Zöldinfó

A meteorológusok szerint is rendkívüli nyarunk volt

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-09-02

Szerző:

Hell

Az Országos Meteorológiai Szolgálat az ősz első napján értékelte az idei nyarat és ezekre a következtetésekre jutott:

csapadékos volt: országos átlagban 245,7 milliméter csapadék hullott, ez körülbelül egy augusztus havi mennyiséggel (50 milliméter) haladja meg az 1971-2000-es normál értéket. A legtöbb eső – az országos átlag több mint másfélszerese – Csongrád megyében, a Szentes melletti pankotai állomáson hullott, ott 438,1 milliméter csapadékot rögzítettek. A legszárazabb a Békés megyei Körösladány környezete volt, ott mindössze 128,2 milliméternyi eső hullott.

melegebb volt: az átlagosnál fél fokkal melegebb volt az idei nyár, de országos átlagban egy “forró” napot sem regisztráltak. Volt viszont 18 hőségnap (amikor a legmagasabb napi hőmérséklet meghaladja a 30 fokot) és két trópusi éjszaka (amikor 20 fok felett volt a napi minimumhőmérséklet. Az idei nyáron egy komolyabb hőhullám alakult ki június 5. és 13. között. Az abszolút napi maximumhőmérséklet 36,5 Celsius-fok volt, Budakalászon június 10-én. Az elmúlt két évben rendre 40 feletti maximummal zárt a nyár, idén viszont ezt meg sem közelítették a maximumok.

Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője az MTI-nek azt mondta, a kilencvenes évektől a nyarak jellemzői között a gyakoribb és hosszabb hőhullámok voltak jellemzőek, ezért is volt szokatlan az idei nyár. Rendkívüliségét az adja, hogy csapadékos és meleg is volt egyben, ugyanis a csapadékos nyarakra inkább átlag alatti hőmérséklet jellemző a felhőképződés miatt, ahogy ez a közelmúltban 2010-ben és 2005-ben is volt. Az ezredforduló óta csak a 2005-ös nyár volt hűvösebb a sokéves átlagnál. A mérések szerint most is az átlagosnál fél fokkal melegebb nyarat zártunk.

Egyébként a napi minimumrekord augusztus 18-án Zabaron dőlt meg, ahol a leghidegebb órában mindössze 4,9 fokot mértek. Az idei nyáron a leghidegebb augusztus 29-én volt, ekkor 2,8 fokot mértek Zabaron.

Kapcsolódó tartalom:időjárás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Európa védekezik: mesterséges intelligencia is segít az erdőtüzek ellen

Az EU új stratégiát mutatott be az erdőtüzek megelőzése érdekében.

Létrehozva:

16 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság új, integrált stratégiát mutatott be az egyre gyakoribb és pusztítóbb erdőtüzek kockázatának kezelésére – közölte a brüsszeli testület. Az alternativenergia.hu közleménye szerint az erdőtüzek Európa-szerte nagyobbak, gyakoribbak és súlyosabbak, ezért átfogó megközelítésre van szükség. Az új stratégia a megelőzésre, a felkészültségre, a reagálásra és a helyreállításra egyaránt kiterjed, célja pedig az európai társadalmak, a környezet, az infrastruktúra és a kulturális örökség fokozott védelme. Az Európai Bizottság rámutatott: 2025-ben a kontinens történetének legsúlyosabb erdőtűzszezonját élte át, több mint egymillió hektárnyi terület égett le. A jelenség hátterében elsősorban az éghajlatváltozás erősödése áll.

A stratégia kiemelt hangsúlyt helyez a megelőzésre, különösen a természetalapú megoldásokra. A bizottság célja tűzállóbb tájak kialakítása és az ökoszisztémák helyreállítása, amelyek ellenállóbbak a tüzekkel szemben. Ennek részeként útmutatót fogadtak el a Natura 2000 területek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásáról, amely segíti a tagállamokat a kockázatok csökkentésében és a gyors beavatkozásban vészhelyzet esetén.A felkészültség erősítése érdekében az Európai Bizottság folytatja a tűzoltók kockázatos térségekbe történő előzetes telepítését, valamint ösztönzi a szakemberek közötti tapasztalatcserét. Emellett fejlesztik a Copernicus műholdas rendszerre épülő európai erdőtűz-információs rendszert, valamint mesterséges intelligenciával támogatott előrejelző eszközöket vezetnek be.

A mentési kapacitások bővítésére az uniós flottát 12 tűzoltó repülőgéppel és öt helikopterrel erősítik. A bizottság egy európai tűzoltási központ létrehozását is tervezi Cipruson, amely képzési és műveleti bázisként szolgál majd. Emellett adatgyűjtéssel kívánják feltárni a tűzoltók egészségügyi kockázatait, valamint támogatják a tüzek utáni helyreállítást a klímaváltozásnak ellenállóbb ökoszisztémák kialakítása érdekében. A közlemény szerint a stratégia alapjául szolgáló tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslatot a bizottság a közeljövőben terjeszti elő.

Tovább olvasom