Zöldinfó
A magyar startupok 80 százaléka hisz saját nemzetközi sikereiben
A magyar startupok 80 százaléka hisz saját nemzetközi sikereiben – közölte a Startup Hungary az MTI-vel a magyarországi startup világot feltérképező átfogó jelentés, a Hungarian Startup Report alapján. A Startup Hungary által indított kutatás 232 magyarországi startup válaszára épül. A tájékoztatás szerint a magyar startupok 80 százaléka nemzetközi sikereket jósol a cégének, és csak tízből egy gondolja úgy, hogy esélyes a bukás. A kutatásból kiderült az is, hogy az átlagos magyar startup-alapító harminc év feletti, diplomás férfi, legtöbbjük korábban külföldön folytatott tanulmányokat, vagy szerzett munkatapasztalatot. A jelentés rámutatott arra, a globális sikerek iránti vágynak némileg ellentmond, hogy a startupok 72 százaléka szeretne ugyan új piacok felé nyitni, ám legtöbben a közép- és kelet-európai régiót szemelték ki maguknak, és csak 30 százalék kacsingat az Amerikai Egyesült Államok felé.
A helyben maradás oka elsősorban az, hogy helyi viszonyok között kívánják tesztelni terméküket. Pedig az eddigi magyar startup sikerek elengedhetetlen összetevője az volt, hogy a vállalkozások alapítói eleve nagy nemzetközi piacokra fókuszáltak – írják a közleményben. A közleményben ismertetik, hogy a legtöbb magyar startup a SaaS (Software as a Service) területén működik, vagyis szoftverszolgáltatást nyújt B2B ügyfeleknek, illetve deep tech-ben – AI, Big Data, Fintech, Medtech – is erősek.
A válaszadók a legnagyobb kihívásnak az értékesítést, az ügyfélszerzést és szakemberhiányt határozták meg. A Covid-válság ugyanakkor nem rengette meg a szektort, harmaduk nyilatkozott úgy, hogy negatív hatással volt rájuk a pandémia, és 11 százalék kényszerült üzleti modelljének változtatására. A kutatás szerint az induló vállalkozások 75 százaléka helyi kockázati befektetőtől von be tőkét, ezek 80 százaléka pedig állami hátterű alappal állapodott meg. Nagyvállalatokkal is szívesen üzletelnek a startupok, 44 százalékuknak van stratégiai megállapodása ilyen cégekkel.
A Startup Hungary érdekképviseletet tizenkét ismert magyar startup alapította a Google, az IVSZ és a Design Terminal támogatásával 2020 nyarán, annak érdekében, hogy több nemzetközileg is sikeres startup jöjjön létre, működjön, növekedjen Magyarországon. Az alapítók a szervezet fő tevékenységeként a közösségépítést, a szemléletformálást és az érdekképviseletet határozták meg. Az idén új partnerek csatlakoztak a szervezethez, a Microsoft és a PortfoLion stratégiai partnerként támogatja a célkitűzéseket, támogató partnerként pedig a LeadVentures, a Day One Capital és a Citibank vesz részt a szervezetben.
Zöldinfó
Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem
A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.
Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.
Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.
A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.
Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
