Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sivatagok nagy része nem homoksivatag

Létrehozva:

|

Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.

A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.

Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Ritkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon

Tavaly mintegy 1,17 millió tonna kőolajat hoztak felszínre a magyarországi mezőkből, a kétezres években ez a legmagasabb mutató.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Földgázból 2 milliárd köbmétert közelítő mennyiséget emeltek ki, ezt meghaladó termelés legutóbb 2013-ban volt – közölte az alternativenergia.hu. A kormány a fogyasztók biztonságos ellátását a lehető legnagyobb arányban igyekszik belföldön elérhető energiahordozókkal megoldani. A további előrelépés érdekében a múlt évben eredményesen lezárt szénhidrogén-bányászati koncessziós pályázatokat újabbak követik majd 2026 elején – jelezték. A magyarországi lelőhelyeken kitermelt kőolaj mennyisége tavaly is nőtt, a 2021-es szinthez képest több mint negyedmillió tonnával. A látványos teljesítménybővülést jól jelzi, hogy 2025 hat hónapjában is meghaladta a százezer tonnát a kitermelés, amire az előző évben egyszer sem volt példa – írták. A belföldi mezők tavaly kis híján 2 milliárd köbméter földgázt adtak, ez az éves országos felhasználás több mint ötöde. A fosszilis energiahordozók magyarországi kitermelésének szinten tartása, fokozása érdekében az Energiaügyi Minisztérium 2024-ben öt év szünet után írt ki újra bányászati koncessziós pályázatokat. A sikeresen jelentkezők hat területre nyertek el húsz évre szóló jogosultságokat szénhidrogének kutatására és kitermelésére. A tárca a kedvező tapasztalatok birtokában hamarosan újabb koncessziókat hirdet meg – áll a közleményben.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: az importkitettség csökkentése érdekében az energiaigény minél nagyobb hányadát az országhatárokon belül elérhető forrásokból érdemes kiszolgálni. Az ásványkincsekkel való felelős gazdálkodáson túl a megújuló energiahordozók fokozott hasznosításában is jól halad Magyarország. Az óriási napenergia-kapacitások jóvoltából 2025-ben 20 százalékra csökkent a behozatal részesedése az áramforgalomban. A Jedlik Ányos Energetikai Programban egyebek mellett a nem időjárásfüggő biogázban és földhőben rejlő lehetőségek hatékony kiaknázását is minden eddiginél több támogatással ösztönözi a kormány – közölte.

A politikus felhívta a figyelmet az energiatárolási képesség javítására. Az Otthoni Energiatároló Programban és a vállalatokat támogató Jedlik-pályázaton összesen 150 milliárd forinttal segíti a kormány mintegy 800 megawattnyi új tároló telepítését, ezzel a jelenlegi kapacitás az ötszörösére nő – tette hozzá. Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke hozzátette: a magyarországi szénhidrogén-kitermelés bővülése igazolja az elmúlt évek szisztematikus, a bányászatot segíteni akaró jogalkotás sikerességét. A 2025. évi kitermelési adatok önmagukban is impozánsak, emellett fontos kiemelni, hogy egyben az öt éven át tartó folyamatos növekedés csúcspontját is jelzik – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák