Zöldinfó

A meteorológusok szerint is rendkívüli nyarunk volt

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-09-02

Szerző:

Hell

Az Országos Meteorológiai Szolgálat az ősz első napján értékelte az idei nyarat és ezekre a következtetésekre jutott:

csapadékos volt: országos átlagban 245,7 milliméter csapadék hullott, ez körülbelül egy augusztus havi mennyiséggel (50 milliméter) haladja meg az 1971-2000-es normál értéket. A legtöbb eső – az országos átlag több mint másfélszerese – Csongrád megyében, a Szentes melletti pankotai állomáson hullott, ott 438,1 milliméter csapadékot rögzítettek. A legszárazabb a Békés megyei Körösladány környezete volt, ott mindössze 128,2 milliméternyi eső hullott.

melegebb volt: az átlagosnál fél fokkal melegebb volt az idei nyár, de országos átlagban egy “forró” napot sem regisztráltak. Volt viszont 18 hőségnap (amikor a legmagasabb napi hőmérséklet meghaladja a 30 fokot) és két trópusi éjszaka (amikor 20 fok felett volt a napi minimumhőmérséklet. Az idei nyáron egy komolyabb hőhullám alakult ki június 5. és 13. között. Az abszolút napi maximumhőmérséklet 36,5 Celsius-fok volt, Budakalászon június 10-én. Az elmúlt két évben rendre 40 feletti maximummal zárt a nyár, idén viszont ezt meg sem közelítették a maximumok.

Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője az MTI-nek azt mondta, a kilencvenes évektől a nyarak jellemzői között a gyakoribb és hosszabb hőhullámok voltak jellemzőek, ezért is volt szokatlan az idei nyár. Rendkívüliségét az adja, hogy csapadékos és meleg is volt egyben, ugyanis a csapadékos nyarakra inkább átlag alatti hőmérséklet jellemző a felhőképződés miatt, ahogy ez a közelmúltban 2010-ben és 2005-ben is volt. Az ezredforduló óta csak a 2005-ös nyár volt hűvösebb a sokéves átlagnál. A mérések szerint most is az átlagosnál fél fokkal melegebb nyarat zártunk.

Egyébként a napi minimumrekord augusztus 18-án Zabaron dőlt meg, ahol a leghidegebb órában mindössze 4,9 fokot mértek. Az idei nyáron a leghidegebb augusztus 29-én volt, ekkor 2,8 fokot mértek Zabaron.

Kapcsolódó tartalom:időjárás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Energetikai fejlesztéssel hasznosítják a termálvíz hőjét Szigetváron

Termálhővel fűthetnek középületeket Szigetváron.

Létrehozva:

22 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Termálvíz hulladékhőjének felhasználásával fűthetnek több középületet Szigetváron a városi gyógyfürdő mintegy 241 millió forintos, várhatóan jövő év végére befejeződő energetikai fejlesztésének köszönhetően – tájékoztatta a Szigetvári Gyógyfürdő Üzemeltető és Humán Szolgáltató Kft., közleményben az MTI-t. Azt írták: az európai uniós támogatást élvező beruházás ötletét az adta, hogy a fürdő területén óránként 35 köbméter 31-35 Celsius-fokos termálvíz folyik el anélkül, hogy azt energetikai szempontból hasznosítanák – írja az alternativenergia.hu. A projekt részeként három hőszivattyút telepítenek, amelyek titánlemezes hőcserélőkön keresztül kivonják a termálvíz hőjét, és optimális esetben akár 606 kilowatt hőteljesítmény leadására is képesek – tették hozzá.

Megjegyezték, hogy az így előállított hő 450-500 méter hosszú távvezetéken jut el az önkormányzati kazánházba, ahonnan több középület fűtése biztosítható. Szigetvár modern, fenntartható és költséghatékony hőellátási rendszert kap, a fejlesztés kiváltja önkormányzati középületek fosszilis fűtési energiaigényét, hozzájárul az energiahatékonyság növeléséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez – olvasható a gyógyfürdő közleményében.

Kriszt Mónika, a társaság ügyvezetője az MTI megkeresésére azt mondta: a tervek elkészültek, a beruházással a városháza két épületének, a könyvtárnak, egy orvosi rendelőnek és a Vigadónak a fűtését biztosítják termálhővel. Hozzátette, azzal számolnak, hogy az ingatlanok fűtési költsége a felére csökken.

Tovább olvasom