Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A magyar startupok 80 százaléka hisz saját nemzetközi sikereiben

Létrehozva:

|

A magyar startupok 80 százaléka hisz saját nemzetközi sikereiben – közölte a Startup Hungary az MTI-vel a magyarországi startup világot feltérképező átfogó jelentés, a Hungarian Startup Report alapján. A Startup Hungary által indított kutatás 232 magyarországi startup válaszára épül. A tájékoztatás szerint a magyar startupok 80 százaléka nemzetközi sikereket jósol a cégének, és csak tízből egy gondolja úgy, hogy esélyes a bukás. A kutatásból kiderült az is, hogy az átlagos magyar startup-alapító harminc év feletti, diplomás férfi, legtöbbjük korábban külföldön folytatott tanulmányokat, vagy szerzett munkatapasztalatot. A jelentés rámutatott arra, a globális sikerek iránti vágynak némileg ellentmond, hogy a startupok 72 százaléka szeretne ugyan új piacok felé nyitni, ám legtöbben a közép- és kelet-európai régiót szemelték ki maguknak, és csak 30 százalék kacsingat az Amerikai Egyesült Államok felé.

A helyben maradás oka elsősorban az, hogy helyi viszonyok között kívánják tesztelni terméküket. Pedig az eddigi magyar startup sikerek elengedhetetlen összetevője az volt, hogy a vállalkozások alapítói eleve nagy nemzetközi piacokra fókuszáltak – írják a közleményben. A közleményben ismertetik, hogy a legtöbb magyar startup a SaaS (Software as a Service) területén működik, vagyis szoftverszolgáltatást nyújt B2B ügyfeleknek, illetve deep tech-ben – AI, Big Data, Fintech, Medtech – is erősek.

A válaszadók a legnagyobb kihívásnak az értékesítést, az ügyfélszerzést és szakemberhiányt határozták meg. A Covid-válság ugyanakkor nem rengette meg a szektort, harmaduk nyilatkozott úgy, hogy negatív hatással volt rájuk a pandémia, és 11 százalék kényszerült üzleti modelljének változtatására. A kutatás szerint az induló vállalkozások 75 százaléka helyi kockázati befektetőtől von be tőkét, ezek 80 százaléka pedig állami hátterű alappal állapodott meg. Nagyvállalatokkal is szívesen üzletelnek a startupok, 44 százalékuknak van stratégiai megállapodása ilyen cégekkel.

Advertisement

A Startup Hungary érdekképviseletet tizenkét ismert magyar startup alapította a Google, az IVSZ és a Design Terminal támogatásával 2020 nyarán, annak érdekében, hogy több nemzetközileg is sikeres startup jöjjön létre, működjön, növekedjen Magyarországon. Az alapítók a szervezet fő tevékenységeként a közösségépítést, a szemléletformálást és az érdekképviseletet határozták meg. Az idén új partnerek csatlakoztak a szervezethez, a Microsoft és a PortfoLion stratégiai partnerként támogatja a célkitűzéseket, támogató partnerként pedig a LeadVentures, a Day One Capital és a Citibank vesz részt a szervezetben.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák