Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sivatagok nagy része nem homoksivatag

Létrehozva:

|

Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.

A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.

Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról

Széles körű felmérést indít Aa szlovák állami természetvédelmi hatóság (SOPSR) a szlovákiai barnamedve-állomány felmérése céljából.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A felmérésbe az érintettek – vadászok, erdészek, környezetvédők – minden korábbinál szélesebb körét kívánják bevonni, a művelet a vadon élő állatok szőrének és ürülékének begyűjtésével, illetve az azokon elvégzett DNS-vizsgálat alapján zajlik majd – ismertette az alternativenergia.hu. A felmérés elsődleges eredményeinek megismerésére a szaktárca közlése szerint egy éven belül van kilátás. Az állományfelmérést Filip Kuffa környezetvédelmi államtitkár a barnamedve-állomány kezelésével kapcsolatban több éve zajló vitával, illetve azzal indokolta, hogy a felmérés eredményei a korábbinál pontosabb képet adhatnak az állományról, és így alapul szolgálhatnak az állománnyal kapcsolatos viták eldöntésére.

A barnamedve-populáció növekedése és az abból adódó problémákra adható megoldások évek óta vita tárgyát képezik a környezetvédők, illetve az érintett területek lakossága, a vadászegyesületek és a környezetvédelmi tárca között. Szlovákiában az embereket ért medvetámadások számának növekedése után, a szaktárca egy tavalyi döntése alapján az idei évtől részlegesen – éves kvóták alapján – ismét vadászhatóvá tették a barnamedvét, amelyet korábban évekig csak külön engedély és eseti indoklás alapján lehetett kilőni. A Szlovákia területén élő barnamedvék számáról hozzáférhető adatok jelentős eltéréseket mutatnak, egyben azonban közösek, hogy mindegyikük az állomány gyarapodását mutatja. Az SOPSR által két éve nyilvánosságra hozott – két csehországi oktatási intézmény által készített – felmérés 1000-1300 körülire becsülte a Szlovákia területén élő barnamedvék számát. Ugyanakkor a Nemzeti Erdészeti Központ (NLC) ugyanarra az évre vonatkozó kimutatása szerint a barnamedvék száma meghaladta a háromezret.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák