Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A herceghalmi mészlepedékes csernozjom lett az év talaja

Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium (AM) – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 című szakmai konferencián, amelyen bemutatták az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom talajszelvényét.

Létrehozva:

|

Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium (AM) – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 című szakmai konferencián, amelyen bemutatták az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom talajszelvényét. A szaktárca MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a konferencián az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 68. Közgyűlése 2013-ban nyilvánította december 5-ét a talaj világnapjának. Hangsúlyozta, az egészséges talaj az, amiben élet van, egy marék talajban pedig több élőlény van, mint amennyi ember él a földön. Feldman Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a megfelelő mennyiségű, egészséges és jó minőségű élelmiszertermelés alapja a termőföld. Az egészséges talaj azonban nemcsak az élelmezésbiztonságot, hanem a környezet- és klímavédelmet is szolgálja, hiszen szénmegkötő és tisztítóképessége is kiemelkedő, ami kihat az élet minőségére is – tette hozzá.

Az államtitkár kifejtette, hazánkban a termőföld, a talaj rendkívül fontos környezeti erőforrás és egyben gazdasági tényező. Magyarország földterületének csaknem 54 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll. Az egy főre jutó mezőgazdasági terület 0,5 hektár/fő, ami uniós és világviszonylatban is magasnak számít. Magyarország az uniós tagállamok között a hatodik, míg a világon a huszadik helyet foglalja el az egy főre jutó szántóterület tekintetében. Feldman Zsolt szerint jóval több lehetőségük van a gazdáknak, hogy megismerjék a talajt, ugyanis sokkal több információ áll a rendelkezésükre. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a hazai agrárpolitika kiemelten kezeli a talajjavítás és a fenntartható talajművelés kérdését. A kormány 2021-ben fogadta el a Talajvédelmi Cselekvési Tervet, amely a közös felelősségére épít, és az utólag büntető hatósági munkáról a megelőző tudásmegosztó talajvédelemre helyezi a hangsúlyt.

Feldman Zsolt kitért arra is, hogy Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervének elfogadásával a 2027-ig terjedő időszak agrártámogatási keretei számos olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek a talajállapot javítására ösztönzik a termelőket – olvasható a közleményben. A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a szelvényt a tárca épületében kiállítják, az év talaját pedig jövőre is megválasztják majd – közölte az Agrárminisztérium.

Advertisement

Zöldinfó

Közösségi kert, méhészet és erdőültetés: rangos díjat kapott a MOME

Nemzetközi fenntarthatósági díjat nyert a MOME zöld programja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A felsőoktatási intézmények fenntarthatósági kezdeményezéseinek legrangosabb nemzetközi elismerését, a Green Gown Award első díját nyerte el a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Zero és az Ecology to Design (E2D) programjaival – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a díjazott kezdeményezésben a közösségi kert, a méhészet, a komposztálás, az erdőültetés és a hulladékbank “egyazon szemléletet képvisel: hogy a fenntarthatóság az oktatásban és az egyetem mindennapi működésében egyaránt kézzelfoghatóvá válhat”. A Green Gown Award idei döntőjébe 63 országból 89 pályázó jutott be 8 kategóriában, a Nature Positive besorolásban pedig a MOME bizonyult a legjobbnak. A 16 fős nemzetközi döntőbizottságban többek között az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP), a UN Sustainable Development Solutions Networknek (UN SDSN) és a Higher Education Sustainability Initiative-nek (HESI) a szakértői is részt vettek.

A nemzetközi zsűri szerint a MOME programjainak egyik legnagyobb erőssége, hogy az egyes kezdeményezések benne nem elszigetelten működnek, hanem egymásra épülve, egymást erősítve alkotnak koherens rendszert. A bírálók külön kiemelték a projektek innovatív és holisztikus szemléletét, amelyek a MOME működésében is új lehetőségeket teremtenek, és más felsőoktatási intézmények számára is inspiráló, továbbfejleszthető modellként szolgálhatnak. Az egyetem fenntarthatósági programja, a MOME Zero története 2022-ben azzal a céllal indult el, hogy Magyarországon elsőként az egyetem 2030-ra intézményi szinten elérje a karbonsemlegességet. Azóta a kezdeményezés tovább nőtt az eredeti célkitűzésnél: a kibocsátások csökkentése és kompenzálása mellett ma már a városi biodiverzitás megőrzése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és az egyetem környezetének a tudatos alakítása is a program részét képezi.

A közlemény szerint a cél, hogy a fenntarthatóság a mindennapi működés és gondolkodás szerves, meghatározó részévé váljon olyan aktivitásokon keresztül, amelyekbe a hallgatók és a munkatársak egyaránt aktívan bekapcsolódnak. A program öt gyakorlati pillérre épül: erdőültetésre, méhészetre, komposztálásra, közösségi kertre és hulladékbankra. Ezek az Európai Unió GreenComp fenntarthatósági kompetenciakeretével összhangban fejlesztik a hallgatók ökológiai tudatosságát és cselekvőképességét.

Advertisement

A MOME Zero csapata az elmúlt években 690 hallgató és munkatárs bevonásával 25 hektáron, pótlásokkal együtt összesen 116 ezer facsemetét ültetett el. A campus 450 négyzetméteres közösségi kertjében csaknem 50 klímatűrő faj és 10 kísérleti parcella kapott helyet, a méhészetben pedig csaknem 300 ezer méh él. A 6 köbméteres kísérleti komposztáló a parkban keletkező zöldhulladék helyben tartását szolgálja, a hulladékbank használatával pedig évente csaknem 100 kilogrammal csökkentik a hallgatói projektekhez felhasznált új alapanyagok mennyiségét.

A tájékoztatásban azt írták, az egyetem valós környezeti kihívásai tanulási és tervezési helyzetekké válnak, amelyekben a hallgatók is hozzájárulhatnak a campus fenntarthatóbb működéséhez. Ezt a szemléletet erősíti az Ecology to Design (E2D) program, amely a természet, az ökológiai rendszerek és a design kapcsolatát állítja a középpontba. A hallgatók valós helyzeteken keresztül vizsgálják a fenntartható működéssel összefüggő kihívásokat, és kreatív, tervezői válaszokat keresnek rájuk – olvasható a tájékoztatóban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák