Zöld Energia

A megújuló energia egyensúlya: miért van szükség több szélerőműre?

A szélerőművek a hazai energiaátmenet legfontosabb szereplői lehetnek a naperőművek mellett. Olcsó, hazai és tiszta energiaforrást biztosítanak. Segítségükkel csökkenthető az importáram mennyisége, a gázimportigény, és a hazai megújulóenergia-termelés is kiegyensúlyozottabbá válhat.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-03-23

Szerző:

Vanessza

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

A megújuló energiaforrások egyre nagyobb teret nyernek a villamosenergia- termelésben, azonban a túlzott egyoldalúság komoly rendszerproblémákhoz vezethet. Az Energiaklub szerint a magyar energiarendszer stabilitásának megőrzéséhez elengedhetetlen a szélenergia jelentősebb térnyerése, amely a legolcsóbb és legkönnyebben hozzáférhető hazai energiaforrásunk a napenergia mellett. Jelenleg a napenergia dominálja a hazai megújuló kapacitásokat, de ez az egyoldalú fejlesztés egyre több kihívást okoz. A naperőművek jelentősen ingadozó napi és évszakos termelése egyre gyakoribb túltermelést és energiahiányt eredményez. Az este fellépő fogyasztási csúcsok idején, amikor a napenergia-termelés megszűnik, az ország jelentős mennyiségű villamos energiát kénytelen importálni, gyakran kiugróan magas áron.

Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, vagyis a napenergia és a szélenergia együttes alkalmazása csökkenti a szélsőséges termelési kilengéseket, kiegyensúlyozottabb rendszert eredményez, amely egyszerűbb és olcsóbb szabályozást tesz lehetővé. Míg a naperőművek a tavaszi-nyári időszakban csúcsosodnak, addig a szélerőművek a téli félévben szolgáltatnak több villamos energiát. Ez a kiegészítő hatás a napi termelésre is igaz: a naperőművek a déli órákban, a szélerőművek éjszaka aktívabbak.

Az Energiaklub sürgeti a változást
Az Energiaklub szakértői már több minisztériumi egyeztetésen és szakmai fórumon is hangsúlyozták, hogy a jelenlegi energiapolitika újragondolásra szorul. Az optimális egyensúly érdekében a jelenlegi közel 8000 MW napelem mellett legalább fele annyi, tehát 4000 MW szélerőmű teljesítményre lenne szükség Magyarországon, miközben a kormányzati célkitűzés mindössze 1000 MW szélerőművet enged 2030-ig. Ráadásul az új kapacitások üzembe állítása sem várható 2029 előtt, az új helyszínen felépítendő alállomást ugyanis a MAVIR akkorra tervezi. Ez az arány jelentősen elmarad a tiszta és fenntartható energiaellátáshoz szükséges szinttől. A 2030-as halovány magyar szeles célok mellett a hosszú távú fejlesztési tervek is jelentősen elmaradnak az EU-s átlagtól:

Egy új szélerőmű megfelelő elhelyezéssel éves szinten akár kétszer annyi energiát termelhet, mint egy azonos teljesítményű naperőmű. Az Energiaklub szerint a megfelelő egyensúly eléréséhez minden 1000 MW napelem után legalább 500 MW szélerőmű telepítése lenne szükséges. Ezt tükrözik az EU-s célértékek is. A szélerőművek az elmúlt 15 évben óriási technológiai fejlődésen mentek keresztül. A modern szélerőművek már a kis szélsebességű tartományban is hatékonyan működnek, így a magyarországi szélviszonyok között akár 50%-kal jobb kihasználtságot biztosítanak a korábbi (2000-es években épült) modellekhez képest. Ez a fejlődés jelentősen javította az erőművek gazdaságosságát és piaci versenyképességét, és hozzájárult ahhoz, hogy mára a szárazföldi szélerőművek biztosítják globálisan a legolcsóbb áramtermelési módot. Jelentősen olcsóbbat, mint bármely hagyományos: fosszilis- vagy atomerőmű.

A szélerőművek elsősorban az importarány csökkentésében, másodsorban a földgáz alapú áramtermelés kiváltásában játszanak szerepet, így nemcsak a megújuló energia súlyát növelik a rendszerben, hanem az ország energiafüggetlenségét is elősegítik. Modellezések alapján az energiatárolás jobb és hosszú távon költséghatékonyabb alternatívát kínál a rendszerüzemeltetéshez, mint az új gázerőművek létesítése, ami kiváló szinergiát alkothat a szélenergia fejlesztésével. Magyarországon az utóbbi pár évben rohamosan nőtt a negatív áramáras órák száma, ami komoly gazdasági veszteségeket jelent. A szélenergia lehet az a „joker” megoldás, amely csökkenti az importfüggőséget, mérsékli a fosszilis erőművek szükségességét, és stabil, olcsó, hazai energiát biztosít. A szélerőművek leszabályozásban betöltött szerepe nagyobb költségcsökkenést eredményez a rendszer szempontjából, mint amennyibe a létesítésükhöz szükséges tartalékigény növelése kerül. Emellett, ellentétben a naperőművekkel, a szélerőműveknél alig jelenik meg a kannibalizációs hatás, amely a túlzott napenergia-bővítés esetén a hozamok csökkenését okozza.

