaknem 54 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll. Az egy főre jutó mezőgazdasági terület 0,5 hektár/fő, ami uniós és világviszonylatban is magasnak számít. Magyarország az uniós tagállamok között a hatodik, míg a világon a huszadik helyet foglalja el az egy főre jutó szántóterület tekintetében. Feldman Zsolt szerint jóval több lehetőségük van a gazdáknak, hogy megismerjék a talajt, ugyanis sokkal több információ áll a rendelkezésükre. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a hazai agrárpolitika kiemelten kezeli a talajjavítás és a fenntartható talajművelés kérdését. A kormány 2021-ben fogadta el a Talajvédelmi Cselekvési Tervet, amely a közös felelősségére épít, és az utólag büntető hatósági munkáról a megelőző tudásmegosztó talajvédelemre helyezi a hangsúlyt.

Feldman Zsolt kitért arra is, hogy Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervének elfogadásával a 2027-ig terjedő időszak agrártámogatási keretei számos olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek a talajállapot javítására ösztönzik a termelőket – olvasható a közleményben. A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a szelvényt a tárca épületében kiállítják, az év talaját pedig jövőre is megválasztják majd – közölte az Agrárminisztérium.

Advertisement

Zöldinfó

Újabb városok léptek: takarékos üzemmódra váltott Hévíz és Keszthely

Hévízen és Keszthelyen a szökőkutak leállításával takarékoskodnak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hévízen és Keszthelyen leállították vagy időben korlátozzák a szökőkutak működését, lekapcsolták a díszkivilágításokat, illetve a hivatali klímahasználatot is csökkentik – írja az alternativenergia.hu. Naszádos Péter hévízi polgármester közösségi oldalán arról számolt be, hogy a takarékossági intézkedésekhez csatlakozva lezárják a városháza előtti téren működő szökőkutat, két másiknak pedig csökkentik a működési idejét. A polgármesteri hivatalban mérséklik a klímahasználatot, így az épület tetején lévő a napelemekkel – ha a hálózat fel tudja venni – mások számára is képesek áramot termelni. Tóth Gergely, Keszthely polgármestere ugyancsak szombaton adott hírt arról a közösségi médiában, hogy leállították a Fő tér és a várkert díszkivilágításának túlnyomó részét, illetve a Helikon Park futókörének megvilágítását. A Balaton-parton és a Fő téren található szökőkutakat takarékosabb üzemmódra állították át, de higiéniai okokból nem eresztik le, hanem időnként keringetik a vizet, így a belvárosban tizedére tudják csökkenteni a látványosság áramfelhasználását.

A Fő téren leállították a párakapu működését, amivel naponta négy köbméter vizet takarítanak meg – tette még hozzá. A keszthelyi városvezető jelezte továbbá, hogy fél éve tárgyalnak egy dél-koreai céggel, amelyik mesterséges intelligenciát is alkalmazó okos villanyoszlopokat fejleszt, a kutatásba egy keszthelyi kisvállalkozás és a HunRen is bekapcsolódik. Reményeik szerint az első demonstrációs projektek néhány hónapon belül megvalósulnak, három éven belül pedig olyan, energiamegtakarítást eredményező szabályozása lehet a város közvilágításának, amely Európában is új innovációnak számít.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák