Zöldinfó
A meteorológusok szerint is rendkívüli nyarunk volt
Az Országos Meteorológiai Szolgálat az ősz első napján értékelte az idei nyarat és ezekre a következtetésekre jutott:
csapadékos volt: országos átlagban 245,7 milliméter csapadék hullott, ez körülbelül egy augusztus havi mennyiséggel (50 milliméter) haladja meg az 1971-2000-es normál értéket. A legtöbb eső – az országos átlag több mint másfélszerese – Csongrád megyében, a Szentes melletti pankotai állomáson hullott, ott 438,1 milliméter csapadékot rögzítettek. A legszárazabb a Békés megyei Körösladány környezete volt, ott mindössze 128,2 milliméternyi eső hullott.
melegebb volt: az átlagosnál fél fokkal melegebb volt az idei nyár, de országos átlagban egy “forró” napot sem regisztráltak. Volt viszont 18 hőségnap (amikor a legmagasabb napi hőmérséklet meghaladja a 30 fokot) és két trópusi éjszaka (amikor 20 fok felett volt a napi minimumhőmérséklet. Az idei nyáron egy komolyabb hőhullám alakult ki június 5. és 13. között. Az abszolút napi maximumhőmérséklet 36,5 Celsius-fok volt, Budakalászon június 10-én. Az elmúlt két évben rendre 40 feletti maximummal zárt a nyár, idén viszont ezt meg sem közelítették a maximumok.
Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője az MTI-nek azt mondta, a kilencvenes évektől a nyarak jellemzői között a gyakoribb és hosszabb hőhullámok voltak jellemzőek, ezért is volt szokatlan az idei nyár. Rendkívüliségét az adja, hogy csapadékos és meleg is volt egyben, ugyanis a csapadékos nyarakra inkább átlag alatti hőmérséklet jellemző a felhőképződés miatt, ahogy ez a közelmúltban 2010-ben és 2005-ben is volt. Az ezredforduló óta csak a 2005-ös nyár volt hűvösebb a sokéves átlagnál. A mérések szerint most is az átlagosnál fél fokkal melegebb nyarat zártunk.
Egyébként a napi minimumrekord augusztus 18-án Zabaron dőlt meg, ahol a leghidegebb órában mindössze 4,9 fokot mértek. Az idei nyáron a leghidegebb augusztus 29-én volt, ekkor 2,8 fokot mértek Zabaron.
Zöldinfó
Márciusban már számítani lehet a cinegék postaládákba költözésére
Mesterséges odúkkal is megelőzhető a széncinegék postaládákba fészkelése.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtővel, és ezzel párhuzamosan a környékre kihelyezett, megfelelő minőségű mesterséges odúkkal megelőzhető a széncinegék postaládákba fészkelése, amire március elejétől már lehet számítani a természetvédők szerint – írja az alternativenergia.hu. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) érkező bejelentések alapján országosan gyakorinak tekinthető, hogy a széncinegék a postaládákba előszeretettel építenek fészket, amelyek épségét a bedobott küldemények veszélyeztetik. A madarak beköltözése megelőzhető a billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtővel, valamint a megfelelő minőségű mesterséges odúk kihelyezésével, de ha a cinegék már beköltöztek, a postaláda rendeltetésszerű használatát fel kell függeszteni. Ilyenkor a kotlás és a fiókanevelés körülbelül egy hónapnyi időtartamára érdemes felszerelni alternatív levélgyűjtőt a madarak által elfoglalt mellé, és kifüggeszteni egy tájékoztató kiírást is a postás számára.
A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel. Gyakorisága hátterében többek között változatos, a klasszikus rovartáplálék mellett meglepően nagy zsákmányfajokat is tartalmazó tápláléklistája áll, emellett évente több fészekaljat is nevelhet, valamint a más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe is szívesen költözik. Utóbbira az egyik leggyakoribb példa a postaláda, de találták már fészkét kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben vagy utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is. Előfordul, hogy nem a fészkelőhely, hanem a fészekanyag furcsa, például amikor a széncinege teniszlabda bolyhos külső burkolatát tépkedve jut építőanyaghoz.
A széncinege a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez, ez különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt. A Magyarországon elterjedt, hagyományos postaládatípus a cinegék szemében lapos kialakítású, széles röpnyílású mesterséges odúnak tekinthető. Mivel ezek családi házas környezetben a kerítésen, jól láthatóan helyezkednek el, a cinegék táplálék- vagy fészkelőhely-keresés közben könnyen megtalálják és néhány nap alatt teljes fészket építve be is költöznek ezekbe.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó4 óra telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés