Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A környezetvédelmi helyettes államtitkár szerint innovatív megoldásokra és közös cselekvésre van szükség a klímasemlegesség eléréséhez

Magyarország 2050-re tűzte ki a klímasemlegesség elérését, amelyhez innovatív megoldásokra és közös cselekvésre van szükség – hangoztatta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára pénteken a II. Győr Klíma Expót megnyitó szakmai tanácskozáson.

Létrehozva:

|

Keszthelyi Nikoletta hangsúlyozta: a kormány évek óta komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy segítse a vállalkozásokat és a háztartásokat, hogy felkészülhessenek az új kihívásokra. Magyarország egy átgondolt stratégiai tervezésnek köszönhetően fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, de fontos eleme a terv megvalósításának az épületek energiahatékonyságának javítása is – hangoztatta. Hozzátette: az energiahatékonyságot javító beruházások és fejlesztések amellett, hogy jelentősen csökkentik az energia költségeket, a ráfordítások pedig gyorsan megtérülnek, a csökkenő energiafelhasználás Magyarország energiafüggetlenségét is javítja. Keszthelyi Nikoletta beszédében szólt a 2020-2030 közötti “Zöld Busz Programról” amelynek keretében szavai szerint 36 milliárd forint hazai forrás áll rendelkezésre nulla kibocsátású járművek forgalomba állítására. A program egyben iparfejlesztés is, hiszen célja, hogy a magyarországi buszgyártás elérje a 60 százalékos hazai hozzáadott értéket – mondta.

Hozzáfűzte: az idén áprilisban hirdették meg a második buszbeszerzési pályázatot, amely elektromos autóbuszok 80 százalékos, a töltőinfrastruktúra maximum 60 százalékos támogatását teszi lehetővé. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a szaktárca nagy hangsúlyt fektet a háztartási környezetszennyezés visszaszorítására, a környezettudatos szemlélet formálására. Emlékeztetett arra, hogy 2020-ban indult a “Tisztítsuk meg az országot” elnevezésű projekt, amelynek sikeréhez hozzájárult a Hulladék Radar applikáció kifejlesztése és elterjesztése is. Keszthelyi Nikoletta kiemelte a TIM és az Agrárminisztérium által közösen indított projektet, amelynek keretében 2030-ig minden újszülött gyermek után 10 darab facsemetét ültetnek el. Eddig 1,1 millió fa elültetése történt meg.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Tavaszra indulhat a sorozatgyártás a CATL debreceni akkumulátorgyárában

A jövő év március-áprilisában kezdik a sorozatgyártást a CATL debreceni akkumulátorgyárában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jövőre, az engedélyektől függően várhatóan márciusban vagy áprilisban megkezdődik a sorozatgyártás a CATL debreceni akkumulátorgyárában – közölte a cég európai működésért felelős ügyvezető igazgatója Debrecenben. Matt Shen azt mondta, 2024-től elindult a modul összeszerelés Debrecenben, eddig már harmincezer elektromos autót ellátó modult gyártottak a helyi üzemükben. Célegyenesbe jutott a cellagyártás: folyamatosan zajlik a gyártósorok beszerelése, hogy mielőbb elkezdhessék a sorozatgyártást. Ennek érdekében a jelenlegi ezer fős dolgozói létszámot a jövő év első negyedében ezerötszázra növelik – írja az alternativenergia.hu. Matt Shen kitért arra is, hogy Európában egyre népszerűbbé válnak az elektromos autók: a kontinensen értékesített járművek 26 százaléka elektromos, ez az arány 29 százalék lehet az év végére. A 15 éve alapított kínai CATL globális piacvezetővé vált, kétszáz autógyártó van a partnereik között, a piaci részesedésük 37,9 százalék – ecsetelte.

Hozzátette: elkészült az európai piacra tervezett akkumulátoruk, amellyel egy töltéssel több mint 750 kilométert tehetnek meg az autók, és extrém hidegben is rövid a töltési idejük. Európában Németországban már működik a gyáruk, hamarosan indul a debreceni sorozatagyártás, és “fejlesztés alatt van” a harmadik gyáregységük Spanyolországban. Szilágyi Balázs közügyekért felelős vezető a sajtótájékoztatón jelezte: az idén harmadik változatban nyújtották be a debreceni gyár környezetvédelmi engedélyét. Ebben a korábbihoz képest 43 százalékkal csökkentették a kibocsátott anyagok teljes mennyiségét, harmadával csökkentették az ivóvízfelhasználás mennyiségét a gyártáshoz, és ugyancsak harmadával csökkentették a gyártás fajlagos energiaigényét – sorolta.

A szürkevíz felhasználásról elmondta: a tavasz folyamán készül el a telepük vezetékes csatlakozása a helyi vízművel. Addig felszíni vizet – a Tisza vizét, illetve esővizet – használnak, utána pedig a felszíni víz és a tisztított szennyvíz meghatározott arányú keverékét, a szürkevizet használják a gyártáshoz. Kérdésre válaszolva kiért a veszélyesnek tekintett N-metil-pirrolidon (NMP) mesterséges szerves vegyületre, amit oldószerként használnak az akkumulátorgyártásban. Azt mondta, az NMP határértékét jelentősen csökkentették, köbméterenként egy milligrammra. Kitta Alexandra toborzási vezető jelezte: folyamatosan toborozzák az új munkaerőt, a jelenleg foglalkozatott ezer fő kétharmada helyi munkavállaló, egyharmada külföldi. Az a céljuk, hogy minél több helyi munkaerőt alkalmazzanak, a dolgozók 80 százaléka fizikai, 20 százaléka szellemi dolgozó – tette hozzá megjegyezve, hogy stratégiai együttműködési megállapodásuk van a Debreceni Szakképzési Centrummal és a Debreceni Egyetemmel, de kiveszik a részüket a város kulturális életéből is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák