Zöldinfó
A herceghalmi mészlepedékes csernozjom lett az év talaja
Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium (AM) – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 című szakmai konferencián, amelyen bemutatták az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom talajszelvényét.
Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium (AM) – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 című szakmai konferencián, amelyen bemutatták az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom talajszelvényét. A szaktárca MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a konferencián az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 68. Közgyűlése 2013-ban nyilvánította december 5-ét a talaj világnapjának. Hangsúlyozta, az egészséges talaj az, amiben élet van, egy marék talajban pedig több élőlény van, mint amennyi ember él a földön. Feldman Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a megfelelő mennyiségű, egészséges és jó minőségű élelmiszertermelés alapja a termőföld. Az egészséges talaj azonban nemcsak az élelmezésbiztonságot, hanem a környezet- és klímavédelmet is szolgálja, hiszen szénmegkötő és tisztítóképessége is kiemelkedő, ami kihat az élet minőségére is – tette hozzá.
Az államtitkár kifejtette, hazánkban a termőföld, a talaj rendkívül fontos környezeti erőforrás és egyben gazdasági tényező. Magyarország földterületének csaknem 54 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll. Az egy főre jutó mezőgazdasági terület 0,5 hektár/fő, ami uniós és világviszonylatban is magasnak számít. Magyarország az uniós tagállamok között a hatodik, míg a világon a huszadik helyet foglalja el az egy főre jutó szántóterület tekintetében. Feldman Zsolt szerint jóval több lehetőségük van a gazdáknak, hogy megismerjék a talajt, ugyanis sokkal több információ áll a rendelkezésükre. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a hazai agrárpolitika kiemelten kezeli a talajjavítás és a fenntartható talajművelés kérdését. A kormány 2021-ben fogadta el a Talajvédelmi Cselekvési Tervet, amely a közös felelősségére épít, és az utólag büntető hatósági munkáról a megelőző tudásmegosztó talajvédelemre helyezi a hangsúlyt.
Feldman Zsolt kitért arra is, hogy Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervének elfogadásával a 2027-ig terjedő időszak agrártámogatási keretei számos olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek a talajállapot javítására ösztönzik a termelőket – olvasható a közleményben. A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a szelvényt a tárca épületében kiállítják, az év talaját pedig jövőre is megválasztják majd – közölte az Agrárminisztérium.
Zöldinfó
Társadalmi egyeztetés indult a vadállatok cirkuszi tilalmáról
Társadalmi egyeztetés indult bizonyos vadállatok cirkuszi szerepeltetésének megtiltásáról.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Társadalmi egyeztetés indult a bizonyos vadállatok cirkuszi szerepeltetését megtiltó kormányrendelet-tervezetről – írja az alternativenergia.hu. A cirkuszi menazsériák (állatsereglet) engedélyezési szabályaival kapcsolatos dokumentumok a kormány honlapján olvashatók. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium által jegyzett, vasárnap közzétett, a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet módosítását június 29-ig lehet véleményezni. A tervezet alapján a cirkuszi menazsériában tilossá válik bizonyos vadállatfajok beszerzése, szaporítása, tartása, betanítása, bemutatása és cirkuszi előadás keretében való szerepeltetése. A tilos lesz a cirkuszban szerepeltetni egyebek mellett zsiráfféléket, vízilóféléket, fókákat, medveféléket, kenguruféléket, elefántféléket, illetve különösen és közepesen veszélyes állatnak minősített hüllőket. Kivételt képeznek a háziasított tülkösszarvúak, a házi sertés, a kutya, a házimacska, a házi görény, a háziló és a szamár. A tervezet indoklása szerint a szabályozás nem érinti a papagájokat, illetve néhány egyéb cirkuszokban gyakran használt fajt, mint például a lámákat, vagy a struccokat, így az állatszámok egy része továbbra is megmarad a cirkuszokban.
Magyarország jelenleg Közép-Kelet-Európa egyetlen olyan országa, amely csupán részleges tilalmat alkalmaz a vadállatok cirkuszi szerepeltetésére – olvasható az indoklásban. A szaktárca szerint a tiltás hiánya azt eredményezi, hogy Magyarország olyan szervezetek célpontjává válik, amelyek a szigorúbb európai szabályozások elől ide menekítik az állataikat. Ezért is fontos a többi uniós tagállamhoz hasonló szabályok mielőbbi bevezetése, mert már most tisztán látható, hogy sokan Magyarországra jönnek állataikkal, vagy csak az állatokat adják bérbe itthoni cirkuszi menazsériáknak – érvelnek.
A hatályos kormányrendelet azt tartalmazza, hogy újabb elefánt, orrszarvú és főemlős cirkuszi előadás céljára nem szerezhető be, nem tanítható be és nem szerepeltethető. A mostani módosítás azt is tartalmazza, hogy a rendelet hatálybalépésekor már jogszerűen birtokolt állatok a tulajdonosoknál maradhatnak életük végéig. Az indoklásban kitértek arra is, kevés olyan magyarországi cirkuszi vállalkozás van, amelyik közvetve vagy közvetlenül érintett lehet az új szabályozás által, az érintettség mértéke viszont eltérő, mivel a társulatok egy része már most is önkéntesen átállt a tisztán állatmentes vagy kizárólag háziállatokat szerepeltető műsorokra. A rendelet a tervek szerint a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán beszélt arról, Európában utolsóként betiltják az elefántok, úszólábúak, nagymacskák, és főemlősök szerepeltetését a cirkuszokban. Lovak, háziállatok, tevefélék vagy papagájok továbbra is használhatók lesznek.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
