Zöldinfó
A magyar startupok 80 százaléka hisz saját nemzetközi sikereiben

A magyar startupok 80 százaléka hisz saját nemzetközi sikereiben – közölte a Startup Hungary az MTI-vel a magyarországi startup világot feltérképező átfogó jelentés, a Hungarian Startup Report alapján. A Startup Hungary által indított kutatás 232 magyarországi startup válaszára épül. A tájékoztatás szerint a magyar startupok 80 százaléka nemzetközi sikereket jósol a cégének, és csak tízből egy gondolja úgy, hogy esélyes a bukás. A kutatásból kiderült az is, hogy az átlagos magyar startup-alapító harminc év feletti, diplomás férfi, legtöbbjük korábban külföldön folytatott tanulmányokat, vagy szerzett munkatapasztalatot. A jelentés rámutatott arra, a globális sikerek iránti vágynak némileg ellentmond, hogy a startupok 72 százaléka szeretne ugyan új piacok felé nyitni, ám legtöbben a közép- és kelet-európai régiót szemelték ki maguknak, és csak 30 százalék kacsingat az Amerikai Egyesült Államok felé.
A helyben maradás oka elsősorban az, hogy helyi viszonyok között kívánják tesztelni terméküket. Pedig az eddigi magyar startup sikerek elengedhetetlen összetevője az volt, hogy a vállalkozások alapítói eleve nagy nemzetközi piacokra fókuszáltak – írják a közleményben. A közleményben ismertetik, hogy a legtöbb magyar startup a SaaS (Software as a Service) területén működik, vagyis szoftverszolgáltatást nyújt B2B ügyfeleknek, illetve deep tech-ben – AI, Big Data, Fintech, Medtech – is erősek.
A válaszadók a legnagyobb kihívásnak az értékesítést, az ügyfélszerzést és szakemberhiányt határozták meg. A Covid-válság ugyanakkor nem rengette meg a szektort, harmaduk nyilatkozott úgy, hogy negatív hatással volt rájuk a pandémia, és 11 százalék kényszerült üzleti modelljének változtatására. A kutatás szerint az induló vállalkozások 75 százaléka helyi kockázati befektetőtől von be tőkét, ezek 80 százaléka pedig állami hátterű alappal állapodott meg. Nagyvállalatokkal is szívesen üzletelnek a startupok, 44 százalékuknak van stratégiai megállapodása ilyen cégekkel.
A Startup Hungary érdekképviseletet tizenkét ismert magyar startup alapította a Google, az IVSZ és a Design Terminal támogatásával 2020 nyarán, annak érdekében, hogy több nemzetközileg is sikeres startup jöjjön létre, működjön, növekedjen Magyarországon. Az alapítók a szervezet fő tevékenységeként a közösségépítést, a szemléletformálást és az érdekképviseletet határozták meg. Az idén új partnerek csatlakoztak a szervezethez, a Microsoft és a PortfoLion stratégiai partnerként támogatja a célkitűzéseket, támogató partnerként pedig a LeadVentures, a Day One Capital és a Citibank vesz részt a szervezetben.

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó12 óra telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó16 óra telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta
Modern Mercedes buszok érkeznek Budapest utcáira