Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A meteorológusok szerint is rendkívüli nyarunk volt

Létrehozva:

|

Az Országos Meteorológiai Szolgálat az ősz első napján értékelte az idei nyarat és ezekre a következtetésekre jutott:

csapadékos volt: országos átlagban 245,7 milliméter csapadék hullott, ez körülbelül egy augusztus havi mennyiséggel (50 milliméter) haladja meg az 1971-2000-es normál értéket. A legtöbb eső – az országos átlag több mint másfélszerese – Csongrád megyében, a Szentes melletti pankotai állomáson hullott, ott 438,1 milliméter csapadékot rögzítettek. A legszárazabb a Békés megyei Körösladány környezete volt, ott mindössze 128,2 milliméternyi eső hullott.

melegebb volt: az átlagosnál fél fokkal melegebb volt az idei nyár, de országos átlagban egy “forró” napot sem regisztráltak. Volt viszont 18 hőségnap (amikor a legmagasabb napi hőmérséklet meghaladja a 30 fokot) és két trópusi éjszaka (amikor 20 fok felett volt a napi minimumhőmérséklet. Az idei nyáron egy komolyabb hőhullám alakult ki június 5. és 13. között. Az abszolút napi maximumhőmérséklet 36,5 Celsius-fok volt, Budakalászon június 10-én. Az elmúlt két évben rendre 40 feletti maximummal zárt a nyár, idén viszont ezt meg sem közelítették a maximumok.

Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője az MTI-nek azt mondta, a kilencvenes évektől a nyarak jellemzői között a gyakoribb és hosszabb hőhullámok voltak jellemzőek, ezért is volt szokatlan az idei nyár. Rendkívüliségét az adja, hogy csapadékos és meleg is volt egyben, ugyanis a csapadékos nyarakra inkább átlag alatti hőmérséklet jellemző a felhőképződés miatt, ahogy ez a közelmúltban 2010-ben és 2005-ben is volt. Az ezredforduló óta csak a 2005-ös nyár volt hűvösebb a sokéves átlagnál. A mérések szerint most is az átlagosnál fél fokkal melegebb nyarat zártunk.

Egyébként a napi minimumrekord augusztus 18-án Zabaron dőlt meg, ahol a leghidegebb órában mindössze 4,9 fokot mértek. Az idei nyáron a leghidegebb augusztus 29-én volt, ekkor 2,8 fokot mértek Zabaron.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Mennyit spórolhatok a ház hőszigetelésével?

Létrehozva:

|

Szerző:

A rezsiszabályok módosítása óta rengeteg háztartás próbálja visszavenni fogyasztását, az egyik legnépszerűbb módszer a belső hőszigetelés.

Tényleg megéri a beruházás? Ennek járt utána a Pénzcentrum. Egy átlagos hazai családi házban a falakon keresztül akár 30-40, a nyílászárókon 15-20, a padlón keresztül pedig 10-15 százaléknyi hő szökhet el. Éppen ezért megfelelő szigetelés hiányában gyakorlatilag az utcát fűti az ember. Mindenekelőtt érdemes tisztában lenni vele, hogy a hazai vállalatok jelenleg igen leterheltek, az alapanyagok és a kivitelezés ára pedig folyamatosan nő. Emiatt sokan kapkodnak, csak részben végzik el a felújítást, ami problémás lehet. Amennyiben valaki a belső hőszigetelés mellett dönt, alaposan át kell gondolnia a beruházást, hiszen az épületek határoló szerkezetei egy rendkívül összetett rendszert alkotnak.

A hőszigetelés komoly előnyökkel jár, fontos azonban, hogy jó szakembert és rendszert válasszunk. A Pénzcentrum iparági információi szerint a többség azt a nézetet vallja, hogy a szigetelésnek alapvetően kívül kell lennie, emellett fontos, hogy a hibák elkerülése érdekében ne egyedül vágjunk bele a munkába.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

„A belső oldalt (azaz a meleg felületet) csak akkor érdemes szigetelnünk, ha tényleg nagyon muszáj. De akkor is csak abban az esetben, ha előtte szakértő elvégezte a páratechnikai és a műszaki ellenőrzést” – mondta Lestyán Mária építészmérnök, a Rockwool fejlesztési és alkalmazástechnikai vezetője a lapnak. Egy fal belső leszigetelésével a lakást megóvjuk a hidegtől, de a falszerkezetet nem, a külső szerkezeti fal ugyanis lényegesen hidegebbé válik, ami növeli a penészedés esélyét.

A szakértő szerint belső szigetelésnél a pincefödémet vagy a padlást mi is leszigetelhetjük a hideg oldal felől. „Ez sok esetben hasznos is lehet, hiszen a kádárkockák esetében például a padlásfödémen keresztül akár 30 százalékos is lehet a hőveszteség. Azonban a szobák esetében már jóval óvatosabbnak kell lenni: a belső oldalon hőhidak alakulhatnak ki, amik penészedéshez vezethetnek” – mondta Lestyán Mária.

Advertisement

A legtöbb esetben a falszerkezetek belső szigetelése miatt, folyamatos használat mellett a falak hőtároló képességét-tömegét szinte teljesen elveszítjük. A fűtés lekapcsolásakor így egy hideg külső szerkezettel rendelkező épület gyorsabban fog elkezdeni hűlni, mint melegebb külső szerkezetek esetén. Ha ezek ellenére is mindenképpen a szobák belső szigetelését választjuk, akkor Lestyán Mária szerint a legjobb az, ha azokat a helyiségeket szigeteltetjük, amelyeket telente nem fűtünk. A hőszigetelés finanszírozására több lehetőség is adott, megvalósíthatjuk önerőből, banki hitelből, állami támogatásból vagy akár ezek kombinációjából. Az év végéig elérhető otthonfelújítási program keretében például akár a beruházás árának 50 százalékát is visszakaphatják a gyermeket nevelő családok.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák