Zöld Energia
A hőhullám miatt a napelemek gyártása is akadozik
A kínai Szecsuan tartományban korlátozzák az ipari szereplők energiaellátását, ez pedig az akkumulátorokra és napelemekre is kihat.
Idén nyáron az egész északi féltekén kifejezetten meleg a nyár. A hőség Kínát sem kíméli, az extrém forróság pedig a lítiumion-akkumulátorok és a napelemes panelek utánpótlását is fenyegeti – számol be az South China Morning Post. Szecsuan tartományban ugyanis a kulcsfontosságú anyagok szállítói a kormány előírásának megfelelően leállítják az ipari termelést a háztartási villamos energia megtakarítása érdekében. Az ipari energiaellátás korlátozása hétfőtől szombatig tart, a megoldással az elektromos hálózatra nehezedő nyomást akarják enyhíteni. Miközben az aszály miatt a vízerőművek termelése akadozik, rekordot ért el a tartományban az áramhasználat a légkondicionálók üzemelése miatt.
Több lítium- és poliszilícium-gyártó is bejelentette, hogy eleget tesz a kormány kérésének. Nem tudni, hogy pontosan mennyi vállalat érintett, de a jelenség valószínűleg tovább súlyosbítja majd az eleve létező piaci problémákat, drágulást idézve elő. Szecsuanban állítják elő Kína lítium-hidroxid-készletének 30-40 százalékát és lítium-karbonátjának 10-20 százalékát, valamint poliszilíciumának 8-10 százalékát – ez az anyag kulcsfontosságú a napelemek számára.
Szecsuanba az olcsó és hozzáférhető vízenergia hatására költözött be sok gyártó. 2021-ben a vízenergia adta a tartomány teljes áramtermelésének 80 százalékát. Most, a hat évtizede nem látott aszály idején azonban az egész ipar leállással néz szembe éppen a vízenergia akadályoztatása miatt. „A vízenergia beáramlása 40 százalékkal kevesebb volt júliusban” – mondta Li Zhao, a Greenpeace East Asia klíma- és energiakutatója. „Augusztus óta ez a szám tovább csökkent 50 százalékra. A szárazság a vízenergia napi energiatermelési kapacitásának meredek zuhanásához vezetett” – tette hozzá. Ezzel egy időben, július 4. és 16. között a szecsuani lakosok átlagos napi áramfogyasztása elérte a 344 millió kilowattórát, ami tavaly júliushoz képest 93,3 százalékos növekedést jelent. Mivel a forróság Kína nagy részét érinti, az energiaimport is nehézkes, a helyzet az elkövetkező hetekben, a hőhullám visszavonulásával javulhat csak. A mostani probléma jól bizonyítja, hogy diverzifikációra van szükség az energiaszektorban.
Zöld Energia
2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
Magyarország egyik legnagyobb szélerőmű-beruházása indul a Kisalföldön.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Nagyszabású szélerőmű-fejlesztést indít a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) a Kisalföldön, a Vadosfa térségében tervezett beruházás 70 korszerű szélturbinával összesen 499 megawatt (MW) új beépített kapacitást hoz létre, éves szinten így várhatóan 1200 gigawattóra (GWh) villamosenergia-termelést biztosít majd – közölte az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 330 MW beépített szélerőművi kapacitás működik, amely az elmúlt évtizedben érdemben nem bővült. A hazai energiarendszer zöld átállásában eddig elsősorban a napenergia játszott meghatározó szerepet, a szélenergia ugyanakkor kiaknázatlanul maradt – jelezték. A Green Energy Investhor új fejlesztése Vadosfa 15 kilométeres körzetében 70 darab, 7-7,2 MW egységteljesítményű turbinával valósul meg. A technológia éves kihasználtsága, a mintegy 2500 üzemóra a naperőművek átlagának közel kétszerese.
A közlemény szerint a beruházás jelenleg az építési engedélyezési szakaszban tart. Januárban zárultak le az egy éven át tartó környezetvédelmi megfigyelések és mérések, ezek adatainak birtokában indulhatott el az engedélyezési folyamat. A helyszínen megkezdődtek a régészeti mintafeltárások. A csatlakozó és felhordó hálózat kiépítése 2026 végén indulhat, az első torony felállítását pedig 2028 első negyedévére tervezik. A teljes szélerőműpark 2029 végén, 2030 elején állhat üzembe. A turbinák toronymagassága elérheti a 130 métert, a teljes építménymagasság a 220 métert, a 90 méteres rotorátmérő pedig alacsonyabb fordulatszám mellett is hatékony működést biztosít. Az elemek kiválasztása során alapvető szempont, hogy a zaj- és rezgésértékek minden napszakban a szabályozási határértékek alatt maradjanak, a lakó- és üdülőövezetektől a jogszabályban meghatározott legalább 700 méteres táv helyett jellemzően 1 kilométert meghaladó távolságot tartva – ismertette a vállalat.
A GEI hangsúlyozta: a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a térség természeti értékeinek megóvására. A cél nem pusztán a jogszabályi megfelelés, hanem az, hogy a szélerőműpark működése hosszú távon is összehangolható legyen a helyi ökoszisztéma sajátosságaival. A GEI az engedélyezési eljárások során és azon túl is biztosítja a helyi közösségek bevonását, párbeszédet folytat az érintett önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal és gazdálkodókkal, valamint környezeti nevelési és edukációs programokat készít elő a térségben – közölték.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
-
Zöld Energia9 óra telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
