Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A MEKH anyagilag is támogatja az energiaátmenet megvalósítását

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénzügyi támogatást nyújt az Energiaszabályozók Regionális Egyesületének (ERRA) az „ERRA Energiaátmenet Projekt” megvalósításához. Ez újabb fontos állomás a két szervezet szoros szakmai együttműködésében, és hozzájárulhat a karbonsemlegességi célok megvalósításához – nyilatkozta Horváth Péter János, a MEKH elnöke.

Létrehozva:

|

A 2000 óta budapesti székhellyel működő Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (Energy Regulators Regional Association – ERRA) jelenleg 34 ország energiaszabályozóit tömöríti. A MEKH az alapító tagok közé tartozik, az egyesület alelnöke Ságvári Pál, a hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, aki idei újraválasztása után 2024-ig tölti be a posztot. Az „ERRA Energiaátmenet Projekt” elsődleges célja, hogy napjaink meghatározó energetikai témái – mint például a megújuló energiaforrások és a hidrogén bővülő szerepe, az okosmérés, az e-mobilitás – hangsúlyos szerepet kapjanak az ERRA és a tagszervezetek tevékenységében. Az energiaátmenet és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése kiemelt cél és rendkívüli kihívás, a nemzeti és európai uniós jogszabályok és stratégiák is előirányozzák a karbonsemlegesség elérését. Horváth Péter János, a MEKH elnöke az ERRA titkárságvezetőjével, Kasza Krisztinával folytatott megbeszélését követően kiemelte: a energetikai nemzetközi szervezetek nagyban hozzájárulhatnak a célok eléréséhez, amit a nemzetközi tapasztalatcsere és együttműködés is támogat. 

A legtöbb ország az út elején jár, ezért elengedhetetlen, hogy a jelenlegi helyzetet felmérő tanulmányok készüljenek, az együttműködést szolgáló munkacsoportok álljanak fel, és az ismeretek bővítését biztosító képzési programok valósuljanak meg. Az „ERRA Energiaátmenet Projekt” keretében többek között az energiaátmenettel kapcsolatos kiadványok jelennek meg, illetve rendezvényekre, valamint továbbképzési és tudományos-oktatási programok megvalósítására kerül sor; az egyesület szakértő alkalmazását is tervezi a projekttel kapcsolatos feladatok koordinálására. A sikeres megvalósítás érdekében a hivatal nyolcmillió forintos anyagi forrással segíti az egyesületet, illetve továbbra is minden szükséges szakmai támogatást biztosít az eredményes munkához – tette hozzá a MEKH elnöke.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Megdupláznák a medvekilövési kvótát Romániában

A román államfő az alkotmánybírósághoz fordult a medveállomány ritkítására vonatkozó törvény kapcsán

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nicusor Dan szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos, valamint a román alaptörvény mellett európai szabályokat is sérthet – számolt be az alternativenergia.hu. Nicusor Dan beadványában attól tart, hogy a romániai barnamedve-állomány szabályozására vonatkozó, megelőzési céllal idén 859 barnamedve kilövését engedélyező törvényben megállapított kvóta aránytalan intézkedésnek minősülhet, amennyiben nem bizonyítható tudományosan, hogy túlszaporodott a populáció, valamint az, hogy az ökológiai egyensúly és a lakosság biztonsága érdekében hozott egyéb intézkedések nem elégségesek. A törvény ebben a formában európai szabályokat is sérthet – figyelmeztet az államfő. Megítélése szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos. Például bár tiltja a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvék kilövését, az előírás megszegése esetén nem ír elő szankciókat, így ez a cikkely kötelező érvényű jogi norma helyett pusztán erkölcsi ajánlássá válik – mutat rá.

Nicusor Dan azon aggodalmának is hangot ad, hogy nincs egy valós idejű, minden érintett számára hozzáférhető adatbázis a kvóta alakulásáról, így az több példány kilövését is lehetővé tenné, mint a megszabott felső határ. “Az a tény, hogy a megszabott kvóta túllépése esetén semmilyen szankció nem alkalmazandó, azt bizonyítja, hogy a jogalkotó az uniós előírásokkal ellentétben nem a faj tényleges védelmét tűzte ki célul, hanem egy engedékeny, jogi szigorral nem rendelkező keretet hozott létre” – idézi a beadványt az Agerpres. Az államfő azt is állítja, hogy a román parlament túllépte törvényhozói hatáskörét, amikor számszerűsítette a vadászati kvótákat, szerinte a kilőhető egyedszámokat a végrehajtó hatalomnak, a környezetvédelmi minisztériumnak kellene megszabni.

Romániában április 22-én fogadta el döntő házként a képviselőház a barnamedve-állomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett 2026-ra és 2027-re évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal. A jogszabály a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli. Előírja továbbá, hogy a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvéket nem szabad kilőni, és a trófeavadászat is tilos. Az előterjesztő RMDSZ szerint az intézkedés célja az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelme a Romániában védettnek minősülő nagyvadaktól, valamint a túlszaporodott állomány tudományos alapú szabályozása.

Advertisement

Az indoklása szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel Romániában az utóbbi két évtizedben 26 ember életét vesztette medvetámadások következtében, és több mint 274-en megsérültek. A román hatóságok az elmúlt időszakban a településekre bejáró medvék számának növekedésére figyelmeztettek. Erdélyben az elmúlt két hétben több alkalommal támadt emberre medve, Beszterce-Naszód és Hargita megyéből egy-egy halálos támadást is jelentettek. Utóbbi nyomán 22 székelyföldi polgármester kérte az államfőtől a vadászati kvótákra vonatkozó törvény mielőbbi kihirdetését. Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, míg szakértők szerint az optimális egyedszám 4000 lenne.

A Digi24 hírportál szerint az alkotmánybíróság június 24-én tárgyalja az államfő beadványát. A törvénytervezetet kezdeményező Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a román államfő a törvény kihirdetése helyett alkotmányossági kifogást emelt a jogszabály ellen. “A törvényben olyan arányos megelőzési és beavatkozási kvótákat javasoltunk, amelyeket a tavaly lezárult genetikai populációfelmérés eredményeire alapoztunk, azzal a céllal, hogy megfékezzük a medvék túlszaporodását, védve az emberi életet és a mezőgazdasági tevékenységet. Ugyanakkor a tudományos alapon meghatározott arányos beavatkozás összhangban van a faj védelméről szóló rendelkezésekkel és más európai gyakorlatokkal” – írta Facebook-oldalán Tánczos. Az RMDSZ politikusa hozzátette: abban bízik, hogy az alkotmánybíróság a legrövidebb időn belül megállapítja, hogy a jogszabály nem sérti az alaptörvényt, és az még a nyár folyamán megjelenhet a Hivatalos Közlönyben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák