Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő podcastműsorában az űrhajósok felkészítéséről, az űripar hétköznapi felhasználásáról és Kapu Tibor űrállomáson végzett kísérleteiről beszélgetett vendégével – írta az alternativenergia.hu. Kapu Tibor elmondta: a kiválasztási folyamatot 247 űrhajósjelölt kezdte el, 14 hónap után négyen maradtak, ők újabb 14 hónapos alapkiképzésen vettek részt, majd ketten utaztak az egyesült államokbeli Houstonba, ahol még egy éves képzés, felkészülés várt rájuk. Áder János kérdésére a magyar űrhajós arról számolt be: a felkészülés legvidámabb pillanatai azok voltak, amikor Kecskeméten, a Gripen-vadászgépes tesztrepülésnél nem találtak az űrhajósjelölt széles orra miatt megfelelő sisakot, ezért egy centimétert le kellett vágni a sisakból, hogy beleférjen. A legfélelmetesebb pedig az volt, amikor műrepülőgépet kellett “röpképtelen helyzetből” kihozni. Életveszélyes helyzetben azonban nem volt.

Kapu Tibor elmondta, hogy a felkészülését segítette egészségügyi területen a Semmelweis Egyetem, műszaki területen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem, izolációs gyakorlatoknál a Terrorelhárítási Központ, a Gripenek esetében és a szárazföldi, illetve vízi túlélő kiképzéseken a Magyar Honvédség. “Rengeteg szakember foglalkozott velünk három és fél év alatt, ami nagyon gondos kooperációt is igényelt” – tette hozzá. Áder János beszélt arról, hogy az űrkutatás eredményei a hétköznapi életben számos területen hasznosulnak, ilyen például az élelmiszerek liofilizálása, azaz fagyasztva szárítása, amelynek során a gyümölcs elveszti súlyának 80 százalékát, de megtartja tápértékének 98 százalékát. Szintén az űripar fejlesztette ki a vezeték nélküli fejhallgatót, amelyet Neil Armstrong használt először 1969-ben, a holdraszálláskor. De ilyen fejlesztés volt a karc nélküli szemüveglencse is. Kapu Tibor elmondta: a liofilizálás a többi között azért fontos, mert nagyon költséges minden egyes gramm, amit az űrbe kell szállítani. De a csecsemőtápszert, illetve a kezdetben az űrruhákban, de ma már a futócipőkben is használt memóriahabot is a NASA fejlesztette ki az űrhajósok számára. Az útba mart, folyadékot elvezető mélyedéseket az űrrepülőgépek leszállásához fejlesztették ki, ahogy a számítógépes egeret a NASA földi irányítóközpontja számára.

Az űrrepüléskor a négy űrhajós összesen 60-féle kísérletet végzett el, ebből 25 volt magyar, s van további 5, az űrrepüléshez kapcsolódó magyar kutatás, ami még folyamatban van – tette hozzá. Áder János megjegyezte: sokféle, szerteágazó kísérletet végeztek, ami sokrétű felkészítést igényelt. A magyar űrhajós kitért arra: vizsgálták a kozmikus sugárzás DNS-károsító hatásait is. Vizsgáltak viharjelenségeket, a felhők felülről látható fényjelenségeit. Van felfelé törekvő, “hidegplazmás” villám is, az úgynevezett “vörös lidérc”, ami akár 100 kilométer hosszú is lehet. S volt olyan, az okostelefonok gyorsulásérzékelőjéhez kapcsolódó kutatás, amelynek eredményei segíthetik a GPS nélküli helymeghatározást, s ez létfontosságú lehet olyan helyzetekben, ahol a GPS nem használható, például barlangi mentésnél – ismertette. Áder Jánosnak arra a felvetésére, miként folytatódhatnak ezek a kutatások, s általában a magyar űrprogram, Kapu Tibor azt mondta:

szerinte a Hunor-program egyik legnagyobb eredménye, hogy sok magyar szakembert sikerült bevonni, akiknek az ötleteit sikerült az űrkutatásba integrálni, s ennek köszönhetően nagy kihívásokat oldhattak meg, s kompetenciákat szerezhettek. Az eddigi kísérletekre alapozva pedig “rengeteg olyan ötlet képződik majd a magyar leleményes fejekben, amikre később tudunk támaszkodni” – fogalmazott.