A jövő a diverzifikált energiatermelésé
Magyarország adottságai kedvezőek a nap- és szélenergia együttes alkalmazására akár országosan, akár adott termelési pontokon. Olyan nyugat-európai települések is a teljes önellátás felé haladnak ezen források kombinálásával, amelyeknél a magyarországi adottságok hasonlóak vagy egyenesen kedvezőbbek. A szélerőművek ma már nem igényelnek pénzügyi támogatást, önállóan, piaci alapon megállnak. Ez tovább növeli versenyképességüket és indokolja minél nagyobb arányú integrációjukat az energiamixbe. A fenntartható, gazdaságos és biztonságos energiarendszer érdekében a szélenergia fejlesztését nem lehet tovább halogatni. Az Energiaklub és más szakmai szervezetek közösen szorgalmazzák, hogy a döntéshozók módosítsák a jelenlegi
energiapolitikai irányokat, és teremtsék meg a szélerőművek nagyobb arányú telepítésének lehetőségét.

Zöld Energia

Energiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók

Átadták Kelet-Magyarország legnagyobb akkumulátoros energiatárolóját Tiszaújvárosban.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-30

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a 6,6 milliárd forintból megvalósuló létesítmény átadóünnepségén hangsúlyozta: az elmúlt 15 évben óriásit fejlődött a magyar napenergiapark, emellett tavaly több mint egymillió tonna kőolajat és csaknem kétmilliárd köbméter földgázt is kitermelt az ország. Hozzátette: az országban jelentős a nukleáris energiatermelés is, épül a Paks II., a Paks I. atomerőmű üzemidejét pedig meghosszabbítják – írja az alternativenergia.hu. A miniszter elmondta, ma már 330 ezer darab naperőmű termel az országban. Hozzátette, amikor nem süt a nap, akkor el kell tárolni az áramot, és a 8500 megawatt teljesítményű napelempark mellé az országnak mintegy 240 megawattnyi tárolókapacitása van. Ez a kapacitás nagyjából 8-10 százaléka annak az energiatermelési képességnek, amellyel Magyarország ma rendelkezik, és a cél az, hogy 2028-ra ennek a tízszerese működjön az országban, tehát 2400-2600 megawattnyi áram tárolására alkalmas akkumulátorpark jöjjön létre. A miniszter közölte, hogy ezt a célt szolgálta az otthoni energiatárolási program is, amelyre 132 ezren jelentkeztek. Hozzátette, a METÁROLÓ program is hasonló volt, amelyet évekkel ezelőtt a tiszaújvárosihoz hasonló nagy akkumulátorparkok létrehozására hirdettek meg vállalkozások számára.

Hangsúlyozta: a közeljövőben új programot fognak kiírni, mert szüksége van az országnak arra, hogy a megtermelt áramot raktározni is tudja. Szerinte a hasonló energiatároló parkok létrehozása nemcsak az ország, hanem az Európai Unió előrejutásához is hozzájárul. Hozzátette: a kormány azon lesz, hogy segítse a hasonló létesítmények létrehozására irányuló beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a vállalatok és az ország boldogulásához is. Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője a rendezvényen többek között arról beszélt, hogy amikor a Mol és a Mol Petrolkémia erősödik, akkor Tiszaújváros is erősödik. Hozzátette, Lantos Csabával egy éve jelentették be a projektet, amely szinte napra pontosan készült el.

Kiemelte, hogy Magyarország energiafüggetlenségének növeléséhez hozzátartozik az, hogy a kormány az elmúlt években folyamatosan növelte a villamosenergia-termelést. Mint mondta, az országvezetés Magyarország jövőjét a nukleáris és a napenergia minél nagyobb volumenű részarányára alapozza, viszont a jövő nemcsak a termelésen, hanem a tároláson is múlik. Arra is kitért, hogy a Mol Petrolkémia folyamatos fejlesztései Tiszaújvárosban az ott élő fiataloknak is jövőképet tud adni. Hozzátette: a Mol nemcsak az egyetemi képzésben, hanem a szakképzésben is duális képzést működtet a városban.

Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese többek között arról beszélt, hogy a cégcsoport már egy 400 megawattos napelemparkot működtet és céljuk az 500 megawatt elérése. Hozzátette, a vállalatnál hisznek abban, hogy a napenergiának van jelentősége az energiaellátásban, a most átadott tiszaújvárosi tároló pedig a napelempark hatékonyabb működését segíti. Mint mondta, az eszköz lehetőséget ad a megtermelt áram tárolására és adott esetben arra is, hogy azzal ellássák az üzemet, amikor a napelemek nem termelnek. A tároló a magyarországi energiapiac stabilizációját is segítheti, mert esetenként a megtermelt áramot a piacon is értékesíteni tudják – jegyezte meg. Császár Péter, a Mol Petrolkémia vezérigazgatója köszöntőjében egyebek mellett ismertette: az elkészült tiszaújvárosi rendszer a Mol-csoport első ipari villamosenergia-tárolója. A beruházás egy fontos elem a Mol Petrolkémia villamosenergia-stratégiájában, hiszen – mint mondta – 2030-ra azt tűzték ki célul, hogy 100 megawattnyi napenergia termelése mellett legalább 80 megawatt ipari tárolókapacitást létesítsenek.

Ismertette: a tárolórendszer 7300 átlagos borsodi háztartás éves villamosenergia-fogyasztását képes tárolni és visszatölteni éves szinten, ezzel is hozzájárulva a régió áramellátásának biztosításához. A Mol Petrolkémia beruházásához a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium koordinációja mellett az Európai Unió 2,699 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében. A tiszaújvárosi egység az országos átviteli hálózatot fogja támogatni a hálózati ingadozások kiegyensúlyozásával – olvasható az eseményen kiosztott sajtóanyagban.

Tovább olvasom