Zöldinfó
A tiszta víz a túlélés záloga – hiánya éhínséghez, betegségekhez és járványok elhatalmasodásához vezet
A biztonságos víz hiánya pusztító következményekkel jár.
A 10 legsúlyosabb válságban lévő országban a gyermekek közel egyharmada nem jut hozzá otthon a tiszta ivóvízhez, kétharmaduk pedig nem rendelkezik az olyan alapvető higiéniai szolgáltatásokkal, mint a vezetékes ivóvíz vagy a szennyvízelvezetés. A fürdőszobák és WC-k hiányából eredően az itt élő gyermekek negyede a szabadban végzi el a dolgát. A kézhigiénia is korlátozott, víz és szappan szűkében a gyermekek háromnegyede nem tud otthon kezet mosni. A klímaválságban leginkább érintett országok között vannak Benin, Burkina Faso, Kamerun, Csád, Elefántcsontpart, Guinea, Mali, Niger, Nigéria és Szomália.
Ebből következik, hogy ezekben az országokban a legmagasabb a szennyezett vízhez köthető gyermekhalálozások mértéke. Világszerte naponta több mint 1.000 öt éven aluli gyermek veszíti életét vízhiányhoz köthető okok miatt, akik közül minden harmadik a 10 legveszélyeztetettebb országok egyikébe születik. 10-ből 6 gyereket rendszeresen sújt a gyakran felbukkanó kolerajárvány, ráadásul a fertőzöttek körében magas a halálozási arány, meghaladja a kolerás betegek korai és megfelelő kezelésének indikátoraként használt 1%-os küszöböt.
A probléma egyre kritikusabb méreteket ölt: nincs mivel szomjat oltani és tisztálkodni, nincs lehetőség a fertőtlenítésre és az időjárás is egyre szélsőségesebb A víz hiánya háromszoros fenyegetés, ami az UNICEF felmérése szerint 190 millió gyermek életét veszélyezteti jelenleg a világban. Ha nincs víz, akkor nincs mit inniuk az embereknek, jószágaik és terményeik is elpusztulnak, ami súlyos kiszáradáshoz és éhínséghez vezet, nincsenek megfelelő higiénés körülmények, amik az alapvető, biztonságos életkörülményeket tennék lehetővé, nincs lehetőség a fertőtlenítésre, ami megelőzhetné, hogy a járványok és fertőzések elhatalmasodjanak és tömegesen pusztítsanak.
A kolerás megbetegedések száma radikálisan nőtt az elmúlt években, mára már milliókat fenyeget
A biztonságos ivóvízhez való hozzáférés alapvető emberi jog, ami mindenkinek járna. A kolera járvány elterjedése a biztonságos vízhez való hozzáférés hiányára és az elégtelen higiénés körülményekre vezethető vissza. A járvány 2021 óta világszerte rohamosan terjed, 2022-ben 473 000 esetet jelentettek a WHO-nak, a megbetegedések száma az előző évhez képest megduplázódott. A 2023-ra vonatkozó adatok további növekedést mutatnak, több mint 700 000 esetet jelentenek.
„Ezek az adatok tragikusak, hiszen tudjuk, hogy a betegség megelőzhető és kezelhető lehetne. A legkiszolgáltatottabb gyerekek helyzetét az is tovább nehezíti, hogy az alultápláltság miatt eleve legyengült immunrendszerük sokkal nehezebben tud védekezni, túlélési esélyeik minimálisra csökkennek egy ilyen járvánnyal szemben” – tette hozzá Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.
A kolera egy akut bélfertőzés, amely a Vibrio cholerae baktériumot tartalmazó ürülékkel szennyezett táplálékkal és vízzel terjed. Egyértelmű, hogy a kolera elterjedésének hátterében a biztonságos vízhez és a higiéniához való hozzáférés állandó hiányosságai állnak, de szintén azonnali megoldást kívánó nehézség, hogy a globális vakcinakészlet nem elegendő a járvány elhárítására. 2021 és 2023 között több adag oltóanyagra volt szükség, mint az előző évtizedben összesen.
Az éghajlatváltozás hatásai, a gazdasági bizonytalanság, a konfliktusok és a népesség elvándorlása tovább súlyosbítja a vízhiányos területeken élő emberek nehézségeit. A biztonságosan kezelt víz az első lépés a járvány felszámolásához, de a világ országainak most egységes, minden oldalról közös megoldást kell találniuk a kolera elleni küzdelemben. A tavalyi évben hozzávetőleg 36 millió adag oltóanyag készült, miközben a 14 érintett országban legalább 72 millió adagra lett volna szükség, de becslések szerint ezek a számok meg sem közelítik a valódi igényt.
A kolera jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Etiópiában, Haitin, Szomáliában, Szudánban, Szíriában, Zambiában és Zimbabwéban pusztít a legsúlyosabban.
Az UNICEF 2023-ban 23,2 millió embert juttatott elegendő mennyiségű tiszta vízhez
Fúrt kutakat és napelemmel működő vízellátó rendszereket épített. A fúrt kutak 400 méter mélységűek, a kiépített víztartályok pedig 50.000 liter vizet képesek tárolni. A tiszta víz nem csak a szomjoltás, hanem a higiénia alapvető feltétele is. A nomád közösségek esetében pedig az állatállomány vízhez jutásával a családok is nagyobb eséllyel vészelik át a pusztító aszályt. A biztonságos vízhez való hozzájutás lehetővé teszi a betegségek megelőzését, s így a gyerekek vízszerzés helyett iskolába járhatnak. Az élhetőbb körülmények megteremtésével a közösségek nagyobb eséllyel tudnak megmaradni eredeti lakóhelyükön. A gazdaság működésére is jótékony hatással van, hiszen egy iskola vagy egészségügyi intézmény fenntartása akkor lehetséges, ha rendelkezik a település kúttal.
A magyar fiataloknak is több tudásra van szükségük a klímavédelemről
Az éghajlatváltozás hatásai nem csak a leginkább kitett földrajzi területeken érezhetők: egy tavalyi UNICEF jelentés szerint már minden második, azaz 92 millió európai és közép-ázsiai gyermek szenved gyakori hőhullámok miatt, a fejlett világ, köztük Európa fiataljait pedig kiemelten érinti az úgynevezett klímaszorongás, ami megterheli mentális egészségüket. Az UNICEF Magyarország felmérte a magyar fiatalok klímaváltozással kapcsolatos attitűdjét: a korosztály kilencven százaléka számolt be szorongásról, többségük hiányolta a megfelelő mennyiségű hiteles információt és úgy élte meg, hogy a fiataloknak nincs beleszólásuk, kimaradnak a jövőjüket érintő diskurzusból. 10-ből 8 magyar fiatal szerint az iskolában is több klímavédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos tananyagra lenne szükség. Erre reagálva indította el 2022-ben a gyermekvédelmi szervezet a „Klímahősök” című programot, ami lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy megbízható információhoz jussanak, hallassák hangjukat a téma kapcsán és a tehetetlenül megélt negatív érzéseiket aktív részvételbe, egyéni cselekvésbe fordítsák. A gyermekrészvételi programsorozat idén a Fenntarthatósági Témahéten folytatódik, amely keretében a szervezet megrendezi immáron harmadik, diákoknak szóló, workshop jellegű Klímakonferenciáját a Föld napját követően, április 23-án.
Bővebb információ a KlímaHősök Programról: www.unicef.hu/klimahosok
A tiszta víz a túlélés záloga (YouTube videó)
Forrás: UNICEF Magyarország
Zöldinfó
Földi végső sokk: a sérülékeny éghajlati rendszer és a globális energiamérleg
Gyorsabban melegszik a Föld, mint ahogy a modellek követni tudnák – a légszennyezés eddig elfedte a helyzet valódi súlyosságát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A globális felmelegedés üteme látványosan felgyorsult: a Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet – elkerülhetetlennek tűnik, hogy túlfussunk a 1,5 °C-os párizsi klímacélon – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Egy nemrég kiadott jelentés szerint ezért nemcsak az üvegházhatású gázok felelősek, hanem egy eddig alulértékelt tényező is: a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói klímamodellezői szemmel mutatják meg, miért borul fel a Föld energiamérlege, miért maradnak le a modellek, és miért kerülhetnek veszélyesen közel a billenőpontok. Egy kockázatelemző matematikusok által készített idei jelentés szerint már nemcsak a kibocsátások növekednek, de a Föld energiamérlegének felborulása és a melegedés üteme is egyre fokozódik. Mindezek hatására a 2 °C-os küszöböt már 2050 előtt átlépjük, hacsak nem történik azonnali és jelentős irányváltás.
Az aeroszolok eltűnése felborítja az energiamérleget
Az emberi tevékenység nemcsak üvegházhatású gázokat (pl. szén-dioxidot vagy metánt) bocsát ki, hanem olyan szilárd vagy cseppfolyós légszennyező részecskéket is, amelyeket a légkörben eloszolva aeroszolnak nevezünk. Ezek a kisméretű részecskék hosszú ideig enyhítették az üvegházgázok felmelegítő hatását. Működésmódjuk egyik fontos eleme, hogy még mielőtt a beérkező napsugárzás elérné a felszínt, ezek az aeroszol-részecskék már a légkörben visszaverik annak egy részét. Emellett a légköri vízgőz a levegőben lebegő szilárd részecskéken könnyebben kiválik apró vízcseppek formájában, melyek a felhőket alkotják. Ez a „rejtett napernyő” nagyjából 0,5 °C-kal hűtötte a bolygót, bár ezt ritkán szoktuk emlegetni.
Csakhogy az elmúlt évek levegőtisztasági szabályozásai – például a kénkibocsátás csökkentése az energiatermelésben és a hajózásban – jelentősen mérsékelték ezen kis részecskék mennyiségét. Ezzel nagyban javítottuk a levegőminőséget, és közvetetten hozzájárultunk a légúti problémák enyhítéséhez, ugyanakkor a klímarendszer szempontjából egy hűtőhatást jelentősen csökkentettünk.
A fizikai következmények világosak: kevesebb aeroszol-részecske → kevesebb visszavert napsugárzás → több felszíni elnyelés → több elnyelt hő a légkörben → gyorsuló melegedés.
Egyes kutatók ezt „végső sokknak” nevezik, utalva arra, hogy a Föld éghajlati rendszerét eddig egy nem szándékos, de hatékony hűtőhatás tartotta valamelyest egyensúlyban az ipari forradalom óta, aminek a megszűnésével nem számoltunk, és viszonylag hirtelen következett be.
Az éghajlati rendszer érzékenyebb, a modellek nem tartják a tempót
Az új, műholdas adatok szerint az eltűnő aeroszol-részecskék nyomán csökkenő hűtés hatása nagyobb, mint amit a legtöbb klímamodell korábban feltételezett. A klímarendszer jelenlegi energiamérlege – azaz az évtizedenként 0,45 W/m²-rel növekvő hőfelhalmozás – olyan gyors ütemben juttatja a többletenergiát az óceánokba, a jégtakarókba és a légkörbe, amit a modellek egyik alrendszer esetében sem jeleztek előre.
A melegedés üteme jelenleg a pesszimistább kibocsátási forgatókönyvekhez áll közelebb, holott a tényleges globális kibocsátások még elmaradnak ezektől. Mindez arra utal, hogy a rendszer valójában érzékenyebb az üvegházhatású gázokra, mint korábban gondoltuk. Tehát a valóság több hőt rejtett el, mint amennyit a modellek feltételeztek.
Modellezőként jól tudjuk, hogy a modellek egyik legnagyobb bizonytalansági forrása az éghajlati érzékenység paraméterezése, különösen a felhőkkel kapcsolatos visszacsatolások esetében. Ezért nem meglepő, hogy a hatásvizsgálatokban széles körben használt, finomfelbontású EURO-CORDEX regionális modellrendszer következetesen alábecsüli az elmúlt évtizedek felmelegedési trendjét: különösen Nyugat- és Közép-Európában, illetve nyáron. 1980 és 2022 között a nyári megfigyelt melegedés Európa középső harmadán 2,4 °C volt, míg a modellszimulációk átlaga szerint csupán 1,3 °C. A legújabb, ún. CMIP6 globális modellek valamivel jobban közelítik a valóságot (1,9 °C), de még ezek is alulbecslik a megfigyelt trendet.
A legfrissebb globális modelleredmények regionális leskálázása (azaz finomabb térbeli felbontásra való átültetése) jelenleg is zajlik. Éppen ezért az európai modellezői közösség egy új állásfoglalás kiadására készül, amely hangsúlyozza: habár a folyamatokat dinamikusan leíró modellek önmagukban nem rosszak, de alkalmazásuk előtt statisztikai módszerekkel javítani kell a nyers modelleredményeket.
Ez többek között azt jelenti, hogy a múltbeli mérésektől erősebben eltérő modellszimulációkat külön kell kezelni, a hidegebb jövőképet mutató szimulációkat érdemes lehet kiszűrni, vagy legalább hibakorrigálással, skálázással közelíteni a valósághoz. Mindezek mellett a jobban teljesítő modellek nagyobb súlyt kaphatnak az elemzésekben. Ez a megközelítés eddig is része volt a hazai gyakorlatnak az ELTE-n végzett kutatásokban, ugyanakkor érdemes elmozdulni az átlagostól a pesszimista forgatókönyvek irányába.
Billenőpontok árnyékában
Az 1,5 °C-os melegedési küszöb felett olyan világba lépünk, ahol már nemcsak fokozatos, hanem láncreakciószerű és visszafordíthatatlan éghajlati változások indulhatnak be. Ezek az ún. billenőpontok – vagyis hirtelen és tartós állapotváltozások – olyan rendszerekhez kötődnek, mint a grönlandi, az északi-sarki és az antarktiszi jégtakaró, a fagyott talaj (permafroszt), az Amazonas esőerdője vagy az óceáni áramlások.
Egyes régiókban ezek a folyamatok felerősíthetik a globális felmelegedést (például további szén-dioxid és metán felszabadításával), ugyanakkor az is előfordulhat, hogy átmenetileg mérsékelik (ilyen hatása lehet az óceáni áramlások lelassulásának). De a rendszer egésze szempontjából a kockázat abban áll, hogy ezek a változások hirtelen, egymást is erősítve következhetnek be, veszélyeztetve a klímarendszer jelenlegi stabilitását. Úgy tűnik, hogy ez már nem csupán elméleti forgatókönyv: a jelenlegi kibocsátási és melegedési pályán ezek az átfordulások reális közelségbe kerülhetnek.
A klímakockázat átbillenhet a kezelhető tartományon
A Föld gyorsuló melegedése mellett a jelenlegi szén-dioxid-kvóták, bírságok és vállalások messze nem elegendők a folyamat visszafordításához. Még akkor is valószínű egy 2 °C-kal melegebb világ 2050 előtt, ha mostantól teljesen nullára csökkentenénk az emberiség kibocsátását. Ez pedig nemcsak éghajlati, hanem súlyos gazdasági és társadalmi kockázat is: a gazdasági károk akár az egyes országok éves bruttó össztermék (GDP) 50%-át is elérhetik a század végére. Már most is érzékelhető a klímaváltozás hatása például az inflációt tekintve, miközben egyre gyakrabban tapasztalunk zavarokat az élelmiszer- és vízellátásban, az energiabiztonságban, valamint az egészségügyi rendszerek működésében.
Egyes régiókban már elindult a biztosítótársaságok kivonulása, ami magával hozhatja a biztosítási piacok összeomlását, és végeredményben gazdasági sokkot eredményez. A pénzben is kifejezhető kockázatok közelebb vannak, mint azt korábban gondoltuk – ráadásul nem lineárisan növekednek, azaz könnyen átbillenhetnek egy új szintre. A felkészülés elmaradása és az alkalmazkodás késlekedése önmagában is kockázat. Az egymásra torlódó válságok (például az aszály sújtotta mezőgazdaság és az élelmiszerár-emelkedések) könnyen elsodorhatják az érdemi kibocsátáscsökkentést, miközben egyre inkább csak tűzoltást végzünk.
Mit tehetünk?
Gyorsabb kibocsátáscsökkentésre, megfelelő alkalmazkodási lépésekre és valódi kockázatkezelésre van szükség. Ehhez célzott és hatékony alkalmazkodási döntések kellenek, különösen a leginkább kitett infrastruktúrák és társadalmi csoportok, például a szegényebb rétegek és térségek esetében. Fontos leszögezni, hogy nem járható út újra felépíteni az üvegházhatás ellenében ható „védőernyőt” aeroszol-részecskékből – a levegőtisztaság és a felmelegedés közötti választás nem lehet alku tárgya. A kihívást az okozza, hogy a klímarendszer sajnos sérülékenyebb, mint hittük és gyorsabban reagál a változásokra.
Tanulságos lehet a 2008-as ingatlan- és pénzpiaci összeomlás, amelyet szintén nem láttak előre a gazdasági modellek – de utóbb a döntéshozók tudtak rá rendszerszintű szabályozásokkal reagálni. Ebből kiindulva érdemes lenne életre hívni egy, a pénzügyi stabilitást védő testülethez hasonló nemzetközi intézményt, amely a Föld éghajlati biztonságát felügyeli. „A Bolygó Kapitányára” – nevezhetnénk akár így is – most nagyobb szükségünk van, mint valaha.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb milliárd tonnával csökkent a CO₂-kibocsátás a kínai zöldtechnológiai exportnak köszönhetően
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
