Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sivatagok nagy része nem homoksivatag

Létrehozva:

|

Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.

A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.

Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Veszélyes anyagot találtak több soproni utcában

Tizenkilenc önkormányzati út esetében mutatott ki a laborvizsgálat eltérő mennyiségű azbeszt tartalmú kőzetet Sopronban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

34 útszakaszt vizsgáltak meg a MAir-Scope Kft. szakemberei – írja az alternativenergia.hu. Azbeszt tartalmú kőzetet azonosítottak a Tőzike utcában, a Csőszhaz dűlőben, a Virágvölgyi és Remetelak utca kereszteződésében, az Erdburger dűlőben, a Boróka utca és Hubertusz utca kereszteződésében, a Nikolics Károly utcában, a Borbolya köz és Rozmaring utca kereszteződésében, a Kistómalom utcában, a Tómalom és a kerékpárút közötti padkában, a Sterbenz Karoly utcában, az Ady Endre út 87. előtt, a Dalárda utcában, a Dorosmai és Szőlőskert utca kereszteződésében, az Erdburger dűlő és Maurer dűlő kereszteződésében, az Ágoston Ernő utcában, a Papucsvirag utcában, a Menta utcában, a Régi Iskola soron, valamint a Vasút soron. Az önkormányzat az érintett utcákban sebességkorlátozást vezet be és behajtani tilos, kivéve lakók táblákat helyez ki. Gyors, átmeneti megoldásként az útburkolatok kálcium-klorid kezelést kapnak, ami pormentesíti a felületet. A polgármester szerint végleges megoldásként felületzárják az utakat, de ehhez a hatóságok állásfoglalása is szükséges.

A mintavételek eredményeit elküldik a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnak további vizsgálatok és intézkedések céljából. Farkas Ciprián május 11-én jelezte, hogy az önkormányzat munkacsoportot állított fel annak érdekében, hogy “minden eshetőségre felkészülve, hatékony cselekvési terv álljon rendelkezésükre az osztrák azbeszt-üggyel kapcsolatban”. Létrehoztak egy központi e-mail címet is a lakossági bejelentésekhez, az oda érkező leveleket egyrészt továbbítjuk a kormányhivatalnak, másrészt saját hatáskörben is megválaszolják. A Greenpeace május 8-án közölte, hogy Sopronban két helyszínen is méréseket végeztek, amik azbesztszennyezettséget mutattak ki.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák