Zöld Energia

A megújuló energia egyensúlya: miért van szükség több szélerőműre?

A szélerőművek a hazai energiaátmenet legfontosabb szereplői lehetnek a naperőművek mellett. Olcsó, hazai és tiszta energiaforrást biztosítanak. Segítségükkel csökkenthető az importáram mennyisége, a gázimportigény, és a hazai megújulóenergia-termelés is kiegyensúlyozottabbá válhat.

Létrehozva:

6 hónap telt el a létrehozás óta

2025-03-23

Szerző:

Vanessza

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

A megújuló energiaforrások egyre nagyobb teret nyernek a villamosenergia- termelésben, azonban a túlzott egyoldalúság komoly rendszerproblémákhoz vezethet. Az Energiaklub szerint a magyar energiarendszer stabilitásának megőrzéséhez elengedhetetlen a szélenergia jelentősebb térnyerése, amely a legolcsóbb és legkönnyebben hozzáférhető hazai energiaforrásunk a napenergia mellett. Jelenleg a napenergia dominálja a hazai megújuló kapacitásokat, de ez az egyoldalú fejlesztés egyre több kihívást okoz. A naperőművek jelentősen ingadozó napi és évszakos termelése egyre gyakoribb túltermelést és energiahiányt eredményez. Az este fellépő fogyasztási csúcsok idején, amikor a napenergia-termelés megszűnik, az ország jelentős mennyiségű villamos energiát kénytelen importálni, gyakran kiugróan magas áron.

Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, vagyis a napenergia és a szélenergia együttes alkalmazása csökkenti a szélsőséges termelési kilengéseket, kiegyensúlyozottabb rendszert eredményez, amely egyszerűbb és olcsóbb szabályozást tesz lehetővé. Míg a naperőművek a tavaszi-nyári időszakban csúcsosodnak, addig a szélerőművek a téli félévben szolgáltatnak több villamos energiát. Ez a kiegészítő hatás a napi termelésre is igaz: a naperőművek a déli órákban, a szélerőművek éjszaka aktívabbak.

Az Energiaklub sürgeti a változást
Az Energiaklub szakértői már több minisztériumi egyeztetésen és szakmai fórumon is hangsúlyozták, hogy a jelenlegi energiapolitika újragondolásra szorul. Az optimális egyensúly érdekében a jelenlegi közel 8000 MW napelem mellett legalább fele annyi, tehát 4000 MW szélerőmű teljesítményre lenne szükség Magyarországon, miközben a kormányzati célkitűzés mindössze 1000 MW szélerőművet enged 2030-ig. Ráadásul az új kapacitások üzembe állítása sem várható 2029 előtt, az új helyszínen felépítendő alállomást ugyanis a MAVIR akkorra tervezi. Ez az arány jelentősen elmarad a tiszta és fenntartható energiaellátáshoz szükséges szinttől. A 2030-as halovány magyar szeles célok mellett a hosszú távú fejlesztési tervek is jelentősen elmaradnak az EU-s átlagtól:

Egy új szélerőmű megfelelő elhelyezéssel éves szinten akár kétszer annyi energiát termelhet, mint egy azonos teljesítményű naperőmű. Az Energiaklub szerint a megfelelő egyensúly eléréséhez minden 1000 MW napelem után legalább 500 MW szélerőmű telepítése lenne szükséges. Ezt tükrözik az EU-s célértékek is. A szélerőművek az elmúlt 15 évben óriási technológiai fejlődésen mentek keresztül. A modern szélerőművek már a kis szélsebességű tartományban is hatékonyan működnek, így a magyarországi szélviszonyok között akár 50%-kal jobb kihasználtságot biztosítanak a korábbi (2000-es években épült) modellekhez képest. Ez a fejlődés jelentősen javította az erőművek gazdaságosságát és piaci versenyképességét, és hozzájárult ahhoz, hogy mára a szárazföldi szélerőművek biztosítják globálisan a legolcsóbb áramtermelési módot. Jelentősen olcsóbbat, mint bármely hagyományos: fosszilis- vagy atomerőmű.

A szélerőművek elsősorban az importarány csökkentésében, másodsorban a földgáz alapú áramtermelés kiváltásában játszanak szerepet, így nemcsak a megújuló energia súlyát növelik a rendszerben, hanem az ország energiafüggetlenségét is elősegítik. Modellezések alapján az energiatárolás jobb és hosszú távon költséghatékonyabb alternatívát kínál a rendszerüzemeltetéshez, mint az új gázerőművek létesítése, ami kiváló szinergiát alkothat a szélenergia fejlesztésével. Magyarországon az utóbbi pár évben rohamosan nőtt a negatív áramáras órák száma, ami komoly gazdasági veszteségeket jelent. A szélenergia lehet az a „joker” megoldás, amely csökkenti az importfüggőséget, mérsékli a fosszilis erőművek szükségességét, és stabil, olcsó, hazai energiát biztosít. A szélerőművek leszabályozásban betöltött szerepe nagyobb költségcsökkenést eredményez a rendszer szempontjából, mint amennyibe a létesítésükhöz szükséges tartalékigény növelése kerül. Emellett, ellentétben a naperőművekkel, a szélerőműveknél alig jelenik meg a kannibalizációs hatás, amely a túlzott napenergia-bővítés esetén a hozamok csökkenését okozza.

A jövő a diverzifikált energiatermelésé
Magyarország adottságai kedvezőek a nap- és szélenergia együttes alkalmazására akár országosan, akár adott termelési pontokon. Olyan nyugat-európai települések is a teljes önellátás felé haladnak ezen források kombinálásával, amelyeknél a magyarországi adottságok hasonlóak vagy egyenesen kedvezőbbek. A szélerőművek ma már nem igényelnek pénzügyi támogatást, önállóan, piaci alapon megállnak. Ez tovább növeli versenyképességüket és indokolja minél nagyobb arányú integrációjukat az energiamixbe. A fenntartható, gazdaságos és biztonságos energiarendszer érdekében a szélenergia fejlesztését nem lehet tovább halogatni. Az Energiaklub és más szakmai szervezetek közösen szorgalmazzák, hogy a döntéshozók módosítsák a jelenlegi
energiapolitikai irányokat, és teremtsék meg a szélerőművek nagyobb arányú telepítésének lehetőségét.

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

3 nap telt el a létrehozás óta

2025-09-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom