Zöldinfó
A sivatagok nagy része nem homoksivatag
Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.
A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.
Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.
Zöldinfó
Védjeggyel különböztetnék meg a minőségi magyar mézet a piacon
Kiemelt agrárpolitikai cél a méhészek támogatása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kiemelt agrárpolitikai cél a méhészek támogatása, jövőjüket a minőségi méz tisztességes versenyfeltételeit megteremtő szabályok biztosíthatják – írta a Facebook-oldalán az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AÉM). A közlemény szerint a tárca olyan védjegyrendszer előkészítésén dolgozik, amely egyértelműen megkülönbözteti a kiváló minőségű belföldi élelmiszereket, segítve a fogyasztók tudatos választását – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A magyarországi méz elsősorban kisebb piacokon és közvetlen termelői értékesítési csatornákon át jut el a fogyasztókhoz, a kiskereskedelmi láncokban továbbra is szűkösek a forgalmazási lehetőségek – írták.
A szaktárca jelezte, hogy a hamarosan létrejövő termékpálya-bizottságokban a méhészek is helyet kapnak, a szakmai képviselők és a döntéshozók közösen vitathatják meg az ágazati kérdéseket. A minisztérium a méhészek és a fogyasztók védelme érdekében európai szintű fellépést is sürget, mert az EU határain kívülről érkező, jelentős részben kifogásolható minőségű méz komoly piaci hátrányokat okoz a közösségen belül.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetői a múlt héten egyeztettek az AÉM képviselőivel az ágazat nehézségeiről. A termelői érdekképviselet a megbeszélésről szóló közleményében kiemelte, hogy a környezeti és piaci nehézségek miatt nagyobb támogatásra lenne szükségük, a tárca pedig megígérte, hogy a kéréseket továbbítják az uniós intézményekhez.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés