Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sivatagok nagy része nem homoksivatag

Létrehozva:

|

Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.

A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.

Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Nő a kereslet az energiatakarékos lakások iránt

Látványosan nőtt a lakások energiahatékonysága az elmúlt években.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt évek épületenergetikai fejlesztéseinek és korszerűsítéseinek köszönhetően látványosan nőtt a lakások energiahatékonysága, a fajlagos szén-dioxid-kibocsátásuk felére esett, miközben emelkedett a megújuló energia részaránya az új építésű ingatlanoknál – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény idézi az OC Investment Solutions (OCS), az Otthon Centrum Magyarország Holding központi leányvállalatának üzletágigazgatóját, aki elmondta: a javulás már nem az új építésű, hanem egyre inkább a felújított ingatlanoknak tudható be. Tóth Csaba kiemelte: a 2022-es rezsiszabály-változások után megnőtt a hőszivattyúk vagy napelemes rendszerek utólagos telepítése, és az állami támogatott programok is érezhető hatást gyakoroltak a piacra. A korszerűsítések hatására javult a lakások hőszigeteltsége és csökkent a vizsgált ingatlanok átlagos hővesztesége. Az új építésű lakások esetében a földgázalapú rendszereket fokozatosan felváltják a megújuló energiára épülő megoldások, elsősorban a hőszivattyúk, amit a szigorodó szabályozási környezet is ösztönöz – közölte.

A nagyobb lakóparkoknál egyre nagyobb szerepet kap a távhő, amely sok esetben gazdaságosabb megoldást jelent, ráadásul a távhőszolgáltatók számára is előnyökkel jár, alacsonyabb hálózatfejlesztési költségek mellett javulhat kihasználtságuk. Tóth Csaba szerint a piacon mindez növekvő elvárásokat eredményez: az energiahatékony ingatlanok iránt erősödik a kereslet, míg a korszerűtlen lakások egyre inkább versenyhátrányba kerülnek. A szakértő szerint a javuló tendencia ellenére az ingatlanállomány energetikai korszerűsítésében még jelentős tartalékok vannak, ugyanakkor a javuló mutatók és a növekvő vásárlói elvárások együtt gyorsíthatják a lakásállomány további korszerűsítését.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák