Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sivatagok nagy része nem homoksivatag

Létrehozva:

|

Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.

A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.

Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Advertisement

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák