

Zöld Energia
A szakértő elárulta mikortól csatlakozhatnak a napelemek a hálózathoz ismét
Úgy tűnik, belátható időn belül véget fog érni a tavaly ősszel bevezetett betáplálási stop.
Nehéz helyzetbe került a hazai napelemes piac, amikor tavaly októberben a kormány bejelentette, hogy a hálózat leterheltsége miatt határozatlan időre felfüggesztik a háztartási méretű kiserőművek visszatáplálási lehetőségét. Azóta több jelentős hír is érkezett a témával kapcsolatban.
Az Európai Bizottság utóbb megjelent javaslatcsomagjából kiderült, hogy Magyarországnak 2024 végéig fel kell oldania a stopot, különben nem férhet hozzá a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatási forrásaihoz. Az EB arra is javaslatot tett, hogy 2023. március 31-ég hajtson végre reformot a kormány az érintett területen. Szakmai értelmezések szerint ez arra utalhat, hogy az elkövetkezendő hetekben nagyobb változások következnek majd be a szektorban. Gulyás Gergely nemrég azt is bejelentette, hogy már idén megkezdődik a hálózatok korszerűsítése.
Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke úgy véli, a hálózat túlnyomó részén eddig sem volt műszaki akadálya a csatlakozásoknak. „Nagyon fontos a hálózat fejlesztése, de valójában ez a lakosságot kevésbé érinti, hiszen eddig is úgy működött a napelemes rendszerek engedélyeztetése, hogy aki napelemes rendszert szeretett volna, az benyújtott egy szakember által készített igénybejelentést, aminek keretében elbírálta az áramszolgálató hálózati szakembere, hogy lehetséges-e a telepítés vagy sem” –nyilatkozta a szakértő a Pénzcentrumnak.
A kormányzati vállalásban egyébként szerepel, hogy félévente felülvizsgálják a hálózati visszatáplálásnak a lehetőségét, Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesületelnöke szerint ugyanakkor a probléma nem is ebben keresendő. Úgy véli, átfutási idejük miatt az akut problémán ezek a fejlesztések nem segítenek, 2-5 éves távon azonban érdemben javíthatják a hálózat befogadóképességét. „A betáplálási stopon az segítene, ha mihamarabb elkülönítenék azon körzeteket, ahol fejlesztésekre van szükség azoktól, ahol még bírja a hálózat” – állapította meg Szolnoki Ádám.
Mint Kiss Ernő elmondta, információik alapján legkésőbb az év végéig vissza fogják engedni a hálózatra a rendszerek visszatáplálását. Ennek két oka lehet: a stop egyrészt óriási gazdasági károkat idéz elő, másrészt a gáztól való függetlenedésben a lakossági napelemekre is szükség van. Szolnoki Ádám szerint a visszatáplálás felfüggesztése amúgy nemcsak a lakosság, hanem a szektor számára is óriási probléma.
Így is megérheti
Petre András, az EU-Solar tulajdonosa szerint a lakosság szempontjából az eddigi szaldó elszámolás – amely egy uniós szabályzás alapján 2023. december 31-ig lesz még elérhető az újonnan csatlakozóknak – rendkívül kedvező volt. Ebben a rendszerben viszont a napelemesek gyakorlatilag nem fizetnek a hálózat használatáért. Hogy a helyzetnek végül mi lesz a megoldása – esetleg megmarad az éves szaldó, de csökkentett százalékban, vagy bevezetnek egy havi szaldót –, egyelőre nem tudni.
Kiss Ernő úgy látja, a legjobb megoldás a bruttó elszámolás lenne a németországi vagy angliai mintához hasonlóan. „A kormány egyik vállalása az, hogy az idei első negyedévben bevezetik a bruttó elszámolást, ami jellemzően az új, támogatott napelemes rendszerekre fog vonatkozni. Ha olyan bruttó elszámolás lesz bevezetve, mint ami például Németországban van, az úgy fog működni, hogy piaci áron fogja értékesíteni az áramot a napelemes termelő” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ez akár a szaldónál is kedvezőbb rendszert teremthet.
Noha jelenleg nem éppen pozitív a hazai helyzet, így is megérheti a napelemes beruházás. Kiss Ernő szerint annak is érdemes belevágnia a telepítésbe, aki nem nyert támogatást, hiszen idővel vissza fogják engedni a rendszereket a hálózatra.
Tavasszal indul azon napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat, amelyben 100 százalékos támogatást biztosítanak a résztvevőknek. Bár a piaci helyzet most nem túl rózsás, a program első szakasza komoly csúszást tapasztalt, az alapanyag- és szakemberhiány pedig tovább bonyolítja a dolgokat, a szakértők szerint ennek dacára is megéri pályázni.

Zöld Energia
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.
Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.
Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tesla, BYD, Volvo a dobogón – tarol a vállalati elektromosautó-program Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több napsütés, mégis kevesebb energia – veszélyben a nyári napenergia-termelés?