Zöld Energia
A nulla energiaigényű épületeké a jövő

Egy BM rendelet (20/2014. III. 7.) értelmében szigorodnak az épületenergetikai határértékek, ezáltal felértékelődik az integrált tervezés valamint, a környezeti és gazdasági szempontból is kiemelkedő teljesítményű épületek. A több lépcsős módosítás célja az épületek energiafogyasztásának csökkenése.
2015-től a közpénzből épülő fejlesztésekre, 2018-tól már minden új építésre és felújításra is érvényes lesz az előírás, hogy a falak és a nyílászárók energiatakarékosságának 40%-kal nőnie kell. A nyugat-európai példák alapján mindez akár 10-20%-os árnövekedést is eredményezhet az ingatlanok eladásakor.
A módosítás egyebek mellett definiálja a közel nulla energiaigényű épület fogalmát: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanból származik vagy a közelben előállított. „Tapasztalataink szerint sokszor felmerül az igény, hogy az integrált tervezés, a költségszakértői tevékenység, a beruházási költség összehasonlítása mellett például megoldást kínáljunk az energiafogyasztási költségek vagy akár a CO2 kibocsátás csökkentésére, egyszóval, hogy zöld megoldásokat találjunk” – emelte ki ifj. Lipcsei Gábor, az ÓBUDA Group projektigazgatója. „A fejlesztők, tulajdonosok akkor győzhetők meg a szokásosnál magasabb szintű tervezési szolgáltatás előnyeiről, ha a költségek és a hasznok is világossá válnak” – tette hozzá a szakértő.
A rendelet módosítás értelmében 2015. január elsejétől a közpénzből megvalósított épületeket közel nulla energiaigényűre kell kialakítani, majd három éven belül várhatóan minden új épületre kiterjesztik ezt. A szigorítás következményeként a hő-átbocsátási tényezők követelményértékei megváltoznak, az épületet határoló elemeknek, mint például a falaknak, nyílászáróknak a mai értékeknél 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük.
A módosításnak köszönhetően 2018. után az épületek energetikai teljesítménye akár 25%-kal jobb lesz, azonban a jelenleg épülő beruházások, amelyeknek nagy része jellemzően napjainkban „A” vagy „A+” besorolást kap, négy év múlva várhatóan már csak „B” vagy „C” kategóriába fog esni. A 25%-os teljesítményjavulás hatalmas kiadáscsökkenést jelenthet a vállalkozások számára. Az ingatlanfejlesztőknek 2018-tól az új építésű projekteknél kötelező lesz megvizsgálni, hogy megtérül-e a „zöld-energia” használata az épület élettartama (20 év) alatt, és ha igen, kötelező lesz telepíteniük valamilyen megújuló energiaforrást (például napkollektort, napelemet).
Külföld
A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a jobb energetikai minősítés jelentős árnövekedést eredményezhet az eladáskor. Az energetikai előírás módosításának következtében a magyarországi épületek energiahatékonysága jelentősen javulni fog és várhatóan megközelíti majd a jelenlegi nyugat-európai színvonalat. A német, osztrák, angol, ír, holland és dán példa is azt mutatja, hogy a jobb minősítés megemeli az árakat, így az ingatlan eladásakor ez akár 10-20%-os árbevétel növekedést is eredményezhet. Emiatt ezekben az országokban 2018-ra várhatóan a passzívház-szintű energiatakarékosság válik piaci sztenderddé.
Energiatudatos tervezés
A fent említettek miatt felértékelődik az integrált tervezés és a költségszakértői képesség szerepe, amely a különböző szakterületek összhangjára építve, környezeti és gazdasági szempontból is kiemelkedő teljesítményű épületek létrehozását célozza meg. Korszerű eszközök használatával, mint a dinamikus épületszimuláció, pontosabban modellezhető az épület energetikai működése, ami optimálisabban tervezhetővé teszi a gépészeti rendszereket.
forrás: zoldtech.hu

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Otthon
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
Vajon számít-e, hogy gyorsan, egyszerűen épül meg optimalizált anyagfelhasználással igényre szabott és kiváló energetikával rendelkező otthon? Igen! Lássuk a részleteket!

