Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Áder János megoldást kínál a lakossági napenergia felhasználására

Lát lehetőséget a háztartási naperőművekben termelt energia befogadására jelenleg is Áder János volt köztársasági elnök, aki egyebek mellett energiaközösségek létrehozását javasolja ennek érdekében.

Létrehozva:

|

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a portfolio.hu-n hétfőn megjelent interjúban a föld minőségének megóvásához hazai és uniós támogatások biztosítását szorgalmazta. Áder János a háztartási naperőművek befogadási stopjára vonatkozó kérdésre azt mondta: jelenleg nagyon komoly kérdés, hogy a meglévő hálózatot miként lehet hatékonyabban a nap- és szélenergiához igazítani, ugyanis az elmúlt időszakban minden évben a korábbi terveket felülmúlóan növekedett a naperőművek kapacitása, és a mostani hálózatnak problémát jelent ennek a fogadása. Azon dolgoznak, hogy a meglévő hálózatra ezt a megnövekedett pluszkapacitást hogyan lehet egy megfelelő szoftverrel, egy okostechnikával, a hálózat bővítése nélkül vagy azt megelőzően feljuttatni – közölte a volt államfő. Kifejtette, az egyik megoldás az energiaközösségek létrehozása, a másik pedig az elszámolási rendszer és az okosmérők alkalmazásának elterjesztése. A legnagyobb probléma, hogy a megújuló energiát nem tudjuk mindig akkor felhasználni, amikor megtermeltük őket. De ettől még egy másik háztartás abban a közösségben, ahol élünk, lehet, hogy fel tudja használni. Ez ma technológiailag megoldható – mutatott rá Áder János.

Elmondta, hogy az energiaigény nőni fog szerte a világon, Magyarországon is. Ezt az egyik oldalon lehet kezelni energiahatékonysággal, de a növekvő energiaigény miatt szükség van alaperőművekre – mondta, hozzátéve, Magyarországon az atomenergia megkerülhetetlen. Szólt arról is, jó, hogy egyre több a termés, de közben a talajt kizsigereljük, a gazdálkodóknak, az agráriumnak és a fogyasztóknak is az az érdeke, hogy a termőföldek jó állapotban maradjanak. Ez a cél új vetési, földművelési, gazdálkodási technológiával elérhető – mondta.

A volt államfő úgy fogalmazott: “a föld minőségének megóvását támogatnunk kell hazai és uniós forrásokból is, ezt az uniónak fel kell ismernie. A talaj degradáció ugyanis nemcsak magyar jelenség, hanem Európában és a világ más részein is általános”. A magyarországi fakitermelésről szólva azt hangsúlyozta: az a kritika, amelyet a kormány döntése után lehetett hallani, teljesen megalapozatlan. “Ha erdészekkel beszél az ember, kimegy ezekre a területekre, látja, hogy az a kép, amivel riogatnak, hogy tarvágások lesznek, őserdőket fognak kivágni, Magyarország erdei teljes egészében meg fognak semmisülni – olyat is olvastam, hogy el fog sivatagosodni az ország emiatt – ez blődség” – fogalmazott Áder János.

Advertisement

A Kék Bolygó Alapítvány szemléletformáló tevékenységéről szólva elmondta, a fenntarthatóságról vannak oktatókönyveik óvodásoknak és előkészítés alatt áll az általános iskolásoknak is egy oktatási program, amely a középiskolások esetében már rendelkezésére áll. Elmondta, pedagógusképzés indul a Budapesti Corvinus Egyetemen a fenntarthatóságról. Az alapítványnál ösztöndíjra is pályázhatnak a vízügy területén tanulók, van egy cégalapítást segítő programjuk, valamint van egy – főként a víz, a szennyvíz, és az energia területén aktív – tőkealapjuk a vállalkozásokat segítendő – ismertette Áder János.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák