Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.

A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.

Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.