Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A herceghalmi mészlepedékes csernozjom lett az év talaja

Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium (AM) – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 című szakmai konferencián, amelyen bemutatták az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom talajszelvényét.

Létrehozva:

|

Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium (AM) – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 című szakmai konferencián, amelyen bemutatták az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom talajszelvényét. A szaktárca MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a konferencián az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 68. Közgyűlése 2013-ban nyilvánította december 5-ét a talaj világnapjának. Hangsúlyozta, az egészséges talaj az, amiben élet van, egy marék talajban pedig több élőlény van, mint amennyi ember él a földön. Feldman Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a megfelelő mennyiségű, egészséges és jó minőségű élelmiszertermelés alapja a termőföld. Az egészséges talaj azonban nemcsak az élelmezésbiztonságot, hanem a környezet- és klímavédelmet is szolgálja, hiszen szénmegkötő és tisztítóképessége is kiemelkedő, ami kihat az élet minőségére is – tette hozzá.

Az államtitkár kifejtette, hazánkban a termőföld, a talaj rendkívül fontos környezeti erőforrás és egyben gazdasági tényező. Magyarország földterületének csaknem 54 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll. Az egy főre jutó mezőgazdasági terület 0,5 hektár/fő, ami uniós és világviszonylatban is magasnak számít. Magyarország az uniós tagállamok között a hatodik, míg a világon a huszadik helyet foglalja el az egy főre jutó szántóterület tekintetében. Feldman Zsolt szerint jóval több lehetőségük van a gazdáknak, hogy megismerjék a talajt, ugyanis sokkal több információ áll a rendelkezésükre. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a hazai agrárpolitika kiemelten kezeli a talajjavítás és a fenntartható talajművelés kérdését. A kormány 2021-ben fogadta el a Talajvédelmi Cselekvési Tervet, amely a közös felelősségére épít, és az utólag büntető hatósági munkáról a megelőző tudásmegosztó talajvédelemre helyezi a hangsúlyt.

Feldman Zsolt kitért arra is, hogy Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervének elfogadásával a 2027-ig terjedő időszak agrártámogatási keretei számos olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek a talajállapot javítására ösztönzik a termelőket – olvasható a közleményben. A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a szelvényt a tárca épületében kiállítják, az év talaját pedig jövőre is megválasztják majd – közölte az Agrárminisztérium.

Advertisement

Zöldinfó

Aranyat érő gomba, pusztuló élőhelyek szigorúbb ellenőrzések jönnek Romániában

Romániában tonnaszám aknázzák ki a szarvasgomba-lelőhelyeket, veszélyeztetve ezek fennmaradását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Romániában tonnaszám aknázzák ki a szarvasgomba-lelőhelyeket az engedéllyel rendelkező cégek, veszélyeztetve ezáltal az értékes gombafajta élőhelyeit és a területek ökológiai egyensúlyát – közölte a Bákó megyei környezetvédelmi őrség. A moldvai megye környezetvédelmi hatósága szerint a szarvasgomba kiásásával foglalkozó cégek folyamatosan megszedik a törvényi előírásokat, és a jóváhagyott mennyiség helyett annak tízszeresét aknázzák ki. Az alternativenergia.hu arról számolt be, hogy Bákó megyében három céget is rajtakaptak a hatóságok, hogy a jóváhagyott több száz kilogramm szarvasgomba helyett több tízezer kilogrammot ásott ki.

A környezetvédelmi őrség bejelentette: nagyszabású ellenőrzési akcióba fog a jelenség visszaszorítása érdekében, miután a térségben tonnaszám termeltek ki a jogszabályok áthágásával szarvasgombát az élőhelyek tönkretételét kockáztatva. Mint közölték, egyik cég az engedélyezett 550 kilogramm szarvasgomba helyett csak június-szeptember folyamán 26 800 kilogrammot ásott ki. Egy másik, 250 kilogramm kiásására feljogosított cég 4300 kilogrammot, míg egy harmadik vállalkozás 1200 kilogramm helyett 23 000 kilogrammot gyűjtött be.

Az illetékesek hangsúlyozták: a környezetvédelmi engedélyt az élőhelyek védelmében kell igényelni a szarvasgomba-gyűjtőknek. Az engedélyezett mennyiséget tudományos felmérések alapján állapítják meg, szavatolva a faj fennmaradását. Ennek áthágása miatt egyes cégeket 390 ezer lejes (29.7 millió forint) bírsággal sújtottak, és megtiltották számukra a gyűjtést, értékesítést. Romániában több fekete és fehér szarvasgombafaj terem, a hatóságok szerint a lelőhelyek fennmaradását a mennyiségre vonatkozó előírások áthágása mellett a nagyszámú orvgyűjtő is veszélyezteti. A fekete szarvasgomba kilójáért sajtóbeszámolók szerint 400 eurót, a fehérért akár 5000 eurót is elkérnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák