Zöldinfó

A meteorológusok szerint is rendkívüli nyarunk volt

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-09-02

Szerző:

Hell

Az Országos Meteorológiai Szolgálat az ősz első napján értékelte az idei nyarat és ezekre a következtetésekre jutott:

csapadékos volt: országos átlagban 245,7 milliméter csapadék hullott, ez körülbelül egy augusztus havi mennyiséggel (50 milliméter) haladja meg az 1971-2000-es normál értéket. A legtöbb eső – az országos átlag több mint másfélszerese – Csongrád megyében, a Szentes melletti pankotai állomáson hullott, ott 438,1 milliméter csapadékot rögzítettek. A legszárazabb a Békés megyei Körösladány környezete volt, ott mindössze 128,2 milliméternyi eső hullott.

melegebb volt: az átlagosnál fél fokkal melegebb volt az idei nyár, de országos átlagban egy “forró” napot sem regisztráltak. Volt viszont 18 hőségnap (amikor a legmagasabb napi hőmérséklet meghaladja a 30 fokot) és két trópusi éjszaka (amikor 20 fok felett volt a napi minimumhőmérséklet. Az idei nyáron egy komolyabb hőhullám alakult ki június 5. és 13. között. Az abszolút napi maximumhőmérséklet 36,5 Celsius-fok volt, Budakalászon június 10-én. Az elmúlt két évben rendre 40 feletti maximummal zárt a nyár, idén viszont ezt meg sem közelítették a maximumok.

Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője az MTI-nek azt mondta, a kilencvenes évektől a nyarak jellemzői között a gyakoribb és hosszabb hőhullámok voltak jellemzőek, ezért is volt szokatlan az idei nyár. Rendkívüliségét az adja, hogy csapadékos és meleg is volt egyben, ugyanis a csapadékos nyarakra inkább átlag alatti hőmérséklet jellemző a felhőképződés miatt, ahogy ez a közelmúltban 2010-ben és 2005-ben is volt. Az ezredforduló óta csak a 2005-ös nyár volt hűvösebb a sokéves átlagnál. A mérések szerint most is az átlagosnál fél fokkal melegebb nyarat zártunk.

Egyébként a napi minimumrekord augusztus 18-án Zabaron dőlt meg, ahol a leghidegebb órában mindössze 4,9 fokot mértek. Az idei nyáron a leghidegebb augusztus 29-én volt, ekkor 2,8 fokot mértek Zabaron.

Kapcsolódó tartalom:időjárás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Több éves kutatás zárult le az autonóm járművek és robotok biztonságos működéséről

Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-11

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Lezárult az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) kutatás-fejlesztési programja, amely több mint négy éven keresztül az autonóm – emberi beavatkozás nélkül működő – járművek, robotok és drónok biztonságos, gyors és fenntartható működését vizsgálta – ismertette az alternativenergia.hu. Az Európai Unió 6,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult projekt célja az volt, hogy a jövő közlekedési és ipari rendszerei megbízhatóbbak, energiatakarékosabbak és mindenki számára biztonságosabbak legyenek. A 2021. őszén induló program során olyan technológiai megoldások születtek, amelyek segítik az önvezető járműveket és robotokat abban, hogy gyorsabban reagáljanak a váratlan helyzetekre, pontosabban érzékeljék környezetüket, és hatékonyabban használják fel az energiát. Ezek a fejlesztések hozzájárulhatnak a közlekedési balesetek számának csökkentéséhez, a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez, valamint a járműipar és a robotika versenyképességének növeléséhez.

A kutatások hatása nemcsak tudományos, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős. Az ARNL működése során több mint 9 milliárd forint összesített bevételt ért el. A program eredményeként eddig 13 hazai szabadalmat és védjegyet, valamint 4 nemzetközi szabadalmat nyújtottak be, továbbá 3 spin-off vállalkozás létrejöttét támogatták, amelyek a laboratóriumban megszületett tudást a gyakorlatban hasznosítják.

A projekt az RRF-2.3.1-2021 „Nemzeti Laboratórium létrehozása, komplex fejlesztése” című konstrukció keretében valósult meg. A munkában három meghatározó intézmény – a HUN-REN SZTAKI, a Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – vett részt, közel négyszáz kutató és technikus közreműködésével.

„Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium valódi közösségi teljesítmény volt. Olyan kutatói együttműködés jött létre, amely kézzelfogható technológiai eredményeket hozott, és hosszú távon is erős alapot teremt a hazai autonóm jármű- és robotikai fejlesztések számára” – mondta Gáspár Péter, az ARNL szakmai vezetését ellátó HUN-REN SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetője.

Tovább olvasom