Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A meteorológusok szerint is rendkívüli nyarunk volt

Létrehozva:

|

Az Országos Meteorológiai Szolgálat az ősz első napján értékelte az idei nyarat és ezekre a következtetésekre jutott:

csapadékos volt: országos átlagban 245,7 milliméter csapadék hullott, ez körülbelül egy augusztus havi mennyiséggel (50 milliméter) haladja meg az 1971-2000-es normál értéket. A legtöbb eső – az országos átlag több mint másfélszerese – Csongrád megyében, a Szentes melletti pankotai állomáson hullott, ott 438,1 milliméter csapadékot rögzítettek. A legszárazabb a Békés megyei Körösladány környezete volt, ott mindössze 128,2 milliméternyi eső hullott.

melegebb volt: az átlagosnál fél fokkal melegebb volt az idei nyár, de országos átlagban egy “forró” napot sem regisztráltak. Volt viszont 18 hőségnap (amikor a legmagasabb napi hőmérséklet meghaladja a 30 fokot) és két trópusi éjszaka (amikor 20 fok felett volt a napi minimumhőmérséklet. Az idei nyáron egy komolyabb hőhullám alakult ki június 5. és 13. között. Az abszolút napi maximumhőmérséklet 36,5 Celsius-fok volt, Budakalászon június 10-én. Az elmúlt két évben rendre 40 feletti maximummal zárt a nyár, idén viszont ezt meg sem közelítették a maximumok.

Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője az MTI-nek azt mondta, a kilencvenes évektől a nyarak jellemzői között a gyakoribb és hosszabb hőhullámok voltak jellemzőek, ezért is volt szokatlan az idei nyár. Rendkívüliségét az adja, hogy csapadékos és meleg is volt egyben, ugyanis a csapadékos nyarakra inkább átlag alatti hőmérséklet jellemző a felhőképződés miatt, ahogy ez a közelmúltban 2010-ben és 2005-ben is volt. Az ezredforduló óta csak a 2005-ös nyár volt hűvösebb a sokéves átlagnál. A mérések szerint most is az átlagosnál fél fokkal melegebb nyarat zártunk.

Advertisement

Egyébként a napi minimumrekord augusztus 18-án Zabaron dőlt meg, ahol a leghidegebb órában mindössze 4,9 fokot mértek. Az idei nyáron a leghidegebb augusztus 29-én volt, ekkor 2,8 fokot mértek Zabaron.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák