Zöldinfó
A környezetvédelmi helyettes államtitkár szerint innovatív megoldásokra és közös cselekvésre van szükség a klímasemlegesség eléréséhez
Magyarország 2050-re tűzte ki a klímasemlegesség elérését, amelyhez innovatív megoldásokra és közös cselekvésre van szükség – hangoztatta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára pénteken a II. Győr Klíma Expót megnyitó szakmai tanácskozáson.
Keszthelyi Nikoletta hangsúlyozta: a kormány évek óta komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy segítse a vállalkozásokat és a háztartásokat, hogy felkészülhessenek az új kihívásokra. Magyarország egy átgondolt stratégiai tervezésnek köszönhetően fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, de fontos eleme a terv megvalósításának az épületek energiahatékonyságának javítása is – hangoztatta. Hozzátette: az energiahatékonyságot javító beruházások és fejlesztések amellett, hogy jelentősen csökkentik az energia költségeket, a ráfordítások pedig gyorsan megtérülnek, a csökkenő energiafelhasználás Magyarország energiafüggetlenségét is javítja. Keszthelyi Nikoletta beszédében szólt a 2020-2030 közötti “Zöld Busz Programról” amelynek keretében szavai szerint 36 milliárd forint hazai forrás áll rendelkezésre nulla kibocsátású járművek forgalomba állítására. A program egyben iparfejlesztés is, hiszen célja, hogy a magyarországi buszgyártás elérje a 60 százalékos hazai hozzáadott értéket – mondta.
Hozzáfűzte: az idén áprilisban hirdették meg a második buszbeszerzési pályázatot, amely elektromos autóbuszok 80 százalékos, a töltőinfrastruktúra maximum 60 százalékos támogatását teszi lehetővé. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a szaktárca nagy hangsúlyt fektet a háztartási környezetszennyezés visszaszorítására, a környezettudatos szemlélet formálására. Emlékeztetett arra, hogy 2020-ban indult a “Tisztítsuk meg az országot” elnevezésű projekt, amelynek sikeréhez hozzájárult a Hulladék Radar applikáció kifejlesztése és elterjesztése is. Keszthelyi Nikoletta kiemelte a TIM és az Agrárminisztérium által közösen indított projektet, amelynek keretében 2030-ig minden újszülött gyermek után 10 darab facsemetét ültetnek el. Eddig 1,1 millió fa elültetése történt meg.
mti
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöld Közlekedés23 óra telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
