Zöld Energia
A hőhullám miatt a napelemek gyártása is akadozik
A kínai Szecsuan tartományban korlátozzák az ipari szereplők energiaellátását, ez pedig az akkumulátorokra és napelemekre is kihat.
Idén nyáron az egész északi féltekén kifejezetten meleg a nyár. A hőség Kínát sem kíméli, az extrém forróság pedig a lítiumion-akkumulátorok és a napelemes panelek utánpótlását is fenyegeti – számol be az South China Morning Post. Szecsuan tartományban ugyanis a kulcsfontosságú anyagok szállítói a kormány előírásának megfelelően leállítják az ipari termelést a háztartási villamos energia megtakarítása érdekében. Az ipari energiaellátás korlátozása hétfőtől szombatig tart, a megoldással az elektromos hálózatra nehezedő nyomást akarják enyhíteni. Miközben az aszály miatt a vízerőművek termelése akadozik, rekordot ért el a tartományban az áramhasználat a légkondicionálók üzemelése miatt.
Több lítium- és poliszilícium-gyártó is bejelentette, hogy eleget tesz a kormány kérésének. Nem tudni, hogy pontosan mennyi vállalat érintett, de a jelenség valószínűleg tovább súlyosbítja majd az eleve létező piaci problémákat, drágulást idézve elő. Szecsuanban állítják elő Kína lítium-hidroxid-készletének 30-40 százalékát és lítium-karbonátjának 10-20 százalékát, valamint poliszilíciumának 8-10 százalékát – ez az anyag kulcsfontosságú a napelemek számára.
Szecsuanba az olcsó és hozzáférhető vízenergia hatására költözött be sok gyártó. 2021-ben a vízenergia adta a tartomány teljes áramtermelésének 80 százalékát. Most, a hat évtizede nem látott aszály idején azonban az egész ipar leállással néz szembe éppen a vízenergia akadályoztatása miatt. „A vízenergia beáramlása 40 százalékkal kevesebb volt júliusban” – mondta Li Zhao, a Greenpeace East Asia klíma- és energiakutatója. „Augusztus óta ez a szám tovább csökkent 50 százalékra. A szárazság a vízenergia napi energiatermelési kapacitásának meredek zuhanásához vezetett” – tette hozzá. Ezzel egy időben, július 4. és 16. között a szecsuani lakosok átlagos napi áramfogyasztása elérte a 344 millió kilowattórát, ami tavaly júliushoz képest 93,3 százalékos növekedést jelent. Mivel a forróság Kína nagy részét érinti, az energiaimport is nehézkes, a helyzet az elkövetkező hetekben, a hőhullám visszavonulásával javulhat csak. A mostani probléma jól bizonyítja, hogy diverzifikációra van szükség az energiaszektorban.
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
