Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sivatagok nagy része nem homoksivatag

Létrehozva:

|

Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.

A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.

Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Fakivágás, fecskefészkek, gólyafészkek, fontos határidőre hívják fel a figyelmet

A természetvédők szerint a nem megfelelően időzített munkálatok évről évre komoly károkat okoznak a madárállományban és a biológiai sokféleségben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az év első negyedévben, márciusig végéig kellene elvégezni számos, természetvédelmi szempontból érzékeny munkát, például fák vagy bokrok kivágását, építési területen lévő fecskefészkek eltávolítását, vagy a sérült fehérgólya-fészkek biztonságossá tételét – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében. Az alternativenergia.hu a közleményében arra emlékezteti az önkormányzati és állami szerveket, a kivitelezőket és a lakosságot, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól, a költési időszak kezdetétől már veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre. A tapasztalatok alapján az egyik leggyakoribb olyan tevékenység, amely a nem megfelelő tervezés és ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoz, az a fák, bokrok kivágása. Ezen munkálatok elvégzése sok esetben indokolt és szükséges, mint például a bel- és árvízkár megelőzését szolgáló hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózatra felnővő fás szárú vegetáció eltávolítása vagy visszavágása. Mivel azonban ezek jól tervezhető és ütemezhető feladatok az őszi-téli időszakra, indokolatlan az egyébként is természetvédelmi és állatvédelmi törvénybe ütköző munkákat a madarak költési időszakára hagyni.

A másik gyakori tevékenység az épületfelújításokhoz kapcsolódó fecskefészek-eltávolítások engedélyeztetése, végrehajtása. A tulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetés-kötelesek, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el. Ezért hallani lakott fecskefészkek tömeges leveréséről nyaranta. A hatósági engedélyek kiállításakor különösen fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy a fészkek eltávolítása után biztonságosan és hatékonyan kell megakadályozni a fecskék visszaköltözését a munkálatok ideje alatt, továbbá ezek befejezését követően műfészkekkel kell pótolni a megsemmisült fészkeket. A harmadik leggyakoribb munkálat a sérült vagy áramütés-veszélyes fehérgólya-fészkek biztonságossá tétele. A természetvédelmi oltalom alatt álló madarak fészkei is védettséget élveznek. A fokozottan védett fehér gólyák téli viharokban sérült vagy áramütésveszélyes módon, az elektromos hálózat oszlopain a vezetékekre épült fészkeinek magasító kosárra emeléséhez a megyei kormányhivatalok csak a költési időszakon kívül, március 31-ig adhatnak engedélyt.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák