Zöldinfó
A sivatagok nagy része nem homoksivatag
Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.
A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.
Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.
Zöldinfó
A vízbiztonság, az energetika és a mesterséges intelligencia kerül a középpontba
A víz, az energiabiztonság és a fenntarthatóság jövőjéről tanácskoznak a budapesti Strategic Innovation Forum résztvevői.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A víz, az energiabiztonság és a fenntarthatóság jövőjéről tanácskoznak Budapesten november 24-25-én a magyar-izraeli Strategic Innovation Forum 2026 (Stratégiai Innovációs Fórum) nemzetközi résztvevői – közölte az alternativenergia.hu. A tanácskozás szakpolitikai, üzleti, tudományos és technológiai nézőpontokat kapcsol össze, a kihívások megvitatásától a gyakorlati megoldásokig és a jövő magyar-izraeli üzleti és intézményi partnerségig. A rendezvényt a Keren Kayemeth LeIsrael – Jewish National Fund (KKL-JNF) és Izrael Állam Magyarországi Nagykövetsége szervezi, az Institute of Directors Hungary (IoD Hungary) stratégiai partnerségével. A fórum a vízgazdálkodás, az átalakuló energiagazdaság és a mesterséges intelligencia kritikus infrastruktúrákban betöltött szerepét vizsgálja – közölték.
A rendezvénynek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budai központja ad otthont. A magyar és az izraeli kormányzat magas szintű képviselői mellett a terület vezető vállalatai, egyetemei és kutatóintézetei is képviseltetik magukat. A fórum fővédnöke Gajdos László élő környezetért felelős miniszter. A felszólalók között lesz Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, Maya Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete, Sam Eisenberg, a KKL-JNF magyarországi és közép-európai elnöke, Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója és helyettese, Máté-Tóth István, valamint Hajdu Márton, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Az első, november 24-i plenáris nap a víz- és energiabiztonság, valamint a gazdasági ellenálló képesség kérdéseivel indul.
A program kitér a vízhiány és a vízbiztonság városi, mezőgazdasági és ipari összefüggéseire, az energiagazdaság átalakulására, valamint a mesterséges intelligencia vízügyi, energetikai és infrastrukturális alkalmazásaira. Kiemelt téma lesz a magyar víz- és energiabiztonsági igények és az izraeli szakértelem találkozása, az innovációk piaci bevezetésének útja, valamint az infrastruktúra 2035-ig várható fejlesztése.
A programban vezető izraeli vállalatok rövid technológiai bemutatói és egyetértési megállapodás tervezett aláírása is szerepel a tájékoztató szerint. November 25-én a résztvevők érdeklődési köre alapján előre egyeztetett vállalatközi és vállalati-kormányzati találkozókat rendeznek. A KKL-JNF 1901-ben alapított, nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező izraeli közhasznú szervezet. A fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az innovatív mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás területén megvalósított fejlesztéseivel, kutatásaival és nemzetközi együttműködéseivel járul hozzá Izrael természeti erőforrásainak megőrzéséhez és hosszú távú fejlődéséhez.
Az IoD Hungary felsővezetőket, cégtulajdonosokat és igazgatósági szakembereket összefogó, független szakmai szervezet. A felelős, átlátható és professzionális vállalatirányítás kultúrájának erősítését, a stratégiai vezetői tudás fejlesztését és a hosszú távú vállalati értékteremtést szolgálja.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés