Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sivatagok nagy része nem homoksivatag

Létrehozva:

|

Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.

A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.

Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Aszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet

Magyar fejlesztésű készítmény segíthet a növénytermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Segítheti a növénytermesztést egy magyar fejlesztésű készítmény, a FitoWool gyapjúpellet, amely előnyös tulajdonságainak köszönhetően széles körben alkalmazható termék lehet nemzetközi szinten is – mondta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Veres Andrea növényorvossal, talaj-előgazdálkodási szakmérnökkel beszélgetett az adásban – részletezi tovább az alternativenergia.hu. A fenntartható növénytermesztési rendszerek kutatója a gyapjúpelletet létrehozó és gyártó Agrologica Kft. társalapítójaként kifejtette: az állattartók a gyapjút nem tudják hasznosítani, noha előnyös tulajdonságokkal rendelkező alapanyagként hasznos termék készíthető belőle. A kedvező hatások közül kiemelte, hogy a gyapjú stabil fehérjekoncentrátum, amelyből mikrobiológiai úton szabadulnak fel a tápanyagok, támogatva a növények élettani folyamatait, segítve az ellenállóságukat a kórokozókkal és kártevőkkel szemben.

Aszályos időkben különösen értékes tulajdonsága, hogy jó vízmegkötő, lassú lebomlása révén pedig egyenletes tápanyagellátást biztosít. Alkalmazásában a fokozatosság nagyon fontos, mert a mű- és szerves trágya is káros lehet, ha hirtelen túltáplálja a növényeket és károsítja a talaj mikroorganizmusait. A gyapjúpellet előnye az is, hogy lebontására a kórokozók alkalmatlanok, a hasznos gombák viszont képesek – tette hozzá. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a termék javíthatja a homokos talajok vízháztartását és akár erdőtelepítésekben is segíthet, de ma még sok más talajregenerálónál drágább. Veres Andrea azt mondta, hogy ár alapján más trágyapelletekkel nem hasonlítható össze, többek között azért, mert nem ipari állattartásból származik, tehát nem tartalmaz antibiotikumokat, hormonokat, ami fontos a növények ellenálló képességét erősítő mikroorganizmusok számára.

Hozzátette, hogy a számításaik alapján nagyobb volumenű gyártásnál csökkenhetnének az előállítás költségei, de vállalati együttműködések keretében keresik a felhasználás más lehetőségeit is. A volt államfő bízik benne, hogy a gyapjú újra keresett alapanyag lesz, hiszen évszázadokon át az volt Európa-szerte. Reméli továbbá, hogy a magyar kutatói kísérletei is eredményekre vezetnek, a gyapjú hasznosítását pedig alacsonyabb költségekkel egyre szélesebb körben lehet ösztönözni.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák