Zöldinfó
A sivatagok nagy része nem homoksivatag
Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.
A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.
Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.
Zöldinfó
50 literes plafon: rendkívüli intézkedések a szlovén benzinkutakon
Szlovénia vasárnaptól korlátozza a tankolható üzemanyag mennyiségét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szlovén kormány vasárnaptól korlátozza a benzinkutakon tankolható üzemanyag mennyiségét a megnövekedett kereslet miatt – jelentette be a kabinet. Robert Golob miniszterelnök szombaton este Ljubljanában rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta: a döntés értelmében egy magánszemély naponta legfeljebb 50 liter, jogi személy pedig legfeljebb 200 liter üzemanyagot tankolhat egy benzinkúton. A kormányfő közölte: a szlovén fegyveres erők is részt vesznek az üzemanyag szállításában, hogy segítsék a benzinkutak ellátását – ismertette a részleteket az alternativenergia.hu. A miniszterelnök szerint az ország üzemanyagkészlete elegendő, a raktárak tele vannak, ugyanakkor egyes kereskedőknél gondok merültek fel az üzemanyag benzinkutakhoz történő eljuttatásában. A kormány a helyzetről egyeztetett miniszterekkel, fuvarozók képviselőivel, valamint az üzemanyag-kereskedőkkel – köztük a Petrol és a Mol vállalattal.
Golob bírálta a Petrol működését, és azt mondta: a vállalat jelentése “katasztrofális helyzetet” mutat az ellátás megszervezésében. Hozzátette: ha más piaci szereplők képesek biztosítani a benzinkutak ellátását, akkor a Petrolnak is meg kell tudnia oldani ezt. A Mol és a Shell szlovéniai töltőállomásain ideiglenesen már korábban korlátozták a tankolható üzemanyag mennyiségét a megnövekedett kereslet miatt, a piacvezető Petrol azonban nem korlátozta a járművek tankolását. A Petrol közleményben utasította vissza a kritikákat, és közölte: az egyes benzinkutakon tapasztalható hiányt a hirtelen megugró kereslet okozza, nem pedig ellátási zavar. Golob szerint a korlátozás célja részben a külföldi vásárlók generálta kereslet visszafogása. A kormány március 9-én csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját. Az intézkedés hatására Szlovéniában egyes szomszédos országokhoz képest alacsonyabbak lettek az árak, ami a határ menti töltőállomásoknál növelte a külföldi vásárlók számát.
A szlovén kormány vasárnap további intézkedéseket jelentett be az üzemanyag-ellátásban jelentkező zavarok miatt, és újabb jelentést vár a kereskedőktől a benzinkutak helyzetével kapcsolatban, ennek alapján dönthet további intézkedésekről. A kabinet felszólította a piacvezető Petrol vállalat vezetését, hogy haladéktalanul dolgozzon ki intézkedési tervet a benzinkutak ellátásának biztosítására, és arról hétfőn reggel tegyen jelentést Bojan Kumer környezetvédelmi, klíma- és energiaügyi miniszternek. A kormány egyúttal arra kérte a Szlovén Állami Holdingot, hogy kezdeményezze a Petrol részvényesi közgyűlésének összehívását, amelyen külön vizsgálat indulhat a vállalat logisztikai és ellátási tevékenységével kapcsolatban. A belügyminisztérium feladata lesz annak vizsgálata is, hogy felmerül-e gazdasági bűncselekmény gyanúja a kialakult helyzettel összefüggésben. A szlovén autós szövetség adatai szerint jelenleg a 95-ös benzin literenként átlagosan 1,466 euróba (mintegy 554 forint), a dízel 1,528 euróba (mintegy 578 forint) kerül.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés