Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sivatagok nagy része nem homoksivatag

Létrehozva:

|

Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.

A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.

Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Zöld jövőt építenek a gyerekekkel

Tizenhárom projekt részesült elismerésben a Föld bajnokai pályázaton.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu tájékoztatója szerint immáron harmadik alkalommal adták át az E.ON Föld bajnokai pályázat elismeréseit, amelynek felhívására idén mintegy 350 projekt érkezett. A nyertesek egyenként legfeljebb 2,5 millió forintos támogatásban részesültek. A zsűri tagjai Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke; Nagy Réka újságíró, klímakommunikációs szakértő; Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network ügyvezetője; Pokorny Lia színésznő, fenntartható receptgyűjtemény szerzője, és a zsűrielnök, Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója voltak. A győztesek között van a tolnai vármegyei Decsen működő Tesz-Vesz Óvoda Tesz-Vesz Tanyája, ahol az óvodások mini baromfiudvar és konyhakert révén tanulhatják meg a felelős állattartást és növénytermesztést. A gyáli óvoda ökotáborában meseösvény létesül oktatószigetekkel, kerti tóval és süngarázzsal. Vácon a Juhász Gyula Általános Iskola Spongya kertje Magyarország első iskolai szivacskertje, amely segít a felelős és fenntartható vízhasználat elsajátításában.

A pályázat eredményeként a kelenvölgyi iskola tankertje megújuló energiával, vizes élőhellyel és méhbarát elemekkel bővül. A kunpeszéri iskola klímabarát erdőt telepít, míg Visegrádon monitorállomással figyelik meg az iskola pincéjében élő védett denevéreket. A budapesti Gennaro Verolino középiskola az iskolai növénytermesztés köré építi befogadó fenntarthatósági programját, amelyben óvodások, kisiskolások, autizmus spektrumzavarral és középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő fiatalok is bekapcsolódnak. A Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium pedig fenntarthatósági vetélkedőt indít a régió összes középiskolája számára. A közlemény szerint a Föld bajnokai kezdeményezés révén eddig mintegy 9000 gyermek tapasztalhatta meg, hogy a környezet megóvható. A pályázat az egész országon átívelő mozgalommá nőtte ki magát, eddig 1200 pályamunkát nyújtottak be az intézmények és 42 pályázó nyerte el összesen 75 millió forint támogatást.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák