Zöldinfó
A MEKH anyagilag is támogatja az energiaátmenet megvalósítását
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénzügyi támogatást nyújt az Energiaszabályozók Regionális Egyesületének (ERRA) az „ERRA Energiaátmenet Projekt” megvalósításához. Ez újabb fontos állomás a két szervezet szoros szakmai együttműködésében, és hozzájárulhat a karbonsemlegességi célok megvalósításához – nyilatkozta Horváth Péter János, a MEKH elnöke.
A 2000 óta budapesti székhellyel működő Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (Energy Regulators Regional Association – ERRA) jelenleg 34 ország energiaszabályozóit tömöríti. A MEKH az alapító tagok közé tartozik, az egyesület alelnöke Ságvári Pál, a hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, aki idei újraválasztása után 2024-ig tölti be a posztot. Az „ERRA Energiaátmenet Projekt” elsődleges célja, hogy napjaink meghatározó energetikai témái – mint például a megújuló energiaforrások és a hidrogén bővülő szerepe, az okosmérés, az e-mobilitás – hangsúlyos szerepet kapjanak az ERRA és a tagszervezetek tevékenységében. Az energiaátmenet és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése kiemelt cél és rendkívüli kihívás, a nemzeti és európai uniós jogszabályok és stratégiák is előirányozzák a karbonsemlegesség elérését. Horváth Péter János, a MEKH elnöke az ERRA titkárságvezetőjével, Kasza Krisztinával folytatott megbeszélését követően kiemelte: a energetikai nemzetközi szervezetek nagyban hozzájárulhatnak a célok eléréséhez, amit a nemzetközi tapasztalatcsere és együttműködés is támogat.
A legtöbb ország az út elején jár, ezért elengedhetetlen, hogy a jelenlegi helyzetet felmérő tanulmányok készüljenek, az együttműködést szolgáló munkacsoportok álljanak fel, és az ismeretek bővítését biztosító képzési programok valósuljanak meg. Az „ERRA Energiaátmenet Projekt” keretében többek között az energiaátmenettel kapcsolatos kiadványok jelennek meg, illetve rendezvényekre, valamint továbbképzési és tudományos-oktatási programok megvalósítására kerül sor; az egyesület szakértő alkalmazását is tervezi a projekttel kapcsolatos feladatok koordinálására. A sikeres megvalósítás érdekében a hivatal nyolcmillió forintos anyagi forrással segíti az egyesületet, illetve továbbra is minden szükséges szakmai támogatást biztosít az eredményes munkához – tette hozzá a MEKH elnöke.
mti
Zöldinfó
Újabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
A legmelegebb és a legnaposabb év volt 2025.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A brit meteorológiai intézet beszámolója szerint kettős rekordot döntött a tavalyi év: 2025 volt a legmelegebb és a legnaposabb esztendő a rendszeres feljegyzések 182 ével ezelőtti kezdete óta – írja az alternativenergia.hu. A szolgálat közölte: előzetes adatai alapján az országos átlaghőmérséklet 10,09 fok volt, vagyis megdöntötte a 2022-ben feljegyzett 10,03 fokos előző rekordot. Az intézet hangsúlyozta azt is, hogy 1884 – a modern tudományos módszerekkel végzett mérések kezdete – óta 2025 volt mindössze a második olyan év 2022 után, amikor az éves középhőmérséklet meghaladta a 10 fokot Nagy-Britanniában. Az adatsorból kiderül mindemellett, hogy az 1884 óta mért, éves szintre számított négy legmagasabb középhőmérsékletet a legutóbbi öt évben jegyezték fel, és a tíz legmelegebb év mindegyike az elmúlt két évtizedben volt. A XXI. század kezdete óta hat éves melegrekordot mértek: az éves középhőmérséklet alapján 2002, 2003, 2006, 2014, 2022 és immár 2025 is megdöntötte az addigi rekordokat – áll a brit meteorológia pénteki tájékoztatásában.
Az intézet kiemelte: tavaly március és augusztus között mindegyik hónapban legalább 1 fokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint az 1991-2020 közötti időszak azonos hónapjaiban. A szolgálat már szeptemberben jelezte, hogy a rendszeres mérések kezdete óta a tavalyi nyár volt a legforróbb Nagy-Britanniában. Az akkori ismertetés szerint 2025. június 1. és augusztus 31. között 16,1 fok volt a középhőmérséklet az országban, 1,51 fokkal magasabb a hosszú távú meteorológiai átlagnál. Ezzel megdőlt az előző rekord, amelyet 2018 nyarán mértek 15,76 fokos középhőmérséklettel. A tavalyi új rekord azt is jelenti, hogy a rendszeres mérések óta feljegyzett öt eddigi legforróbb brit nyár mindegyike a 2000 utáni időszakra esett. A tavalyi rekordnyár előtt a felső ötös mezőnyben szerepelt még 1976 hírhedten meleg és aszályos nyara is 15,7 fokos középhőmérséklettel, ez azonban a 2025-ben elért új nyári rekorddal kiesett ebből a csoportból.
A tavaly nyári hónapokban mért legmagasabb napi hőmérséklet 35,8 fok volt. Ez ugyan elmaradt az eddigi rekordtól, amelyet 2022 júliusában jegyeztek fel 40,3 fokkal, de a kánikula tartóssága miatt összességében mégis 2025 nyara volt a legmelegebb a modern brit meteorológia történetében. A tavalyi év egészéről pénteken közzétett mérési statisztika szerint 2025 a legnaposabb év rekordját is megdöntötte: tavaly összesen 1648,5 napfényes órát észleltek a meteorológiai szolgálat műszerei, 61,4 órával többet, mint a 2003-as előző rekordévben. Mark McCarthy, a brit meteorológiai szolgálat klímatudományi igazgatója a pénteki tájékoztatáshoz fűzött elemzésében úgy fogalmazott: a tavalyi nagyon meleg év is igazolja az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás következményeivel kapcsolatos várakozásokat.
Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy mindegyik év új melegrekordot hoz, de a meteorológiai megfigyelésekből és a klímamodellekből egyértelműen kitűnik, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés Nagy-Britannia éghajlatát is befolyásolja.
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaÚjabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖtszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaVilágsiker és magyar előretörés: erős évet zár a BYD 2025-ben
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKamerák, tereprendezés, közösségi bevonás: új hulladékellenes program startol
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaAmikor a Föld is szenved: teremtésvédelemről és klímaváltozásról a Kék bolygó podcastban
