Zöld Energia

A szakértő elárulta mikortól csatlakozhatnak a napelemek a hálózathoz ismét

Úgy tűnik, belátható időn belül véget fog érni a tavaly ősszel bevezetett betáplálási stop.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-03-14

Szerző:

Vanessza

Nehéz helyzetbe került a hazai napelemes piac, amikor tavaly októberben a kormány bejelentette, hogy a hálózat leterheltsége miatt határozatlan időre felfüggesztik a háztartási méretű kiserőművek visszatáplálási lehetőségét. Azóta több jelentős hír is érkezett a témával kapcsolatban.

Az Európai Bizottság utóbb megjelent javaslatcsomagjából kiderült, hogy Magyarországnak 2024 végéig fel kell oldania a stopot, különben nem férhet hozzá a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatási forrásaihoz. Az EB arra is javaslatot tett, hogy 2023. március 31-ég hajtson végre reformot a kormány az érintett területen. Szakmai értelmezések szerint ez arra utalhat, hogy az elkövetkezendő hetekben nagyobb változások következnek majd be a szektorban. Gulyás Gergely nemrég azt is bejelentette, hogy már idén megkezdődik a hálózatok korszerűsítése.

Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke úgy véli, a hálózat túlnyomó részén eddig sem volt műszaki akadálya a csatlakozásoknak. „Nagyon fontos a hálózat fejlesztése, de valójában ez a lakosságot kevésbé érinti, hiszen eddig is úgy működött a napelemes rendszerek engedélyeztetése, hogy aki napelemes rendszert szeretett volna, az benyújtott egy szakember által készített igénybejelentést, aminek keretében elbírálta az áramszolgálató hálózati szakembere, hogy lehetséges-e a telepítés vagy sem” –nyilatkozta a szakértő a Pénzcentrumnak.

A kormányzati vállalásban egyébként szerepel, hogy félévente felülvizsgálják a hálózati visszatáplálásnak a lehetőségét, Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesületelnöke szerint ugyanakkor a probléma nem is ebben keresendő. Úgy véli, átfutási idejük miatt az akut problémán ezek a fejlesztések nem segítenek, 2-5 éves távon azonban érdemben javíthatják a hálózat befogadóképességét. „A betáplálási stopon az segítene, ha mihamarabb elkülönítenék azon körzeteket, ahol fejlesztésekre van szükség azoktól, ahol még bírja a hálózat” – állapította meg Szolnoki Ádám.

Mint Kiss Ernő elmondta, információik alapján legkésőbb az év végéig vissza fogják engedni a hálózatra a rendszerek visszatáplálását. Ennek két oka lehet: a stop egyrészt óriási gazdasági károkat idéz elő, másrészt a gáztól való függetlenedésben a lakossági napelemekre is szükség van. Szolnoki Ádám szerint a visszatáplálás felfüggesztése amúgy nemcsak a lakosság, hanem a szektor számára is óriási probléma.

Így is megérheti

Petre András, az EU-Solar tulajdonosa szerint a lakosság szempontjából az eddigi szaldó elszámolás – amely egy uniós szabályzás alapján 2023. december 31-ig lesz még elérhető az újonnan csatlakozóknak – rendkívül kedvező volt. Ebben a rendszerben viszont a napelemesek gyakorlatilag nem fizetnek a hálózat használatáért. Hogy a helyzetnek végül mi lesz a megoldása – esetleg megmarad az éves szaldó, de csökkentett százalékban, vagy bevezetnek egy havi szaldót –, egyelőre nem tudni.

Kiss Ernő úgy látja, a legjobb megoldás a bruttó elszámolás lenne a németországi vagy angliai mintához hasonlóan. „A kormány egyik vállalása az, hogy az idei első negyedévben bevezetik a bruttó elszámolást, ami jellemzően az új, támogatott napelemes rendszerekre fog vonatkozni. Ha olyan bruttó elszámolás lesz bevezetve, mint ami például Németországban van, az úgy fog működni, hogy piaci áron fogja értékesíteni az áramot a napelemes termelő” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ez akár a szaldónál is kedvezőbb rendszert teremthet.

Noha jelenleg nem éppen pozitív a hazai helyzet, így is megérheti a napelemes beruházás. Kiss Ernő szerint annak is érdemes belevágnia a telepítésbe, aki nem nyert támogatást, hiszen idővel vissza fogják engedni a rendszereket a hálózatra.

Tavasszal indul azon napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat, amelyben 100 százalékos támogatást biztosítanak a résztvevőknek. Bár a piaci helyzet most nem túl rózsás, a program első szakasza komoly csúszást tapasztalt, az alapanyag- és szakemberhiány pedig tovább bonyolítja a dolgokat, a szakértők szerint ennek dacára is megéri pályázni.

Zöld Energia

Mi történik a félbemaradt napelemes projektekkel? Egyre nagyobb a bizonytalanság.

A szakmai szövetség szerint sürgős állami beavatkozás nélkül több száz család maradhat napelem nélkül, miközben még támogatási összegek visszafizetésére is kötelezhetik őket.

Létrehozva:

16 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Súlyos helyzet alakult ki a 2021-ben indított lakossági napelemes pályázatok körül: a szakmai szervezetek szerint több száz, de akár ezer feletti háztartás is elveszítheti az elnyert támogatását, miközben olyan összegek visszafizetésére kötelezhetik őket, amelyeket valójában soha nem kaptak meg, írja az alternativenergia.hu. A probléma hátterében a napelemes piac elmúlt években bekövetkezett összeomlása, a kivitelező cégek csődhulláma és az elhúzódó pályázati adminisztráció áll. Az érintett támogatási program az RRF-6.2.1 jelű lakossági pályázat, amelyet az Európai Unió Helyreállítási Alapjának forrásaiból indítottak. A program célja az volt, hogy családi házak tulajdonosai támogatással telepíthessenek háztartási méretű napelemes rendszereket. A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) adatai szerint összesen 33 700 pályázat érkezett be, amelyek közül mintegy 23 ezer projekt már sikeresen lezárult. A fennmaradó közel 10 ezer pályázat azonban még mindig nincs teljesen lezárva, miközben a beruházások befejezésének határideje június 15-én lejár. A legnagyobb problémát azok az esetek jelentik, ahol az eredetileg megbízott kivitelező időközben csődbe ment, eltűnt vagy fizetésképtelenné vált. Sok család ezért új kivitelezőt szeretett volna bevonni a projekt befejezéséhez, azonban ehhez a pályázat kezelőjének jóváhagyása szükséges. Számos esetben ezt a jóváhagyást nem kapták meg, különösen akkor, ha az első kivitelező már felvette a támogatás egy részét előlegként.

A rendszer jelenlegi szabályai szerint ugyanis a kivitelezőváltás csak akkor engedélyezhető, ha a korábban kifizetett előleget visszafizetik. Ez azonban gyakran lehetetlen, hiszen a csődbe ment cégek nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal. Így előfordulhat, hogy a támogatást elnyerő családoknak kellene visszafizetniük olyan több százezer forintos összegeket, amelyek valójában soha nem kerültek hozzájuk.

A helyzetet tovább nehezítette a pályázat lebonyolításának átszervezése. A program kezelését korábban az ÉMI Nonprofit Kft. végezte, majd 2025 végén a feladatot a Nemzeti Fejlesztési Központ és a Helyreállítási Terv Végrehajtásáért Felelős Főigazgatóság vette át. A szakma szerint az átállás tovább lassította az amúgy is nehézkes ügyintézést, így sok kérelem még mindig elbírálásra vár.

Az MNNSZ szerint a helyzet még kezelhető lenne, de ehhez gyors kormányzati döntésekre van szükség. A szövetség azt javasolja, hogy az állam automatikusan engedélyezze a kivitelezőváltást minden érintett pályázónak, és biztosítsa a szükséges forrásokat a korábban kifizetett előlegek pótlására. Korábban már volt példa hasonló megoldásra, amikor több száz projektet sikerült így megmenteni.

A szakmai szervezet azt is sürgeti, hogy a kormány hosszabbítsa meg legalább egy hónappal a pályázat teljesítési határidejét. Bár egy átlagos háztartási napelemes rendszer telepítése mindössze néhány napot vesz igénybe, a jelenlegi határidőig már fizikailag sem lehet befejezni az összes elakadt beruházást. Emellett a hálózati engedélyezési folyamatok gyorsítására is szükség lenne. A mostani válság egyben rávilágít a magyar lakossági napelemes piac elmúlt éveinek problémáira is. Magyarország 2022-ig az egyik leggyorsabban növekvő napelemes piac volt Európában, a telepített kapacitás jóval meghaladta a korábbi kormányzati előrejelzéseket. A növekedést azonban nem követték megfelelő hálózatfejlesztések, ezért a kormány 2022 őszén korlátozta az új rendszerek hálózati visszatáplálását.

A váratlan intézkedések, a szaldóelszámolás fokozatos kivezetése és a szabályozási bizonytalanság jelentősen visszavetette a lakossági beruházási kedvet. Sok kivitelező vállalkozás gyakorlatilag egyik napról a másikra maradt megrendelések nélkül, miközben az RRF-pályázatokból származó bevételek az adminisztratív akadályok miatt késve vagy egyáltalán nem érkeztek meg.

A következmények most láthatók igazán: számos vállalkozás csődbe ment, félbehagyott projekteket hagyva maga után. Ennek eredményeként több száz vagy akár több mint ezer család kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem készül el a napelemes rendszere, elveszíti a támogatást, és még visszafizetési kötelezettséggel is szembesülhet.

Tovább olvasom