Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A római üzletek és éttermek a kirakatba kitett rezsiszámlákkal tiltakoznak az energia drágulása ellen

Áram- és gázszámlák terítik be Róma üzleteinek és vendéglátóhelyeinek kirakatait a kereskedelmi és fogyasztóvédő szervezetek felhívására, amelyek így kívánnak tiltakozni az ugrásszerűen megemelkedett energiaárakkal szemben hétfőtől.

Létrehozva:

|

A Tedd a számlát a kirakatba elnevezésű akcióhoz bárok, éttermek, pizzeriák, fagylaltozók, ruhaüzletek is csatlakoztak. Az egyik Vatikánhoz közeli presszó tulajdonosa a Corriere della Sera napilapnak elmondta, hogy havi energiaköltsége a korábbi valamivel több mint kétezer euróról majdnem hétezerre emelkedett, miközben a vendégek száma nem nőtt ekkora ütemben a nyári szezonban sem. A Forum Romanumra néző étterem tulajdonosa hozzátette: a kirakatba kitett számlák a figyelemfelkeltést szolgálják, így a vendégek is tudják, hogy előbb-utóbb muszáj lesz a menüben szereplő árakat is megemelni, bár eddig ezt a vendéglátósok igyekeztek elkerülni. A Confcommercio-Fipe kereskedelmi, valamint az Aduc fogyasztóvédelmi szervezet közös akciójához egyre többen csatlakoznak. Demonstrálnak a világítás lekapcsolásával is: egyik este több vendéglő gyertyával világította meg az asztalokat az energiaárak emelkedése ellen tiltakozva.

Az olasz főváros legismertebb csemegeélelmiszer-üzletének tulajdonosa szerint válságos méretet öltött a termékhiány is, egyre nehezebb beszerezni például az import mustárt, az üvegpalackokat és a fémkupakokat. Az egyik nápolyi pizzéria a vendégeknek adott számlán információként feltünteti azt is, hogy a vendéglátóhely energiaköltsége az utóbbi hónapokban háromszáz százalékkal emelkedett. Az adriai Rimini egyik szállodája a sajtóban jelentette be, hogy júliusban 18 ezer eurós villanyszámlát fizetett a tavaly júliusi 6 ezer euróval szemben. A hotel üzemeltetője szerint jövőre a vendégektől klímadíjat szedhetnek. Olaszországban a családok és vállalkozások rezsiszámlái az előrejelzések szerint októbertől legalább kétszeresére emelkedhetnek.

Giorgia Meloni a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) miniszterelnök-jelöltje korábban úgy nyilatkozott: éjszaka nem tud aludni, mert a lakosságot sújtó rezsiárak miatt aggódik. A Liga politikusa, Giancarlo Giorgetti a jelenlegi ügyvivő kormány gazdasági fejlesztési minisztere szerint az energiaárak “háborús károkat” okoznak Olaszországban. A centrumpárti Akciót vezető Carlo Calenda “ár-cunamiról” beszélt, és a választási verseny felfüggesztésére kérte a politikai erőket, azonnali összpárti fellépéssel a rezsinövekedés megállítására. A Mario Draghi vezette kormány a héten készül újabb költségvetési csomaggal segíteni, azután, hogy az év eleje óta családoknak és vállalkozásoknak már 30 milliárd eurót különítettek el.

Advertisement

A La Repubblica napilap rámutatott, hogy a Draghi-kormány extraprofit-adót vezetett be, de a nyáron várt tízmilliárd euróból eddig csak egymilliárd érkezett az államkasszába. Közel húsz nagyvállalat, miután befizette az első részletet, a bíróságon fellebbezett az általuk alkotmányellenesnek tartott extraprofit befizetéssel szemben, közöttük a legnagyobb olasz energiaszolgáltatók is. A kormány szigorítással válaszolt: a következő fizetési határidőt túllépőket akár a befizetendő összeg hatvan százalékával egyenlő bírsággal büntethetik.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák