Zöldinfó
A herceghalmi mészlepedékes csernozjom lett az év talaja
Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium (AM) – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 című szakmai konferencián, amelyen bemutatták az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom talajszelvényét.
Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium (AM) – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 című szakmai konferencián, amelyen bemutatták az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom talajszelvényét. A szaktárca MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a konferencián az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 68. Közgyűlése 2013-ban nyilvánította december 5-ét a talaj világnapjának. Hangsúlyozta, az egészséges talaj az, amiben élet van, egy marék talajban pedig több élőlény van, mint amennyi ember él a földön. Feldman Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a megfelelő mennyiségű, egészséges és jó minőségű élelmiszertermelés alapja a termőföld. Az egészséges talaj azonban nemcsak az élelmezésbiztonságot, hanem a környezet- és klímavédelmet is szolgálja, hiszen szénmegkötő és tisztítóképessége is kiemelkedő, ami kihat az élet minőségére is – tette hozzá.
Az államtitkár kifejtette, hazánkban a termőföld, a talaj rendkívül fontos környezeti erőforrás és egyben gazdasági tényező. Magyarország földterületének csaknem 54 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll. Az egy főre jutó mezőgazdasági terület 0,5 hektár/fő, ami uniós és világviszonylatban is magasnak számít. Magyarország az uniós tagállamok között a hatodik, míg a világon a huszadik helyet foglalja el az egy főre jutó szántóterület tekintetében. Feldman Zsolt szerint jóval több lehetőségük van a gazdáknak, hogy megismerjék a talajt, ugyanis sokkal több információ áll a rendelkezésükre. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a hazai agrárpolitika kiemelten kezeli a talajjavítás és a fenntartható talajművelés kérdését. A kormány 2021-ben fogadta el a Talajvédelmi Cselekvési Tervet, amely a közös felelősségére épít, és az utólag büntető hatósági munkáról a megelőző tudásmegosztó talajvédelemre helyezi a hangsúlyt.
Feldman Zsolt kitért arra is, hogy Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervének elfogadásával a 2027-ig terjedő időszak agrártámogatási keretei számos olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek a talajállapot javítására ösztönzik a termelőket – olvasható a közleményben. A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a szelvényt a tárca épületében kiállítják, az év talaját pedig jövőre is megválasztják majd – közölte az Agrárminisztérium.
Zöldinfó
Miközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
A vizeinket nem elég szabályozni, azokkal gazdálkodnunk kell.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A felszíni vizek ma nehéz helyzetben vannak Magyarországon és ez igaz a felszín alattiakra is, ezért a vizeinket nem elég szabályozni, azokkal gazdálkodnunk kell, és ebben mindenkinek éreznie kell a saját felelősségét – jelentette ki az élő környezetért felelős miniszter a VII. Tisza-tavi PET Kupa megnyitóján, Tiszafüreden. Gajdos László az esemény helyszínét méltatva arról beszélt: nagyon kevés helyen látható olyan csoda, melyet Magyarországon a Tisza-tó képvisel – írja az alternativenergia.hu. Ráadásul rendkívül lelkes emberek élnek a tó körül, akik igyekeznek tenni valamit ezért a természeti kincsért – fűzte hozzá.
Jelezte: hasonlóan lelkes emberek éltetik a PET Kupa Egyesületet is, melynek tagjai és önkéntesei “mások szemetét szedik össze mindannyiunk érdekében, átérezve, hogy a folyóink védelme elsődleges és ezért mindenkinek tennie kell”. Jó ötlet, hogy mindezt meg lehet oldani játékos formában, ugyanakkor egyre nagyobb gond, hogy most már a szeméttel együtt a folyón egyre kevesebb víz érkezik – hívta fel a figyelmet a miniszter. “Ez ellen tenni kell majd valamit, mert érthető, hogy mindenki megfogja a vizet, de azt tudomásul kell venni, hogy Magyarországnak is szüksége van akár a Duna, akár a Tisza által termelt vízhozamra” – húzta alá.
Ezzel együtt jó hír, hogy a Tisza-tó jó állapotban és kiváló szakemberek kezében van, akik igyekeznek minden cseppnyi vizet megőrizni – mondta. Ez azért fontos, mert valószínűleg nem lesz könnyű az idei nyár sem: bár a turizmust a napos, meleg idő inkább pozitívan érinti, ám az aszály nem tesz jót a mezőgazdaságnak és az ökológián keresztül nekünk sem – fejtette ki Gajdos László.
Minderre fel kell készülni és a szakma, valamint a kormány igyekszik is felkészülni – mondta, utóbbi kapcsán megjegyezve, hogy tárcája új, hiszen 16 éve nem volt környezetvédelemmel és természetvédelemmel foglalkozó minisztérium Magyarországon. A Tisza-kormánynak fontos vállalása volt, hogy ennek teret enged – emlékeztetett. Szavai szerint nagyon fontos az élővilág, a természet és az ökológia védelme, mint ahogy az az egyensúly is, melyet szeretnének visszaállítani. Sok helyen az ipari lobbi irányába teljesen elbillent a mérleg, nem szeretnék ezt a másik oldalra átbillenteni, de azt igen, hogy középen álljon – jelentette ki.
Hozzátette: nagyon fontos az országnak az ipari termelés, ám ugyanennyire fontos az is, hogy ez ne folyóink, tavaink élővilágának és ezzel az élhető turizmusnak a tönkretétele, valamint az emberek félelme és egészségkárosodása árán történjen. A PET Kupa kezdeményezés kapcsán Gajdos László kitért arra is, hogy mára “ellepte a világot a mikroműanyag”, lassan nincs olyan élőlény, melyből ne lehetne kimutatni annak jelenlétét. Ezért úgy tudunk vigyázni magunkra és egymásra, ha mindent megteszünk a hulladékok összegyűjtéséért és újrahasznosításáért – hangsúlyozta.
Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója köszöntőjében kiemelte: a PET Kupák résztvevőinek munkája mára szemmel látható. Míg 2017-ig a kiskörei vízlépcsőnél feltorlódott uszadék 15-17 százalékát tette ki a kommunális hulladék, addig napjainkra ez az arány nem éri el az 5 százalékot – közölte hozzátéve, hogy ez felcsillantja annak reményét, hogy egyszer talán valóban el lehet jutni a folyó teljes megtisztításáig. Az eseményen elhangzott: az idei Tisza-tavi PET Kupához 22 csapatban mintegy 360 önkéntes csatlakozott, mely a kezdeményezés teljes történetét figyelembe véve is részvételi rekordnak számít.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
