Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sivatagok nagy része nem homoksivatag

Létrehozva:

|

Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.

A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.

Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Tovább bővül a környezetbarát agrárgyakorlatokhoz nyújtott segítség

Újabb jelentős támogatáshoz jutnak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat vállaló gazdák.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 58,5 milliárd forint támogatás utalása kezdődött meg, hiszen indulnak az alaptámogatások, az újraelosztó támogatások, a fiatal gazdák kiegészítő jövedelem támogatása mellett, az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodást támogató programok (ÖKO) kifizetései, melyek csaknem 37 ezer kérelem alapján jutnak el az érintett gazdálkodókhoz – jelentette be Nagy István agrárminiszter az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint. A miniszter tájékoztatása szerint a kifizetések célja, hogy garantálja a termelők fizetőképességét, különös tekintettel a kisebb üzemméretű gazdaságok számára, segítse azokat a gazdálkodókat, akik a természeti erőforrások megőrzését, a talaj- és vízvédelem erősítését, a biodiverzitás fenntartását és a klímaváltozás hatásainak mérséklését vállalják mindennapi gazdálkodásuk során – írja az alternativenergia.hu. Az AKG arra ösztönzi a gazdákat, hogy a fenntartható földhasználati gyakorlatok bevezetésével, a vegyszerhasználat csökkentésével, és a talaj termékenységének hosszú távú megőrzésével végezzék termelő munkájukat. Az ökológiai gazdálkodás lehetősége pedig azoknak a gazdáknak nyújt segítséget, akik tanúsított bio minősítéssel, vegyszermentesen, természetes módszerekkel termelnek, hozzájárulva az egészséges, biztonságos és fenntartható élelmiszer-előállításhoz – ismertette Nagy István.

Kiemelte, hogy minden eddiginél nagyobb területen támogatják ezekben a programokban való részvételt, hiszen az AKG esetében több mint 1,5 millió hektár, az ÖKO esetében pedig mintegy 330 ezer hektár terület esetében hozott a tárca korábban pozitív támogatói döntést. Ezeknek a programoknak a népszerűsége jelzi, hogy a magyar agrárium zöld átállása folyamatos, a tudatos gazdálkodói szemlélet egyre határozottabb, hiszen a kedvező támogatási feltételeknek köszönhetően a fenntartható termelés környezeti- és gazdasági értelemben egyaránt kiszámítható – áll a közleményben. A környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok hozzájárulnak a vidéki térségek megerősítéséhez, az élelmiszer-önrendelkezés növeléséhez és a természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez. Ennek fényében is különösen káros az Európai Bizottság javaslata, ami az összes uniós alapot egy egységes tervbe vonná össze, közös végrehajtási szabályokkal.

Magyarország folyamatosan a független, kétpilléres agrártámogatási rendszer mellett foglal állást, hiszen a tervezett támogatási rendszer még azokat az eredményeket is veszélyeztetné az élelmezés biztonság mellett, amiket a fenntartható gazdálkodás tekintetében értek el a gazdálkodók – hangsúlyozta a tárcavezető az AM közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák