Zöldinfó
A meteorológusok szerint is rendkívüli nyarunk volt
Az Országos Meteorológiai Szolgálat az ősz első napján értékelte az idei nyarat és ezekre a következtetésekre jutott:
csapadékos volt: országos átlagban 245,7 milliméter csapadék hullott, ez körülbelül egy augusztus havi mennyiséggel (50 milliméter) haladja meg az 1971-2000-es normál értéket. A legtöbb eső – az országos átlag több mint másfélszerese – Csongrád megyében, a Szentes melletti pankotai állomáson hullott, ott 438,1 milliméter csapadékot rögzítettek. A legszárazabb a Békés megyei Körösladány környezete volt, ott mindössze 128,2 milliméternyi eső hullott.
melegebb volt: az átlagosnál fél fokkal melegebb volt az idei nyár, de országos átlagban egy “forró” napot sem regisztráltak. Volt viszont 18 hőségnap (amikor a legmagasabb napi hőmérséklet meghaladja a 30 fokot) és két trópusi éjszaka (amikor 20 fok felett volt a napi minimumhőmérséklet. Az idei nyáron egy komolyabb hőhullám alakult ki június 5. és 13. között. Az abszolút napi maximumhőmérséklet 36,5 Celsius-fok volt, Budakalászon június 10-én. Az elmúlt két évben rendre 40 feletti maximummal zárt a nyár, idén viszont ezt meg sem közelítették a maximumok.
Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője az MTI-nek azt mondta, a kilencvenes évektől a nyarak jellemzői között a gyakoribb és hosszabb hőhullámok voltak jellemzőek, ezért is volt szokatlan az idei nyár. Rendkívüliségét az adja, hogy csapadékos és meleg is volt egyben, ugyanis a csapadékos nyarakra inkább átlag alatti hőmérséklet jellemző a felhőképződés miatt, ahogy ez a közelmúltban 2010-ben és 2005-ben is volt. Az ezredforduló óta csak a 2005-ös nyár volt hűvösebb a sokéves átlagnál. A mérések szerint most is az átlagosnál fél fokkal melegebb nyarat zártunk.
Egyébként a napi minimumrekord augusztus 18-án Zabaron dőlt meg, ahol a leghidegebb órában mindössze 4,9 fokot mértek. Az idei nyáron a leghidegebb augusztus 29-én volt, ekkor 2,8 fokot mértek Zabaron.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balatoni Turizmus Szövetség által készített hangulatjelentésben azt kérdezték a tihanyi és siófoki strandolóktól, van-e elég fa a parton? A kérdés első hallásra evidens, a válaszok mégis meglepőek voltak – írja az alternativenergia.hu.
„Egyértelmű, hogy a turisták árnyékot akarnak a melegben! De ha jobban megnézzük a kérdésre adott válaszokat, nagyon érdekes dolog rajzolódik ki – mondta Éskovács Péter, a kérdőív ötletgazdája, kommunikációs tanácsadó. A balatoni felmérésben 350 ember mondta el a véleményét. A megkérdezettek 70%-a több árnyékot is el tudna képzelni a strandokon, de a helyzet még ennél is árnyaltabb. Az emberek nemcsak úgy „zöldet” akarnak a strandon, hanem hasznos árnyékot; ha lehet, olyat, amit nem a kihelyezett napvitorlák vagy napernyők adnak, hanem a természet. Éskovács elmondta, hogy 200 embert részletesen, offline kérdeztek a strandokon, egy egyszerűbb kérdést pedig az online térben is feltettek a témáról. „A közösségi médiában, a hozzászólásokból érdekes részletek derültek ki: sokan említették, hogy mostanában divatos lett gömbkoronájú díszfákat ültetni a parkokba és a partokra. Ezek nagyon szépen néznek ki, csak éppen az a baj van velük, hogy alig adnak árnyékot.”
A hivatalos statisztikákban egy pici csemete és a hatalmas, ötvenéves fa is ugyanúgy „egy darab fának” számít, a strandolónak viszont nem mindegy. Jól bizonyítják ezt azok a kutatás során elhangzott megjegyzések, amelyek arról szólnak, hogy sok vendég évek, évtizedek óta ugyanaz alatt a fa alatt pihen, amikor nyaralni jön. Ha egy ilyen fát kivágnak a strandról és helyette egy díszfát ültetnek oda, a turisták elveszítik kedvenc helyüket. Több hozzászólás megjegyzi azt is, hogy a Balatonon sok helyen a lakóparki építkezések miatt kivágták a nagyobb fákat és a helyüket a már említett kisebb díszfák vették át, amelyek a túlzott térkövezéssel együtt sokat rontanak a helyzeten.
Máshol is aktuális ez a probléma
Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke hozzátette: Balatonboglár, Vonyarcvashegy, Csopak mellett, talán Balatonföldvár az egyik legjobb példa arra, hogyan kell igazán zöld tereket létesíteni egy településen, különösen a strandon. Itt társadalmi összefogással telepítettek több tucat fát a város különböző helyszínein, köztük a partra is, ezzel is támogatva a települési zöld terek kialakítását és bővítését. Szerinte a földvári turisták között is sok olyan nyaraló akad, aki mindig ugyanannak a régi fának az árnyékát szeretné élvezni. Mint mondta: a balatoni kérdőív eredményei egyébként teljesen összhangban vannak a nemzetközi kutatásokkal.
“Szingapúrban egy korábbi kutatás azt bizonyította, hogy a tengerparti parkokban a látogatók sokkal többre értékelik a természetes elemeket, mint a különféle sport- és épített játékokat. A walesi strandokon is kiderült, hogy az emberek nem a túlzsúfolt, betonozott, kiépített szolgáltatásokat keresik, hanem a természetes környezetet. Az Egyesült Államokban, a Colorado folyónál is vizsgálták a pihenőket: teljesen mindegy volt, hogy ki milyen csoporttal vagy milyen céllal érkezett a vízparthoz, mindenki számára a fa által adott árnyék volt a legfontosabb kényelmi szempont pihenéskor”- mondta Fekete Tamás.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés