Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A környezetvédelmi helyettes államtitkár szerint innovatív megoldásokra és közös cselekvésre van szükség a klímasemlegesség eléréséhez

Magyarország 2050-re tűzte ki a klímasemlegesség elérését, amelyhez innovatív megoldásokra és közös cselekvésre van szükség – hangoztatta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára pénteken a II. Győr Klíma Expót megnyitó szakmai tanácskozáson.

Létrehozva:

|

Keszthelyi Nikoletta hangsúlyozta: a kormány évek óta komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy segítse a vállalkozásokat és a háztartásokat, hogy felkészülhessenek az új kihívásokra. Magyarország egy átgondolt stratégiai tervezésnek köszönhetően fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, de fontos eleme a terv megvalósításának az épületek energiahatékonyságának javítása is – hangoztatta. Hozzátette: az energiahatékonyságot javító beruházások és fejlesztések amellett, hogy jelentősen csökkentik az energia költségeket, a ráfordítások pedig gyorsan megtérülnek, a csökkenő energiafelhasználás Magyarország energiafüggetlenségét is javítja. Keszthelyi Nikoletta beszédében szólt a 2020-2030 közötti “Zöld Busz Programról” amelynek keretében szavai szerint 36 milliárd forint hazai forrás áll rendelkezésre nulla kibocsátású járművek forgalomba állítására. A program egyben iparfejlesztés is, hiszen célja, hogy a magyarországi buszgyártás elérje a 60 százalékos hazai hozzáadott értéket – mondta.

Hozzáfűzte: az idén áprilisban hirdették meg a második buszbeszerzési pályázatot, amely elektromos autóbuszok 80 százalékos, a töltőinfrastruktúra maximum 60 százalékos támogatását teszi lehetővé. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a szaktárca nagy hangsúlyt fektet a háztartási környezetszennyezés visszaszorítására, a környezettudatos szemlélet formálására. Emlékeztetett arra, hogy 2020-ban indult a “Tisztítsuk meg az országot” elnevezésű projekt, amelynek sikeréhez hozzájárult a Hulladék Radar applikáció kifejlesztése és elterjesztése is. Keszthelyi Nikoletta kiemelte a TIM és az Agrárminisztérium által közösen indított projektet, amelynek keretében 2030-ig minden újszülött gyermek után 10 darab facsemetét ültetnek el. Eddig 1,1 millió fa elültetése történt meg.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák