Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A MEKH anyagilag is támogatja az energiaátmenet megvalósítását

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénzügyi támogatást nyújt az Energiaszabályozók Regionális Egyesületének (ERRA) az „ERRA Energiaátmenet Projekt” megvalósításához. Ez újabb fontos állomás a két szervezet szoros szakmai együttműködésében, és hozzájárulhat a karbonsemlegességi célok megvalósításához – nyilatkozta Horváth Péter János, a MEKH elnöke.

Létrehozva:

|

A 2000 óta budapesti székhellyel működő Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (Energy Regulators Regional Association – ERRA) jelenleg 34 ország energiaszabályozóit tömöríti. A MEKH az alapító tagok közé tartozik, az egyesület alelnöke Ságvári Pál, a hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, aki idei újraválasztása után 2024-ig tölti be a posztot. Az „ERRA Energiaátmenet Projekt” elsődleges célja, hogy napjaink meghatározó energetikai témái – mint például a megújuló energiaforrások és a hidrogén bővülő szerepe, az okosmérés, az e-mobilitás – hangsúlyos szerepet kapjanak az ERRA és a tagszervezetek tevékenységében. Az energiaátmenet és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése kiemelt cél és rendkívüli kihívás, a nemzeti és európai uniós jogszabályok és stratégiák is előirányozzák a karbonsemlegesség elérését. Horváth Péter János, a MEKH elnöke az ERRA titkárságvezetőjével, Kasza Krisztinával folytatott megbeszélését követően kiemelte: a energetikai nemzetközi szervezetek nagyban hozzájárulhatnak a célok eléréséhez, amit a nemzetközi tapasztalatcsere és együttműködés is támogat. 

A legtöbb ország az út elején jár, ezért elengedhetetlen, hogy a jelenlegi helyzetet felmérő tanulmányok készüljenek, az együttműködést szolgáló munkacsoportok álljanak fel, és az ismeretek bővítését biztosító képzési programok valósuljanak meg. Az „ERRA Energiaátmenet Projekt” keretében többek között az energiaátmenettel kapcsolatos kiadványok jelennek meg, illetve rendezvényekre, valamint továbbképzési és tudományos-oktatási programok megvalósítására kerül sor; az egyesület szakértő alkalmazását is tervezi a projekttel kapcsolatos feladatok koordinálására. A sikeres megvalósítás érdekében a hivatal nyolcmillió forintos anyagi forrással segíti az egyesületet, illetve továbbra is minden szükséges szakmai támogatást biztosít az eredményes munkához – tette hozzá a MEKH elnöke.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák