Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sivatagok nagy része nem homoksivatag

Létrehozva:

|

Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.

A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.

Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Állami támogatás érkezhet a napelemes háztartások számára energiatárolóra

Ismét dolgozik a kormány azon a támogatási konstrukción, amely a napelemes háztartások akkumulátoros energiatárolóinak telepítését segítené, hogy a bruttó elszámolás miatt lassuló megtérülést ellensúlyozza és a hálózatot tehermentesítse.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újra napirendre került az a kormányzati terv, amely a napelemes háztartások számára akkumulátoros energiatárolók telepítését segítené – értesült az alternativenergia.hu . A támogatási konstrukció kidolgozását célzó háttérmunka információk szerint ismét megkezdődött az Energiaügyi Minisztériumban. A cél az, hogy azok a háztartások, amelyek a korábbi szaldó elszámolásból tíz év után átkerülnek a jóval kedvezőtlenebb bruttó rendszerbe, támogatást kapjanak energiatárolóik kiépítéséhez. A magyar háztartások egy részében ma már működnek akkumulátoros energiatárolók, de ezek döntő többsége napelemes pályázatok révén, állami támogatással épült ki. Piaci alapon egy ilyen rendszer ára még mindig nehezen térül meg, különösen a rezsicsökkentett energiaárak mellett. Ezért a szakma régóta sürgeti, hogy a kormány külön programmal segítse a már működő napelemes rendszerek „hibridizációját” – vagyis akkumulátorral való kiegészítését. A 10 évig működő szaldó elszámolási rendszer 2024-től fokozatosan megszűnik. Korábban a napelemes felhasználók a hálózatba betáplált és onnan vételezett áramot azonos áron számolhatták el, így a közcélú hálózat gyakorlatilag ingyenes „virtuális akkumulátorként” működött. Az új, bruttó elszámolásban azonban a megtermelt és a felhasznált energia külön-külön kerül elszámolásra, így a napelemes rendszer megtérülése sokkal lassabbá vált – az eddigi 5–7 éves idő helyett akár 12–15 évre is nőhet.

A változás több tízezer háztartást érinthet a következő években. 2015 végén mintegy 15 ezer szaldós napelemes rendszer működött Magyarországon, amelyek közül soknál 2025-ben jár le a tízéves időszak. 2026 végére ez a szám meghaladhatja a 20 ezret, 2034-re pedig a 300 ezret is elérheti. Ezek a háztartások így fokozatosan átkerülnek a bruttó elszámolásba, ami jelentős bevételkiesést okozhat számukra.

A tervezett támogatási program éppen ezt a problémát orvosolná: az akkumulátoros energiatároló telepítése lehetővé tenné, hogy a háztartások a napelemeik által termelt energia nagyobb részét helyben használják fel. Ez nemcsak a megtérülést javítaná, hanem a zöldenergia arányát is növelné a hazai fogyasztásban, miközben csökkentené a hálózat terhelését és stabilizálná az ellátást.

Advertisement

Lantos Csaba energiaügyi miniszter már 2024 tavaszán jelezte, hogy a kormány ilyen programot kíván indítani, de a bejelentést eddig nem követte konkrét pályázati kiírás. A Portfolio.hu értesülései szerint most ismét elővették a koncepciót, és megkezdődött a támogatási konstrukció újratervezése. A program elsődlegesen azok számára lehetne elérhető, akik a szaldós rendszerből kikerülnek, de az iparági szereplők szerint indokolt lenne, ha a bruttó elszámolásban induló új napelemesek is pályázhatnának rá.

A napelemes piac szempontjából ez kulcsfontosságú lépés lenne, mivel az új elszámolási rendszer bevezetése után drasztikusan visszaesett a háztartási napelem-telepítések száma. A legtöbben ma már csak akkor vágnak bele a beruházásba, ha valamilyen állami támogatás is elérhető.

Advertisement

Bár a Napenergia Plusz Program 2024 elején lezárult, az új akkumulátor-támogatás újra lendületet adhatna a piacnak, és segíthetné Magyarország energiaátállását. A források azonban korlátozottak, így egyelőre nem tudni, mikor jelenhet meg a konkrét kiírás.

Az biztos, hogy a háztartási energiatárolók elterjedése a magyar villamosenergia-rendszer számára is előnyös lenne: segítenék a termelés és fogyasztás összehangolását, csökkentenék a csúcsterhelést, és javítanák az ellátásbiztonságot. A szakértők szerint a támogatási program nemcsak a napelemes háztartásoknak, hanem a teljes villamosenergia-hálózatnak is kedvezne – ezért az új pályázat megjelenését a piac szereplői nagy várakozással figyelik.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák