Nehéz helyzetbe került a hazai napelemes piac, amikor tavaly októberben a kormány bejelentette, hogy a hálózat leterheltsége miatt határozatlan időre felfüggesztik a háztartási méretű kiserőművek visszatáplálási lehetőségét. Azóta több jelentős hír is érkezett a témával kapcsolatban.

Az Európai Bizottság utóbb megjelent javaslatcsomagjából kiderült, hogy Magyarországnak 2024 végéig fel kell oldania a stopot, különben nem férhet hozzá a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatási forrásaihoz. Az EB arra is javaslatot tett, hogy 2023. március 31-ég hajtson végre reformot a kormány az érintett területen. Szakmai értelmezések szerint ez arra utalhat, hogy az elkövetkezendő hetekben nagyobb változások következnek majd be a szektorban. Gulyás Gergely nemrég azt is bejelentette, hogy már idén megkezdődik a hálózatok korszerűsítése.

Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke úgy véli, a hálózat túlnyomó részén eddig sem volt műszaki akadálya a csatlakozásoknak. „Nagyon fontos a hálózat fejlesztése, de valójában ez a lakosságot kevésbé érinti, hiszen eddig is úgy működött a napelemes rendszerek engedélyeztetése, hogy aki napelemes rendszert szeretett volna, az benyújtott egy szakember által készített igénybejelentést, aminek keretében elbírálta az áramszolgálató hálózati szakembere, hogy lehetséges-e a telepítés vagy sem” –nyilatkozta a szakértő a Pénzcentrumnak.

A kormányzati vállalásban egyébként szerepel, hogy félévente felülvizsgálják a hálózati visszatáplálásnak a lehetőségét, Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesületelnöke szerint ugyanakkor a probléma nem is ebben keresendő. Úgy véli, átfutási idejük miatt az akut problémán ezek a fejlesztések nem segítenek, 2-5 éves távon azonban érdemben javíthatják a hálózat befogadóképességét. „A betáplálási stopon az segítene, ha mihamarabb elkülönítenék azon körzeteket, ahol fejlesztésekre van szükség azoktól, ahol még bírja a hálózat” – állapította meg Szolnoki Ádám.

Mint Kiss Ernő elmondta, információik alapján legkésőbb az év végéig vissza fogják engedni a hálózatra a rendszerek visszatáplálását. Ennek két oka lehet: a stop egyrészt óriási gazdasági károkat idéz elő, másrészt a gáztól való függetlenedésben a lakossági napelemekre is szükség van. Szolnoki Ádám szerint a visszatáplálás felfüggesztése amúgy nemcsak a lakosság, hanem a szektor számára is óriási probléma.

Így is megérheti

Petre András, az EU-Solar tulajdonosa szerint a lakosság szempontjából az eddigi szaldó elszámolás – amely egy uniós szabályzás alapján 2023. december 31-ig lesz még elérhető az újonnan csatlakozóknak – rendkívül kedvező volt. Ebben a rendszerben viszont a napelemesek gyakorlatilag nem fizetnek a hálózat használatáért. Hogy a helyzetnek végül mi lesz a megoldása – esetleg megmarad az éves szaldó, de csökkentett százalékban, vagy bevezetnek egy havi szaldót –, egyelőre nem tudni.

Kiss Ernő úgy látja, a legjobb megoldás a bruttó elszámolás lenne a németországi vagy angliai mintához hasonlóan. „A kormány egyik vállalása az, hogy az idei első negyedévben bevezetik a bruttó elszámolást, ami jellemzően az új, támogatott napelemes rendszerekre fog vonatkozni. Ha olyan bruttó elszámolás lesz bevezetve, mint ami például Németországban van, az úgy fog működni, hogy piaci áron fogja értékesíteni az áramot a napelemes termelő” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ez akár a szaldónál is kedvezőbb rendszert teremthet.

Noha jelenleg nem éppen pozitív a hazai helyzet, így is megérheti a napelemes beruházás.  Kiss Ernő szerint annak is érdemes belevágnia a telepítésbe, aki nem nyert támogatást, hiszen idővel vissza fogják engedni a rendszereket a hálózatra.

Tavasszal indul azon napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat, amelyben 100 százalékos támogatást biztosítanak a résztvevőknek. Bár a piaci helyzet most nem túl rózsás, a program első szakasza komoly csúszást tapasztalt, az alapanyag- és szakemberhiány pedig tovább bonyolítja a dolgokat, a szakértők szerint ennek dacára is megéri pályázni.