Zöldinfó
A sivatagok nagy része nem homoksivatag
Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.
A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.
Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.
Zöldinfó
„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
Spanyolországban tíz erdőtűz megfékezésével küzdenek a tűzoltók.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Spanyolországban tíz aktív erdőtűz megfékezésével küzdenek a tűzoltók, az ország középső részén, Madrid, Kasztília és León valamint Kasztília-La Mancha tartományokban csökkent a tűzek intenzitása, az oltási munkálatok kedvezően haladnak – közölte az alternativenergia.hu. A vészhelyzeti koordinációs bizottság ülését követően elmondta: a következő 12 óra döntő jelentőségű lesz, mivel újabb hőhullám érte el az országot, amely nagyban megnehezíti az oltási munkálatokat. A lángok megfékezése mellett a már eloltott területek hűtése is fontos feladat, hogy megakadályozzák a tűz újbóli fellobbanását. Bejelentette: a védekezésben elért eredményeknek köszönhetően Kasztília-La Manchára már nem vonatkozik a pénteken kihirdetett országos jelentőségű vészhelyzet, amely továbbra is érvényben van Madridban, illetve Kasztília és Leónban.
A három régióban már több mint 85 ezer hektárt pusztítottak el a lángok. A valenciai hatóságok tájékoztatása szerint továbbra sem sikerült ellenőrzés alá vonni a tartományban a La Vall d’Uixó közelében szombat óta tomboló erdőtüzet, amely már több mint kilencezer hektárt perzselt fel. Mintegy 1200 szakember vesz részt az oltásban, amelyhez várhatóan 30 tűzoltó repülőgép és helikopter is csatlakozik szerdán.
Miközben a tűzoltók sok helyen a lángokkal küzdenek, a már eloltott területeken a hatóságok elkezdték feloldani a kijárási tilalmakat, és több településre visszatérhettek a lakók. A spanyol sajtó beszámolói szerint a napok óta tartó bizonytalanság után hazatérve, sokan az otthonukat ért károkkal szembesültek, vannak, akik mindenüket elveszítették. Lucía Moya, Chapinería polgármestere a spanyol közszolgálati televízióban (TVE) beszélt arról, hogy a település negyede leégett a tűzben.
A Greenpeace környezetvédő szervezet szerdán a spanyol parlament madridi épülete előtt tartott tiltakozó akciót, politikai választ követelve a súlyos tűzvészekre. “Spanyolország ég. A tétlenségük megöl minket” – hirdették egy fekete transzparensen, miközben aktivistáik szürkén égő füstfáklyákat tartottak a héttérben.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj energetikai pályázatok indulnak: a megújuló energia térnyerését támogatják
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta4000 MW a cél: új korszak kezdődhet a magyar szélerőmű-fejlesztésekben

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés