Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A környezetvédelmi helyettes államtitkár szerint innovatív megoldásokra és közös cselekvésre van szükség a klímasemlegesség eléréséhez

Magyarország 2050-re tűzte ki a klímasemlegesség elérését, amelyhez innovatív megoldásokra és közös cselekvésre van szükség – hangoztatta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára pénteken a II. Győr Klíma Expót megnyitó szakmai tanácskozáson.

Létrehozva:

|

Keszthelyi Nikoletta hangsúlyozta: a kormány évek óta komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy segítse a vállalkozásokat és a háztartásokat, hogy felkészülhessenek az új kihívásokra. Magyarország egy átgondolt stratégiai tervezésnek köszönhetően fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, de fontos eleme a terv megvalósításának az épületek energiahatékonyságának javítása is – hangoztatta. Hozzátette: az energiahatékonyságot javító beruházások és fejlesztések amellett, hogy jelentősen csökkentik az energia költségeket, a ráfordítások pedig gyorsan megtérülnek, a csökkenő energiafelhasználás Magyarország energiafüggetlenségét is javítja. Keszthelyi Nikoletta beszédében szólt a 2020-2030 közötti “Zöld Busz Programról” amelynek keretében szavai szerint 36 milliárd forint hazai forrás áll rendelkezésre nulla kibocsátású járművek forgalomba állítására. A program egyben iparfejlesztés is, hiszen célja, hogy a magyarországi buszgyártás elérje a 60 százalékos hazai hozzáadott értéket – mondta.

Hozzáfűzte: az idén áprilisban hirdették meg a második buszbeszerzési pályázatot, amely elektromos autóbuszok 80 százalékos, a töltőinfrastruktúra maximum 60 százalékos támogatását teszi lehetővé. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a szaktárca nagy hangsúlyt fektet a háztartási környezetszennyezés visszaszorítására, a környezettudatos szemlélet formálására. Emlékeztetett arra, hogy 2020-ban indult a “Tisztítsuk meg az országot” elnevezésű projekt, amelynek sikeréhez hozzájárult a Hulladék Radar applikáció kifejlesztése és elterjesztése is. Keszthelyi Nikoletta kiemelte a TIM és az Agrárminisztérium által közösen indított projektet, amelynek keretében 2030-ig minden újszülött gyermek után 10 darab facsemetét ültetnek el. Eddig 1,1 millió fa elültetése történt meg.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb nyírás, több élet: így lehetnek fenntarthatóbbak a városi parkok

Felhívást tett közzé az MME a természetbarát fűnyírás érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Felhívással fordult a lakossághoz és kiemelten az önkormányzatokhoz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a települési parkok és zöldfelületek fenntarthatóbb kezelése érdekében – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény szerint továbbra is gyakori gyakorlat, hogy a nyári aszály idején is lenyírják a már kiégett, kiszáradt gyepeket, ami nemcsak felesleges, hanem káros is a zöldfelületek állapotára nézve. A csapadékhiány és a tartós hőség ugyanis a fákat és bokrokat mellett a füves területeket is jelentősen megviseli, ezért különösen fontos a fenntarthatóbb kezelési módszerek alkalmazása. Az egyesület szerint az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldás a úgynevezett meghagyó fűnyírás, amelynek lényege, hogy a füvet nem vágják le mindenhol egyszerre. A módszer során a terület adottságaihoz igazodva nyíratlan, egybefüggő foltokat hagynak meg, amelyek mérete akár az 1–2 négyzetmétertől az 50–100 négyzetméterig is terjedhet. Ezeket a részeket egy vagy akár több kaszálási ciklusból is kihagyhatják.

A közleményben hangsúlyozták, hogy a gyakorlat számos előnnyel jár: a meghagyott növényzet csökkenti a talaj párolgását és növeli a vízmegtartó képességet, lehetővé teszi a virágos növények számára a magérlelést, valamint táplálékot és élőhelyet biztosít a rovaroknak és madaraknak. A párásabb mikroklíma kedvezőbb feltételeket teremt többek között a sünöknek, gyíkoknak és kétéltűeknek is, míg a magasabb aljnövényzet búvóhelyet nyújt a fiatal madaraknak. Az MME szerint a megfelelő ütemezés a helyi adottságoktól, a növényzettől és az időjárási viszonyoktól, valamint a rendelkezésre álló gépparktól is függ, ezért a települések szintjén a szakmai döntést a főkertész tudja megadni. Az egyesület kiemelte: a természetbarát fűnyírás nemcsak ökológiai szempontból előnyös, hanem kevesebb munkával is jár.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák