Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sivatagok nagy része nem homoksivatag

Létrehozva:

|

Az egy tévképzet, hogy a sivatagok nagy része homoksivatag, pedig ha sivatagra gondolunk, mindenkinek az afrikai Szahara fog az eszébe jutni.

A Szahara a világ legnagyobb sivatagja, hegységek is találhatók benne, valamint egyaránt előfordul felszínén homoksivatag, kavicssivatag, és kősivatag is. Földünk tele van különleges, vagy éppen meglepő földfelszínű területekkel, és a világ sivatagjainak csupán 10 százaléka homoksivatag.

Mari László geográfus elmondja, hogy a sivatag meghatározását a tankönyvekben általában a csapadékhoz kötik, általában azt a helyet nevezik annak, ahol az éves csapadék 200 ml alatt van. De ez a definíció nem elégséges, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy például az adott területen milyen mértékű a párolgás. Továbbá nincs tartós növényzet, és nincs állandó vízjelenlét. Igaz a Szaharán átfut a Nílus és a Niger folyó is, de nem onnan erednek, és az áthaladás következtében jelentős vízmennyiséget vesztenek. Bíró Tamás geográfus arra mutat rá, hogy a sivatagok osztályozásában az is egy csoportosítási szempont lehet, hogy kialakulásuk szerint csoportosítsunk. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a sivatag kialakulásához, hiszen ezek a hatások területenként eltérőek, vagy változnak. A sivatagok, az éghajlatváltozás következtében alakultak ki. A már fent említett Szahara területe mai napig növekszik, pedig területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. További érdekességeket tudhatnak meg a világ sivatagjairól az Egyenlítő című műsorban, az OzoneNetwork TV műsorán.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Cseresznyét és áramot egyszerre? Forradalmi napelempark épül Svájcban

A paneleket olyan magasságba helyezik el, hogy a mezőgazdasági gépek szabadon közlekedhessenek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A svájci Insolight bejelentette, hogy 1300 darab, egyenként 600 W névleges teljesítményű napelemmodult telepít egy 12 ezer négyzetméteres mezőgazdasági területen az Aargau kantonban fekvő Leuggernben – számol be az alternativenergia.hu. A telephelyen két gazda, Rudolf Obrist és Hansjörg Erne gazdálkodók termesztenek cseresznyét, az üzem építése nyáron kezdődik. A kínai DAS Solar által gyártott modulokat Huawei SUN2000 150K inverterekhez csatlakoztatják, és közel 3 méter magasságban szerelik fel, hogy a mezőgazdasági gépek és traktorok szabadon közlekedhessenek. A parkban egyenletes távolságra elhelyezett panelek várhatóan évi 800 MWh energiát termelnek, ami közel 180 háztartás megújuló energiával történő ellátásához elegendő. Az erőmű által termelt teljes energiát egy nyertes kormányzati pályázást követően a svájci Energie360° közüzemi vállalat vásárolja fel, majd közcélú hálózatba táplálja.

A cég országos szinten szolgáltat fenntartható energiát. A projekt innovatív megoldása az Insolight saját fejlesztésű insolagrin rendszerében rejlik, amely védi a növényeket az extrém időjárási körülményektől, dinamikus árnyékoló rendszerrel szabályozza a fényt, a felesleges fényt pedig energiává alakítja. A rendszer egy tartós műanyag fóliát használ, amely egy rugalmasan nyitható és zárható ponyvaszerkezetben van elhelyezve. „A kulcs az, hogy mind a statikus, mind a dinamikus terheléseket megfelelően figyelembe vegyük” – mondta Laurent Coulot, az Insolight vezérigazgatója.

A cég szerint a szabadalmaztatott rendszert rozsdamentes acélszerkezettel készítik, amely adaptálható olyan növényekhez, mint az eper, a málna vagy az áfonya. A kialakítás erős védelmet nyújt a cseresznyének a heves esőzések, a jégeső, a hőhullámok és a tavaszi fagyok ellen.
Obrist és Erne gazdák szerint az agrofotovoltaikus rendszer javítja a gyümölcs védelmét a szélsőséges időjárási körülményekkel szemben, emellett mérsékli a növényvédő szerek használatának szükségességét.

Advertisement

 

Kép: Insolight

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák