Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sivatagok nagy része nem homoksivatag

Létrehozva:

|

Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.

A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.

Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

500 ezer tonna felett a nitrogénműtrágya-forgalom

7,2 százalékkal nőtt a műtrágya-értékesítés mennyisége az első negyedévben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az első negyedévben belföldön a műtrágya-értékesítés mennyisége 7,2 százalékkal, a magyarországi értékesítők nettó árbevétele 2,9 százalékkal nőtt – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az első három hónapban a mezőgazdasági termelőknek közvetlenül értékesített mennyiség elérte a 563,6 ezer tonnát, a forgalmazók nettó árbevétele a 86,3 milliárd forintot. Egykomponensű nitrogénműtrágyából 8,3 százalékkal, 38,5 ezer tonnával többet, összetett műtrágyából 3,9 százalékkal, 2,3 ezer tonnával kevesebbet vásároltak a termelők. A teljes mennyiségből a nitrogénműtrágyáké meghaladta az 500 ezer tonnát – írták. A belföldi műtrágyaárak egy éve csaknem változatlanok, egyedüliként a mezőgazdasági termelésben közvetlenül használt anyagok közül. Az állatgyógyászati termékek átlagosan 5,4 százalékkal drágultak, az energia ára viszont 6,7 százalékkal, a takarmányoké 4,3 százalékkal, a vetőmagoké 2,9 százalékkal, a növényvédő szereké 2,5 százalékkal csökkent 2025 elejéhez képest – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák