Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A szakértő elárulta mikortól csatlakozhatnak a napelemek a hálózathoz ismét

Úgy tűnik, belátható időn belül véget fog érni a tavaly ősszel bevezetett betáplálási stop.

Létrehozva:

|

Nehéz helyzetbe került a hazai napelemes piac, amikor tavaly októberben a kormány bejelentette, hogy a hálózat leterheltsége miatt határozatlan időre felfüggesztik a háztartási méretű kiserőművek visszatáplálási lehetőségét. Azóta több jelentős hír is érkezett a témával kapcsolatban.

Az Európai Bizottság utóbb megjelent javaslatcsomagjából kiderült, hogy Magyarországnak 2024 végéig fel kell oldania a stopot, különben nem férhet hozzá a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatási forrásaihoz. Az EB arra is javaslatot tett, hogy 2023. március 31-ég hajtson végre reformot a kormány az érintett területen. Szakmai értelmezések szerint ez arra utalhat, hogy az elkövetkezendő hetekben nagyobb változások következnek majd be a szektorban. Gulyás Gergely nemrég azt is bejelentette, hogy már idén megkezdődik a hálózatok korszerűsítése.

Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke úgy véli, a hálózat túlnyomó részén eddig sem volt műszaki akadálya a csatlakozásoknak. „Nagyon fontos a hálózat fejlesztése, de valójában ez a lakosságot kevésbé érinti, hiszen eddig is úgy működött a napelemes rendszerek engedélyeztetése, hogy aki napelemes rendszert szeretett volna, az benyújtott egy szakember által készített igénybejelentést, aminek keretében elbírálta az áramszolgálató hálózati szakembere, hogy lehetséges-e a telepítés vagy sem” –nyilatkozta a szakértő a Pénzcentrumnak.

Advertisement

A kormányzati vállalásban egyébként szerepel, hogy félévente felülvizsgálják a hálózati visszatáplálásnak a lehetőségét, Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesületelnöke szerint ugyanakkor a probléma nem is ebben keresendő. Úgy véli, átfutási idejük miatt az akut problémán ezek a fejlesztések nem segítenek, 2-5 éves távon azonban érdemben javíthatják a hálózat befogadóképességét. „A betáplálási stopon az segítene, ha mihamarabb elkülönítenék azon körzeteket, ahol fejlesztésekre van szükség azoktól, ahol még bírja a hálózat” – állapította meg Szolnoki Ádám.

Mint Kiss Ernő elmondta, információik alapján legkésőbb az év végéig vissza fogják engedni a hálózatra a rendszerek visszatáplálását. Ennek két oka lehet: a stop egyrészt óriási gazdasági károkat idéz elő, másrészt a gáztól való függetlenedésben a lakossági napelemekre is szükség van. Szolnoki Ádám szerint a visszatáplálás felfüggesztése amúgy nemcsak a lakosság, hanem a szektor számára is óriási probléma.

Advertisement

Így is megérheti

Petre András, az EU-Solar tulajdonosa szerint a lakosság szempontjából az eddigi szaldó elszámolás – amely egy uniós szabályzás alapján 2023. december 31-ig lesz még elérhető az újonnan csatlakozóknak – rendkívül kedvező volt. Ebben a rendszerben viszont a napelemesek gyakorlatilag nem fizetnek a hálózat használatáért. Hogy a helyzetnek végül mi lesz a megoldása – esetleg megmarad az éves szaldó, de csökkentett százalékban, vagy bevezetnek egy havi szaldót –, egyelőre nem tudni.

Advertisement

Kiss Ernő úgy látja, a legjobb megoldás a bruttó elszámolás lenne a németországi vagy angliai mintához hasonlóan. „A kormány egyik vállalása az, hogy az idei első negyedévben bevezetik a bruttó elszámolást, ami jellemzően az új, támogatott napelemes rendszerekre fog vonatkozni. Ha olyan bruttó elszámolás lesz bevezetve, mint ami például Németországban van, az úgy fog működni, hogy piaci áron fogja értékesíteni az áramot a napelemes termelő” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ez akár a szaldónál is kedvezőbb rendszert teremthet.

Noha jelenleg nem éppen pozitív a hazai helyzet, így is megérheti a napelemes beruházás.  Kiss Ernő szerint annak is érdemes belevágnia a telepítésbe, aki nem nyert támogatást, hiszen idővel vissza fogják engedni a rendszereket a hálózatra.

Advertisement

Tavasszal indul azon napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat, amelyben 100 százalékos támogatást biztosítanak a résztvevőknek. Bár a piaci helyzet most nem túl rózsás, a program első szakasza komoly csúszást tapasztalt, az alapanyag- és szakemberhiány pedig tovább bonyolítja a dolgokat, a szakértők szerint ennek dacára is megéri pályázni.

Advertisement

Zöld Energia

Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály

Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.

Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.

Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.

Advertisement

A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.

A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák