Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A magyar startupok 80 százaléka hisz saját nemzetközi sikereiben

Létrehozva:

|

A magyar startupok 80 százaléka hisz saját nemzetközi sikereiben – közölte a Startup Hungary az MTI-vel a magyarországi startup világot feltérképező átfogó jelentés, a Hungarian Startup Report alapján. A Startup Hungary által indított kutatás 232 magyarországi startup válaszára épül. A tájékoztatás szerint a magyar startupok 80 százaléka nemzetközi sikereket jósol a cégének, és csak tízből egy gondolja úgy, hogy esélyes a bukás. A kutatásból kiderült az is, hogy az átlagos magyar startup-alapító harminc év feletti, diplomás férfi, legtöbbjük korábban külföldön folytatott tanulmányokat, vagy szerzett munkatapasztalatot. A jelentés rámutatott arra, a globális sikerek iránti vágynak némileg ellentmond, hogy a startupok 72 százaléka szeretne ugyan új piacok felé nyitni, ám legtöbben a közép- és kelet-európai régiót szemelték ki maguknak, és csak 30 százalék kacsingat az Amerikai Egyesült Államok felé.

A helyben maradás oka elsősorban az, hogy helyi viszonyok között kívánják tesztelni terméküket. Pedig az eddigi magyar startup sikerek elengedhetetlen összetevője az volt, hogy a vállalkozások alapítói eleve nagy nemzetközi piacokra fókuszáltak – írják a közleményben. A közleményben ismertetik, hogy a legtöbb magyar startup a SaaS (Software as a Service) területén működik, vagyis szoftverszolgáltatást nyújt B2B ügyfeleknek, illetve deep tech-ben – AI, Big Data, Fintech, Medtech – is erősek.

A válaszadók a legnagyobb kihívásnak az értékesítést, az ügyfélszerzést és szakemberhiányt határozták meg. A Covid-válság ugyanakkor nem rengette meg a szektort, harmaduk nyilatkozott úgy, hogy negatív hatással volt rájuk a pandémia, és 11 százalék kényszerült üzleti modelljének változtatására. A kutatás szerint az induló vállalkozások 75 százaléka helyi kockázati befektetőtől von be tőkét, ezek 80 százaléka pedig állami hátterű alappal állapodott meg. Nagyvállalatokkal is szívesen üzletelnek a startupok, 44 százalékuknak van stratégiai megállapodása ilyen cégekkel.

Advertisement

A Startup Hungary érdekképviseletet tizenkét ismert magyar startup alapította a Google, az IVSZ és a Design Terminal támogatásával 2020 nyarán, annak érdekében, hogy több nemzetközileg is sikeres startup jöjjön létre, működjön, növekedjen Magyarországon. Az alapítók a szervezet fő tevékenységeként a közösségépítést, a szemléletformálást és az érdekképviseletet határozták meg. Az idén új partnerek csatlakoztak a szervezethez, a Microsoft és a PortfoLion stratégiai partnerként támogatja a célkitűzéseket, támogató partnerként pedig a LeadVentures, a Day One Capital és a Citibank vesz részt a szervezetben.

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák