Zöldinfó
A környezetvédelmi helyettes államtitkár szerint innovatív megoldásokra és közös cselekvésre van szükség a klímasemlegesség eléréséhez
Magyarország 2050-re tűzte ki a klímasemlegesség elérését, amelyhez innovatív megoldásokra és közös cselekvésre van szükség – hangoztatta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára pénteken a II. Győr Klíma Expót megnyitó szakmai tanácskozáson.
Keszthelyi Nikoletta hangsúlyozta: a kormány évek óta komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy segítse a vállalkozásokat és a háztartásokat, hogy felkészülhessenek az új kihívásokra. Magyarország egy átgondolt stratégiai tervezésnek köszönhetően fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, de fontos eleme a terv megvalósításának az épületek energiahatékonyságának javítása is – hangoztatta. Hozzátette: az energiahatékonyságot javító beruházások és fejlesztések amellett, hogy jelentősen csökkentik az energia költségeket, a ráfordítások pedig gyorsan megtérülnek, a csökkenő energiafelhasználás Magyarország energiafüggetlenségét is javítja. Keszthelyi Nikoletta beszédében szólt a 2020-2030 közötti “Zöld Busz Programról” amelynek keretében szavai szerint 36 milliárd forint hazai forrás áll rendelkezésre nulla kibocsátású járművek forgalomba állítására. A program egyben iparfejlesztés is, hiszen célja, hogy a magyarországi buszgyártás elérje a 60 százalékos hazai hozzáadott értéket – mondta.
Hozzáfűzte: az idén áprilisban hirdették meg a második buszbeszerzési pályázatot, amely elektromos autóbuszok 80 százalékos, a töltőinfrastruktúra maximum 60 százalékos támogatását teszi lehetővé. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a szaktárca nagy hangsúlyt fektet a háztartási környezetszennyezés visszaszorítására, a környezettudatos szemlélet formálására. Emlékeztetett arra, hogy 2020-ban indult a “Tisztítsuk meg az országot” elnevezésű projekt, amelynek sikeréhez hozzájárult a Hulladék Radar applikáció kifejlesztése és elterjesztése is. Keszthelyi Nikoletta kiemelte a TIM és az Agrárminisztérium által közösen indított projektet, amelynek keretében 2030-ig minden újszülött gyermek után 10 darab facsemetét ültetnek el. Eddig 1,1 millió fa elültetése történt meg.
mti
Zöldinfó
A Balaton térségében is vizsgálták, hogyan pusztíthatja az éghajlatváltozás a természeti értékeket
Az aszály a kulturális és a természeti örökséget is veszélyezteti.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A tartós szárazság és a szélsőséges időjárás nemcsak a vízellátásra és a gazdaság működésére, hanem a kulturális és a természeti örökségre is veszélyt jelent – hívták fel a figyelmet az INACO nemzetközi projekt zárórendezvényén a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség közleménye szerint. A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete közleményében kifejtette, az Európai Unió Interreg Central Europe programjának támogatásával megvalósuló INACO projektben a közép-európai partnerek olyan kockázatértékelési módszereket, digitális térképezési eszközöket és megelőző intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek segíthetik az éghajlati veszélyeknek kitett örökségi helyszínek védelmét – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A nemzetközi együttműködés fontos eredményének nevezték, hogy a sérülékenység vizsgálata és a veszélyek korai felismerése már a tervezés és a döntés-előkészítés során támogathatja a károk megelőzését.
A közlemény rámutat, hogy az aszály következtében kiszáradó és zsugorodó talaj károsíthatja a történelmi épületek szerkezetét, míg a tartós száraz időszakokat követő heves esőzések fokozhatják az eróziót és a felszínmozgások veszélyét. Ezek a folyamatok a műemlékek mellett a régészeti lelőhelyeket, a történeti tájakat és az értékes természeti környezetet is érinthetik. “A vízhiány kezelésénél a mindennapi szükségletek biztosítása mellett arra is gondolnunk kell, milyen értékeket őrzünk meg a következő generációknak” – hangsúlyozta Molnár Gábor, a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetének vezetője a közleményben. Hozzátette, a kulturális és természeti örökségünk sok esetben pótolhatatlan, ezért védelmét az európai vízpolitika gyakorlati intézkedéseibe is be kell építeni.
A projekt keretében két, egymást kiegészítő digitális eszközt fejlesztettek ki: a digitális kockázattérképező eszközt, valamint a kulturális és természeti örökség gondozását szolgáló CNH Care platformot, amely Lite és Pro változatban érhető el – áll a közleményben. Mint kifejtik, a digitális kockázattérképező eszköz egy ingyenesen hozzáférhető, webes térinformatikai platform, amely több évtizedre visszanyúló éghajlati, környezeti és levegőminőségi adatokat integrál. Összesen 62 különböző mutató segítségével támogatja az örökségi helyszíneket veszélyeztető kockázatok azonosítását és a sérülékenység vizsgálatát, ezáltal segítve a stratégiai tervezést és a döntéshozatalt.
A közlemény szerint CNH Care platform két változata az egyes kulturális és természeti értékek állapotának felmérését, sérülékenységük értékelését és a szükséges védelmi intézkedések meghatározását támogatja. A digitális fejlesztések gyakorlati alkalmazhatóságát több európai mintaterületen, köztük a Balaton térségében, Fonyódon is vizsgálták – ismertette a fejlesztési ügynökség.
A projekt magyarországi mintaterülete a fonyódi magaspart volt, ahol az ügynökség szakértői az éghajlati szélsőségek összetett hatásait vizsgálták, majd a tapasztalatokról beszámoltak a projekt szerdai, az ausztriai Kismartonban megrendezett zárókonferenciáján – tették hozzá. Az ügynökség közleménye kitér arra is, hogy a nemzetközi projekt másik kiemelt eredménye a kulturális és természeti örökségvédelmi kockázatkezelési menedzser munkakörének bevezetésére vonatkozó javaslat kidolgozása volt. A pozíció létrehozását az indokolja, hogy az éghajlatváltozásból eredő, egyre összetettebb kockázatok kezelése több szakterület és intézmény összehangolt együttműködését igényli – emelték ki.
A kockázatkezelési menedzser integráló szerepet tölt be az örökségvédelem, a klímaalkalmazkodás, a katasztrófavédelem és a területi tervezés között, elősegítve a kockázatok folyamatos nyomon követését, a megelőző intézkedések tervezését és az érintett szereplők együttműködését – részletezték. A projekt keretében elkészült a munkakör bevezetését támogató szakmai keretrendszer, valamint a kapcsolódó oktatási és képzési anyagok is – áll a közleményben.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