Vajon hogyan válik a jövő technológiájává az előregyártott betonelemekből épülő családi ház?
Az időjárási helyzetre tekintet nélkül, szélsebesen épült, és az első kapavágás után – november eleje és március vége között – eltelt öt hónap alatt az egyetlen betontechnológiával készülő mintaházban a belső munkálatok is befejeződtek. Az ÉMI Nemzeti Mintaházparkjában a Leier Mintaháza az egyetlen, amely nem könnyűszerkezetes, és amelynek építési sebessége az alkalmazott előregyártott betontechnológiának köszönhetően simán felvette a versenyt a könnyűszerkezetesekkel.
Egy biztos: a Leier előregyártott betontechnolóiáját alkalmazó épületnek feltétlenül helye van a gyorsan épülő házak bemutatására életre hívott telepen. Az ÉMI Nemzeti Mintaházparkjának célja az innovatív technológiájú épületek összegyűjtése, valamint a ma egyik fontos elvárására, a gyors építkezés igényére választ adó megoldások bemutatása. Komlós Andor, a Leier Hungária Kft. ügyvezető igazgatója szerint típusházaik a gyorsaságon és az építési innováción kívül egy sor más előnyt is kínálnak a jövőben építkezőknek, amelyek közül legfontosabbként az energiatakarékosságot említette. Mi lehet ennek az alapja?
Energiatakarékos ház kompakt tömeggel
A jövőben az ÉMI telepén bemutató házként üzemelő épület alapja a Leier Rába típusháza volt, amit a tervező ezúttal a megadott, 12 × 8 méteres beépíthetőségre igazított. Az egyszerű alaprajzú, logikus elrendezésű otthon 5 fős család kényelmére optimalizált. Parádi Zsuzsanna, építész szerint, aki a Rába típusház eredeti terveit is jegyezi, az egyébként is jól átgondolt koncepciót könnyedén lehet az adott igényekre alakítani, ami a típusházak egyik fontos előnye. Ennél a háztípusnál az emeleti szint kialakítására eleve több variáció áll rendelkezésre, így a család intim tere lehet 1, 2 vagy akár 3 hálószobás is. Amennyiben nincs szükség fent ennyi hálóra, úgy a földszinti nappali galériás légterű helyiségkapcsolattal is épülhet. Ezzel a nappali nagyobb belmagassága elegáns, reprezentatív térérzetet nyújt.
Ilyen a most elkészült mintaház kialakítása is, amelyre szintén jellemző az alapjaként használt Rába ház kompakt épülettömege. Ez részben az energetikát szolgálja, de a kevésbé tagolt forma mind az előregyártás, mind a kivitelezés szempontjából gazdaságos, költséghatékony megoldás.
Az épület lemezalapjának elkészítése után gyorsan haladt a munka, hiszen a Leier kéregfalak következtek, majd a kéregelemes födém. A gyárból egyenesen a helyükre daruzható vasbeton panelek kb. egy hét múlva már kész szerkezetet eredményeztek.
Technológiai bemutató a mintaházon
A kész épület rövidesen látogatható bemutatóházként és műszaki tanácsadó központként, sok hasznos információval szolgálja majd a ma és a jövő szakembereit és az építkezőket egyaránt. Erre tekintettel már a tervezés során cél volt, hogy a lehető legtöbb műszaki megoldás megjelenjen az épületen. Így a földszinti főfalak esetén több változat került a tervre, ami kétféle technológia bemutatását szolgálja. Az épület homlokzatának egy részén megjelenő külső látszóbeton felületek mind sima, mind pedig strukturált, matricázott felületek szemléltetésére is lehetőséget adtak. Erre a szakaszra belső PIR hőszigetelés került, a normál kéregfalak pedig külső hőszigetelést kaptak.
A megrendelői igény és a településképi elvárások szerint a Rába típusház esetén a tető formája – a nyeregtetőtől a lapostetős változatig – több variáció közül választható. A Szentendrén felépített háznál a tervező egy aszimmetrikus nyeregtetős verzió mellett döntött, így a mintaházon bemutathatóvá vált kétfajta előregyártott vasbeton elem és a tény, hogy mindkettő alkalmas az ún. koporsófödém építésére. A házra tehát egy aszimmetrikus koporsófödém került, amelynek egyik oldala a 25o-ig alkalmazható mesterpanel födém elem, míg a másik oldala az ennél nagyobb hajlásszög esetén javasolt falpanel. Az létrejött tető alátéthéjazata, lég- és párazárása, és hőhídmentes tetőszigetelése is az épület remek energetikáját szolgálja.
A házon az előregyártott elemek közül megjelenik a 2022-ben Construma-díjas klímafödém, de mára az ún. klímafalak is kifejezetten népszerűek. A klímafödém lényege, hogy a kéregfödémbe épített csővezetékek alkalmasak mind hűtő-, mind pedig fűtővíz szállítására, ezáltal hőszivattyú kiszolgálására is úgy, hogy a csövek építés közbeni sérülése is elkerülhető. A mennyezet így fontos szerepet kap a kellemes klíma kialakításában, ugyanakkor a födém alsó felülete egységes marad, ezáltal tiszta teret adva bármilyen belső építészeti megoldásnak.
A megújuló energia részarány kielégítésére a tetőre kerülő napelemek mellett az épületben a kellemes téli esti hangulat felelőse, egy kandalló is helyet kapott, Leier kéménnyel.
(x)
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Napelemes zárlat: 6 500 család várhat 2027-ig
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Miért állnak le a lakópark napelemei? – A szolgáltató válaszolt!
-
Otthon1 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás óta
Brüsszeli bejelentés: új napelemes szabályozás érkezik
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Több mint kétmilliárd palack visszaváltva: Magyarország erősíti hulladékmentes jövőjét
Nyirő Norbert
2014-08-26 at 11:16
Nagyon jó és hasznos ez a cikk, gratulálok az írójának!
Csak azt nem értem, illusztrációként hogyan került ide az én kora tavasszal Berlinben készített fotóm, amit a Metszet folyóirat júliusi száma részére készítettem és tudtommal senki másnak nem adtam el?
Lazzlo
2014-11-14 at 07:29
Én meg azt nem értem, hogy kerül egy alacsonyenergiás ház egy nullaenergiás épületekről szóló cikk alá. A képen látható épület mérési adatait a közelmúktban publikálták http://www.bmvi.de/cae/servlet/contentblob/108560/publicationFile/70457/berlin-kurzbericht.pdf
– a fűtés a tervezett 2217 kWh helyett 5865 kWh-t (!!!) fogyasztott el a tavalyi szokatlanul enyhe tél ellenére .
Ha ez hőenergiára vonatkozik, akkor ez a 130 m²-es ház esetén 45 kWh/m²a fogyasztásnak felel meg.
Ha 45 a “közel nulla”, akkor én inkább maradnék a passzívház 15-ös értékénél!
Másként fogalmazva, a 45 közel sincs közelebb a nullához, mint a 15!