Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A MEKH anyagilag is támogatja az energiaátmenet megvalósítását

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénzügyi támogatást nyújt az Energiaszabályozók Regionális Egyesületének (ERRA) az „ERRA Energiaátmenet Projekt” megvalósításához. Ez újabb fontos állomás a két szervezet szoros szakmai együttműködésében, és hozzájárulhat a karbonsemlegességi célok megvalósításához – nyilatkozta Horváth Péter János, a MEKH elnöke.

Létrehozva:

|

A 2000 óta budapesti székhellyel működő Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (Energy Regulators Regional Association – ERRA) jelenleg 34 ország energiaszabályozóit tömöríti. A MEKH az alapító tagok közé tartozik, az egyesület alelnöke Ságvári Pál, a hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, aki idei újraválasztása után 2024-ig tölti be a posztot. Az „ERRA Energiaátmenet Projekt” elsődleges célja, hogy napjaink meghatározó energetikai témái – mint például a megújuló energiaforrások és a hidrogén bővülő szerepe, az okosmérés, az e-mobilitás – hangsúlyos szerepet kapjanak az ERRA és a tagszervezetek tevékenységében. Az energiaátmenet és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése kiemelt cél és rendkívüli kihívás, a nemzeti és európai uniós jogszabályok és stratégiák is előirányozzák a karbonsemlegesség elérését. Horváth Péter János, a MEKH elnöke az ERRA titkárságvezetőjével, Kasza Krisztinával folytatott megbeszélését követően kiemelte: a energetikai nemzetközi szervezetek nagyban hozzájárulhatnak a célok eléréséhez, amit a nemzetközi tapasztalatcsere és együttműködés is támogat. 

A legtöbb ország az út elején jár, ezért elengedhetetlen, hogy a jelenlegi helyzetet felmérő tanulmányok készüljenek, az együttműködést szolgáló munkacsoportok álljanak fel, és az ismeretek bővítését biztosító képzési programok valósuljanak meg. Az „ERRA Energiaátmenet Projekt” keretében többek között az energiaátmenettel kapcsolatos kiadványok jelennek meg, illetve rendezvényekre, valamint továbbképzési és tudományos-oktatási programok megvalósítására kerül sor; az egyesület szakértő alkalmazását is tervezi a projekttel kapcsolatos feladatok koordinálására. A sikeres megvalósítás érdekében a hivatal nyolcmillió forintos anyagi forrással segíti az egyesületet, illetve továbbra is minden szükséges szakmai támogatást biztosít az eredményes munkához – tette hozzá a MEKH elnöke.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák