Zöldinfó
A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE
A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint az Európai Unió Phoenix-projektje azt vizsgálja, milyen válaszokat adhatunk a klímaváltozás és az energetikai válság okozta kihívásokra. A kilenc országban zajló kezdeményezés egyetlen résztvevője a kelet-közép-európai térségben az SZTE, amely Szegeden és a Balaton régiójában végez kutatásokat. A Phoenix-projekt célja az összes érintett érdekeinek, hozzáállásának felmérése és megjelenítése. A kutatás feltárja, hogy az adott régió lakosai, döntéshozói és gazdasági szereplői mennyire nyitottak azokra a változásokra, amelyek az energiaválság és a klímaváltozás kapcsán várhatóak. A tanulmány kilenc uniós ország konzorciumával, tizenegy régióban, különböző témakörökre fókuszálva gyűjti össze a véleményeket, és a jövőre vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg.
A kutatás első szakaszában a természeti környezetben fellelhető lehetőségeket, a természeti kincsek megítélését, sebezhetőségét és felhasználási módjait vizsgálják. A munka egy bárki által kitölthető kérdőíves felméréssel, valamint célzott interjúkkal indult el. A kutatók igyekeznek feltárni, hogy az egyes országokban a helyi társadalom milyen irányokba szeretne fejlődni az energetika, a környezetvédelem és általában a fenntarthatóság területén. A magyarországi mintaterületeken két fókuszt határoztak meg: Szegeden az energetika, a geotermikus energia és az alternatív fűtési módszerek, a Balaton térségében a helyi élelmiszer-termelés és -ellátás kerül a középpontba a felmérés során.
A cél a fenntartható jövő, a dekarbonizáció, az energetikai átállás több megújuló és kevesebb fosszilis energiafelhasználással, egy sokkal megbízhatóbb, kiszámíthatóbb rendszer kialakítása. A több fázisból felépülő projekt végén a konkrét akciótervhez is felhasználható összegző értékelést 2024 januárjában nyújtják be a kutatók az Európai Unió döntéshozóinak.
Zöldinfó
Tartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
Kína hajtja a globális olajkereslet növekedését, miközben túlkínálat fenyegeti a piacot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) publikált havi olajpiaci jelentésében megemelte az idei és a jövő évi globális olajkínálat növekedésére vonatkozó előrejelzéseit, jelezve, hogy 2026-ban még nagyobb többlet várható – írja az alternativenergia.hu. Az IEA legfrissebb havi olajpiaci jelentése (Oil Market Report, OMR) szerint a harmadik negyedévben világszinten napi 920 ezer hordó volt az olajkereslet éves növekedése, amit elsősorban a kínai szállítások erősödése hajtott. Ez több mint kétszerese a második negyedévben mért bővülésnek. Az IEA szerint az idei évben összességében napi 790 ezer hordó 2026-ban pedig 770 ezer hordó lehet az éves keresletnövekedés, főként az Egyesült Államok és Kína felhasználási igényének köszönhetően. A kínálati oldalon októberben átmenetileg megállt a hónapok óta tartó növekedés: a globális olajtermelés napi 440 ezer hordóval 108,2 millió hordóra csökkent. Ennek ellenére a világszintű kitermelés január óta napi 6,2 millió hordóval nőtt, nagyjából fele-fele arányban OPEC+ és nem-OPEC+ országok között megosztva. Az IEA várakozásai szerint 2025-ben átlagosan napi 3,1 millió hordóval, 2026-ban pedig napi 2,5 millió hordóval nőhet a globális kínálat, elérve a napi 108,7 millió hordós szintet.
A globális olajtartalékok szeptemberben 2021 júliusa óta a legnagyobb mértékben 77,7 millió hordóval nőttek. Októberben az előzetes adatok további készletnövekedést jeleznek, döntően a tengeren lévő olajkészletek bővülése miatt. Az északi-tengeri Dated Brent olajár októberben 3 dollárral, 65 dollár/hordóra esett vissza, ami már a negyedik egymást követő havi csökkenés. A hónap közepén rövid időre 60 dollár alá is süllyedt az ár, mielőtt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által a Rosznyefty és a Lukoil ellen bejelentett szankciók hatására újra 62 dollár/hordó körül stabilizálódott.
Az IEA szerint a globális olajpiac egyre “aránytalanabbá” válik: miközben a kínálat gyors ütemben nő, a kereslet csak mérsékelt bővülést mutat. A kilátásokat további bizonytalanságok terhelik, beleértve a kereskedelmi feszültségek újbóli kiéleződésének és az amerikai kormányzati leállásnak gazdasági következményeit, valamint az orosz olajipart érintő új szankciók hatásait. Az IEA összegzése szerint a piaci egyensúlyhiányok tovább mélyülhetnek, amennyiben a termelés felfutása tartós marad, miközben a keresletnövekedés szerény szinten stabilizálódik.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés