Egyéb
A természet adja az egyik legjobb hőszigetelőt
A szalmabálák hővezető képességüket tekintve a modern szigetelőkkel is felveszik a versenyt.
Napjainkra kiemelt fontosságú lett, hogy növeljük otthonaink energiahatékonyságát. Az elpazarolt energia mérséklésével nemcsak a pénztárcánknak kedvezhetünk, hanem a kibocsátás csökkentésével bolygónak is jót tehetünk. Az energiahatékonyság fokozására számos módszer létezik, ezek közül az egyik legelterjedtebb a hőszigetelés. Amennyiben házunk falain, nyílászáróin vagy tetőjén keresztül kevésbé áramlik a hő, azzal rengeteg energiát spórolhatunk. Amikor szigetelésről van szó, a többség valamilyen műanyaghabra, üveggyapotra vagy egyéb mesterséges termékre asszociál, pedig a természet is rengeteg értékes anyagot kínál. A növények például nem egy esetben remekül használhatóak. A szalmabála olyan mezőgazdasági melléktermék, amelyet a növények cséplése után visszamaradt szárak összefogásával hoznak létre. Egy-egy mező mellett elhaladva már bizonyosan mindenki látott ilyen kötegeket, látványuktól viszont valószínűleg nem az az elsődleges gondolatunk, hogy miként alkalmazhatnánk őket az építészetben.
Pedig a szalmabálák igen jó hőszigetelők – nem véletlenül hasznosították már őseink is a növényeket. A kötegek hővezető képessége közel megegyezik a modern szigetelőkével, így a polisztiroléval, az ásványgyapotéval vagy a B30-as tégláéval. A bálák előállításához szükséges energia ráadásul elhanyagolható ezen anyagokéhoz viszonyítva. Érdemes kiemelni, hogy a bálák bizonyos alkalmazásaihoz a jogszabályok értelmében független szakértői véleményre is szükség van, ezért nem minden helyzetben lehet őket felhasználni. Ez ügyben érdemes tájékozódni.
A Szalmabála építészet Facebook-oldalán számos fontos információ olvasható ezen természetes és hatékony szigetelőkről. A többek között az Energia és Környezet alapítvány által kezelt oldalon a közelmúltban számoltak be egy új, magyar szalmatermékről. Az érintett hőszigetelő paplant az SSH Terra vezette be a piacra idén tavasszal, a megoldásnak köszönhetően még szélesebb körben lehet majd alkalmazni a szalmát. A növényi kötegeket már korábban is többen felhasználtak utólagos szigetelőként, sok helyen viszont nincs elég hely a bálák számára az érintett ház körül vagy a tetőn. Az SSH Terra terméke ezen segíthet: előnye, hogy könnyen beépíthető, több méretben is elérhető, illetve légáteresztő.
Egyéb
A lándzsás útifű nemcsak köhögés ellen jó, kiváló modellnövény is
A növényi populációk működésének pontosabb megértéséhez vitt közelebb a sokunk által csak gyógy- vagy gyomnövényként ismert lándzsás útifű. A MATE munkatársának részvételével zajlott nemzetközi kutatásról a napokban jelent meg publikáció az ökológiai szakterületen rendkívül nívós Functional Ecology szakfolyóiratban.
Gyakran előfordul, hogy egy adott növényfaj egymástól távol élő populációi között jelentős eltérések fedezhetők fel, többek között a növény magassága vagy a levél alakja és mérete között. Mindez azzal magyarázható, hogy a különféle környezeti tényezők – pl. a domborzat, talaj, hőmérséklet, fény, csapadék – különbözőképpen hatnak egy adott növényfajra a természetes elterjedési területének különböző pontjain, és megint másként azokon a területeken, ahova emberi behurcolás által került.
Arról azonban ez idáig csak jóval kevesebbet lehetett tudni, hogy mi történik mindeközben a növények gyökérzetével, hogyan változik azok hossza, átmérője. Az ismeretek bővítése érdekében a PlantPopNet nemzetközi populációökológiai hálózat végzett nagyléptékű vizsgálatokat, melynek egyik fontos forráspopulációja a MATE Georgikon Campus területén található lándzsás útifű állomány volt.
„Az üvegházi kísérlethez európai, észak-amerikai és ausztrál, tehát őshonos és nem őshonos populációkból származó lándzsás útifű magokat használtunk fel, és elsősorban arra kerestük a választ, hogy a gyökérjellemzők milyen mértékben változnak a populációk között, a felszín feletti (levél)tulajdonságokhoz viszonyítva” – mutat rá Dr. Bódis Judit, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi docense, a Functional Ecology szaklapban megjelent tanulmány magyar társszerzője.
Az eredmények alapján a gyökértulajdonságok ugyanolyan mértékű eltérést mutattak a populációk között, mint a levéltulajdonságok, sőt néha még nagyobbat is. Ugyanakkor ez a változatosság csak kismértékben volt magyarázható a magok eredeti származási helyével, a származási terület környezeti feltételeivel.
„Ugyan a magok nagyon eltérő környezetből származtak, a kísérleti növények egységesen reagáltak a kezelésekre: alacsonyabb vízellátottság esetén a gyökerek rövidebbek lettek, és viszonylag több biomasszát tartalmaztak, valamint a gyökér- és levéltömeg jelentősen nőtt a mikorrhiza gombákkal való beoltással. Érdekes módon a gombapartner kolonizációja nagyobb volt az alacsony vízellátottságú gyökerekben, ami arra utal, hogy az erőforrás-korlátozott környezetben nagyobb az együttműködés, és a növények kevesebb gyökeret hoznak létre” – magyarázta Dr. Bódis Judit.
A környezeti tényezők változásai tehát azonos válaszokat indukálhatnak egy adott faj esetében akkor is, ha a növények különböző forráspopulációkból származnak, és az adekvát válaszreakcióban jelentős támogatást kaphatnak a növények mikorrhiza gombapartnereiktől. Mint arra a kutatók rámutatnak, érdekes lenne a kísérleti körülmények után terepi viszonyok között is megerősíteni az eredményeket.
Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem