Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sivatagok nagy része nem homoksivatag

Létrehozva:

|

Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.

A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.

Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Fenntartható turizmus és természetvédelem erősítése a Bél-kőnél

Átfogó fejlesztés indul a Bél-kői tanösvény területén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Bél-kő a Bükki Nemzeti Parkhoz szervesen kapcsolódó, országos jelentőségű védett természeti terület, különlegessége, hogy egyedül itt fordulnak elő gyakorlatilag egy méteren belül szubmediterrán és jégkorszaki maradványfajok – írja az alternativenergia.hu. Ezeknek a rendkívüli természeti értékeknek a megőrzése érdekében a területen 100 millió forint értékben átfogó fejlesztés veszi kezdetét – jelentette be Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár Bélapátfalván tartott projektnyitó rendezvényen, az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint. Az államtitkár kiemelte, hogy kulturális, társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős ez a terület, ahol az 1232-ben alapított Bélapátfalvai Ciszterci Apátság is található, amely Magyarország egyetlen épségben megmaradt középkori ciszterci apátsági temploma. A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt monostor a középkorban búcsújáró hely volt, a területen három forrás fakad, vizüknek gyógyító erőt tulajdonítottak – írták a közleményben.

Hozzátették, a Bél-kő a Béli medencéből 500 méter relatív magasságával kiemelkedő mészkőtömeg, Bélapátfalva és környezete meghatározó táji eleme, valamint a Bükk hegység egyik legjelentősebb pontja. A korábban a térségben működő bánya bezárását követően kiépített úthálózatnak, könnyű megközelíthetőségnek és a kiváló kilátásnak köszönhetően a terület mára gyalogos és kerékpáros túrázók kiemelt turista célpontjává vált. A régióban, Cserépváralja határában emelkedik a Vár-hegy, amelynek oldalában 12 gabonatároló hombár található, melyek a vár feltárása mellett jelentős kultúrtörténeti értéket képviselnek. Az ilyen nagy méretű, kőzetbe vájt gabonatároló vermek – más néven hombárok – a világon kizárólag ezen a helyszínen és Valenciában ismertek,és látogathatók. A hombárok szervesen illeszkednek a Bükkaljai Kőkultúra megőrzendő és bemutatandó értékei közé, illetve a Bükk-vidék Geopark kapcsán is magas relevanciával bírnak.

A Bél-kő fő tömegét a triász korú Bükkfennsíki Mészkő Formáció üledékes kőzetrétegei alkotják. A hegy lejtőin 3 fokozottan védett, 35 védett és 14 lokális értékű növény található meg, amely rendkívül sajátos flórájú területté teszi a térséget. Kiemelkedő botanikai értéke a mediterrán hegyvidékekben honos szirti pereszlény, amely Magyarországon csak ezen a területen fordul elő – hangsúlyozta az államtitkár a tájékoztatás szerint. A most elinduló “Bél-kői tanösvény felső bányaudvart érintő szakaszának kiépítése” című KEHOP Plusz projekt 100 millió forintos forrásból valósul meg. A fejlesztés keretében kiépül a Bél-kői tanösvény felső bányaudvart érintő szakasza, valamint a látogatható területet lehatárolják a turista, kerékpáros és vadkempinges forgalom elől, a kiemelt botanikai és faunisztikai értékek védelme érdekében. A tanösvény nyomvonalát is elkerítik, tájékoztató táblákat helyeznek ki, továbbá kilátópont is létesül. A ritka történeti értékű cserépváraljai tufa hombárok állapotát is javítják a balesetveszély elhárítása érdekében.

Advertisement

A projekt céljai között szerepel a területen található, leromlott állapotú barlanglakások állagmegóvása és bemutathatóságuk fejlesztése is. A beruházás részeként Rejteken mini geopark jön létre, ahol természetismereti oktatással egybekötve ismerhetik meg a fiatalok a Bükk növény- és állatvilágát, természeti és geológiai értékeit – zárta beszédét Rácz András az Agrárminisztérium közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák