Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A MEKH anyagilag is támogatja az energiaátmenet megvalósítását

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénzügyi támogatást nyújt az Energiaszabályozók Regionális Egyesületének (ERRA) az „ERRA Energiaátmenet Projekt” megvalósításához. Ez újabb fontos állomás a két szervezet szoros szakmai együttműködésében, és hozzájárulhat a karbonsemlegességi célok megvalósításához – nyilatkozta Horváth Péter János, a MEKH elnöke.

Létrehozva:

|

A 2000 óta budapesti székhellyel működő Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (Energy Regulators Regional Association – ERRA) jelenleg 34 ország energiaszabályozóit tömöríti. A MEKH az alapító tagok közé tartozik, az egyesület alelnöke Ságvári Pál, a hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, aki idei újraválasztása után 2024-ig tölti be a posztot. Az „ERRA Energiaátmenet Projekt” elsődleges célja, hogy napjaink meghatározó energetikai témái – mint például a megújuló energiaforrások és a hidrogén bővülő szerepe, az okosmérés, az e-mobilitás – hangsúlyos szerepet kapjanak az ERRA és a tagszervezetek tevékenységében. Az energiaátmenet és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése kiemelt cél és rendkívüli kihívás, a nemzeti és európai uniós jogszabályok és stratégiák is előirányozzák a karbonsemlegesség elérését. Horváth Péter János, a MEKH elnöke az ERRA titkárságvezetőjével, Kasza Krisztinával folytatott megbeszélését követően kiemelte: a energetikai nemzetközi szervezetek nagyban hozzájárulhatnak a célok eléréséhez, amit a nemzetközi tapasztalatcsere és együttműködés is támogat. 

A legtöbb ország az út elején jár, ezért elengedhetetlen, hogy a jelenlegi helyzetet felmérő tanulmányok készüljenek, az együttműködést szolgáló munkacsoportok álljanak fel, és az ismeretek bővítését biztosító képzési programok valósuljanak meg. Az „ERRA Energiaátmenet Projekt” keretében többek között az energiaátmenettel kapcsolatos kiadványok jelennek meg, illetve rendezvényekre, valamint továbbképzési és tudományos-oktatási programok megvalósítására kerül sor; az egyesület szakértő alkalmazását is tervezi a projekttel kapcsolatos feladatok koordinálására. A sikeres megvalósítás érdekében a hivatal nyolcmillió forintos anyagi forrással segíti az egyesületet, illetve továbbra is minden szükséges szakmai támogatást biztosít az eredményes munkához – tette hozzá a MEKH elnöke.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Hatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete

A Sixtus-kápolna freskója a látogatók “párolgása” miatt szorul tisztításra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Sixtus-kápolna évi több mint hatmillió látogatójától kibocsátott párolgás miatt volt szükség a Michelangelo festette Utolsó ítélet című freskó rendkívüli tisztítására, amely Húsvét hetére fejeződik be – mondta Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatója az MTI-nek. A tervek szerint március utolsó hetében zárul le a restaurálás, így az ünnepekre érkező hívek és turisták ismét teljes szépségében láthatják Michelangelo remekművét. A Sixtus-kápolna főoltára mögötti hatalmas, száznyolcvan négyzetméteres falfreskót jelenleg háló fedi, amelyen az Utolsó ítélet eredeti nagyságú reprodukciója látható. A lepel mögötti hét emelet magas állványon két turnusban tíz-tíz restaurátor dolgozik a festmény tisztításán.

A beavatkozás pofonegyszerű és hatékony: egymás után japán papírlapokat helyezünk a freskó részeire, desztillált vízzel ecseteljük a papírt, ami így magába szívja a szennyeződést, majd megfelelő mozdulattal leemeljük a papírt – magyarázta Paolo Violini vezető restaurátor az állvány hatodik emeletén, vagyis a freskó középpontjában található Krisztus alak magasságában tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának. A Michelangelótól 1536 és 1541 között alkotott Utolsó ítéletet utoljára 1994-ben restaurálták. A mostani beavatkozás nem újabb helyreállítás, hanem rendkívüli karbantartás Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatónője szerint.

Elmondta, hogy folyamatosan mérik a kápolna “egészségi állapotát”, így fedezték fel, hogy több mint harminc év alatt a freskón szabad szemmel alig látható mikrorészecskék rakódtak le, amelyek homályosabbá tették az Utolsó ítélet eredeti színeit. Barbara Jatta kifejtette, hogy a szennyeződést a kápolnát évente felkereső több mint hatmillió látogató “párolgása” okozza, vagyis a levegővétellel, izzadással vagy a test természetes transpirációjával kibocsátott vízgőz és só, ami kalciumlaktózként rakódik le a festett felületre. Hiába a kápolnában 23 Celsius-fokon fenntartott állandó hőmérséklet, hiába a szünet nélkül dolgozó szűrőberendezések, az emberek jelenléte meghatározza a freskó állapotát.

Advertisement

A globális felmelegedés is szerepet játszik, hiszen a látogatók egyre melegebb levegőt hoznak be magukkal a Sixtus-kápolnába – tette hozzá Fabrizio Biferali a múzeum úgynevezett reneszánsz csoportjának a művészettörténésze. Elárulta, hogy az állványról jól látszik a kápolna egyenetlen mennyezete is, amelyet Michelangelo az ábrázolások dinamikájával fedett le. Egy másik titokra is fény derült: a reneszánsz művész vulkáni eredetű puccolánát használt kötőanyagként, ami ásványi tartalma miatt finom csillogást ad a színeknek. Fabrizio Biferali, miközben beszélt, többször hozzányúlt az Utolsó ítélethez. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés kézzel tapintani Michelangelót, válasza az volt, hogy sokkoló.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák