Zöldinfó
A sivatagok nagy része nem homoksivatag
Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.
A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.
Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.
Zöldinfó
Csökkentett energiafelhasználás: lezárult a Nébih épületének fejlesztése
Épületenergetikai fejlesztés valósult meg a Nébih-nél.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Épületenergetikai fejlesztés valósult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) több mint 308 millió forint uniós és állami támogatásból – közölte az alternativenergia.hu. A beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszban nyert támogatást. Ismertették, a projekt az Építési és Közlekedési Minisztérium által vezetett konzorciumi formában valósult meg a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatallal szoros együttműködésben a hivatal 1024 Budapest, Keleti Károly utca 24. szám alatti épületében.
A beruházás kerete az első szakaszban 264,152 millió forint, a második szakaszban 44,281 millió forint vissza nem térítendő támogatás volt. A támogatás aránya 100 százalékot tett ki. A szaktárca tájékoztatása szerint a projekt első szakasza 2020. április 24-én kezdődött és 2023. december 15-én fejeződött be. A második szakasz 2026. február 20-án zárult. A beruházás célja a Nébih által üzemeltetett épületek energiahatékonyságának javítása volt, törekedve az üzemeltetés energiaköltségeinek minél magasabb megtakarítására. A megtakarítást célzó fejlesztések – mint például a homlokzati, lábazati, tetőfödém hőszigetelés, fűtési rendszer korszerűsítése – elősegítik a szén-dioxid kibocsátás csökkentését – ismertették a közleményben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos forradalom az utakon: hidrogénnel működő buszokat hoznak
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaJapán hangulat Szegeden: cseresznyefák és különleges programok

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés