Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Áder János megoldást kínál a lakossági napenergia felhasználására

Lát lehetőséget a háztartási naperőművekben termelt energia befogadására jelenleg is Áder János volt köztársasági elnök, aki egyebek mellett energiaközösségek létrehozását javasolja ennek érdekében.

Létrehozva:

|

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a portfolio.hu-n hétfőn megjelent interjúban a föld minőségének megóvásához hazai és uniós támogatások biztosítását szorgalmazta. Áder János a háztartási naperőművek befogadási stopjára vonatkozó kérdésre azt mondta: jelenleg nagyon komoly kérdés, hogy a meglévő hálózatot miként lehet hatékonyabban a nap- és szélenergiához igazítani, ugyanis az elmúlt időszakban minden évben a korábbi terveket felülmúlóan növekedett a naperőművek kapacitása, és a mostani hálózatnak problémát jelent ennek a fogadása. Azon dolgoznak, hogy a meglévő hálózatra ezt a megnövekedett pluszkapacitást hogyan lehet egy megfelelő szoftverrel, egy okostechnikával, a hálózat bővítése nélkül vagy azt megelőzően feljuttatni – közölte a volt államfő. Kifejtette, az egyik megoldás az energiaközösségek létrehozása, a másik pedig az elszámolási rendszer és az okosmérők alkalmazásának elterjesztése. A legnagyobb probléma, hogy a megújuló energiát nem tudjuk mindig akkor felhasználni, amikor megtermeltük őket. De ettől még egy másik háztartás abban a közösségben, ahol élünk, lehet, hogy fel tudja használni. Ez ma technológiailag megoldható – mutatott rá Áder János.

Elmondta, hogy az energiaigény nőni fog szerte a világon, Magyarországon is. Ezt az egyik oldalon lehet kezelni energiahatékonysággal, de a növekvő energiaigény miatt szükség van alaperőművekre – mondta, hozzátéve, Magyarországon az atomenergia megkerülhetetlen. Szólt arról is, jó, hogy egyre több a termés, de közben a talajt kizsigereljük, a gazdálkodóknak, az agráriumnak és a fogyasztóknak is az az érdeke, hogy a termőföldek jó állapotban maradjanak. Ez a cél új vetési, földművelési, gazdálkodási technológiával elérhető – mondta.

A volt államfő úgy fogalmazott: “a föld minőségének megóvását támogatnunk kell hazai és uniós forrásokból is, ezt az uniónak fel kell ismernie. A talaj degradáció ugyanis nemcsak magyar jelenség, hanem Európában és a világ más részein is általános”. A magyarországi fakitermelésről szólva azt hangsúlyozta: az a kritika, amelyet a kormány döntése után lehetett hallani, teljesen megalapozatlan. “Ha erdészekkel beszél az ember, kimegy ezekre a területekre, látja, hogy az a kép, amivel riogatnak, hogy tarvágások lesznek, őserdőket fognak kivágni, Magyarország erdei teljes egészében meg fognak semmisülni – olyat is olvastam, hogy el fog sivatagosodni az ország emiatt – ez blődség” – fogalmazott Áder János.

Advertisement

A Kék Bolygó Alapítvány szemléletformáló tevékenységéről szólva elmondta, a fenntarthatóságról vannak oktatókönyveik óvodásoknak és előkészítés alatt áll az általános iskolásoknak is egy oktatási program, amely a középiskolások esetében már rendelkezésére áll. Elmondta, pedagógusképzés indul a Budapesti Corvinus Egyetemen a fenntarthatóságról. Az alapítványnál ösztöndíjra is pályázhatnak a vízügy területén tanulók, van egy cégalapítást segítő programjuk, valamint van egy – főként a víz, a szennyvíz, és az energia területén aktív – tőkealapjuk a vállalkozásokat segítendő – ismertette Áder János.

Advertisement

Zöld Energia

Jelentősen nőtt a tűzifa és a faapríték felhasználása az energiatermelésben

Tavaly 10,7 százalékkal nőtt az energetikai célú biomassza-felhasználás.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A biomassza-alapanyagot felhasználó magyarországi erőművek, fűtőművek és ipari kazánokat üzemeltető vállalkozások energiatermeléshez elsősorban faaprítékot, vagyis erdei aprítékot, fűrészport és kérget használtak fel 2025-ben – írja az alternativenergia.hu. Az összes elégetett alapanyagnak ez a 38,8 százalékát adta 1240,3 ezer tonnás mennyiségben, az éves emelkedés 23 százalék. A tűzifa-felhasználás 105 százalékos emelkedéssel elérte a 736 ezer tonnát, és a felhasználás 23 százalékát adta. A fennmaradó részt faipari melléktermékek, feldolgozóipari és egyéb alapanyagok, valamint gabonaszalma biztosította – írták.

Biogáztermeléshez 3,4 millió tonna biomasszát használtak fel, ebből 44,7 százalékot a szennyvíztisztító üzemekben hasznosított iszap tett ki. A feldolgozóipari alapanyagok, melléktermékek, hulladékok 31,4 százalékot tettek ki. Ennek 26,8 százalékát a söripari melléktermékek, 15,4 százalékát a tej termékgyártásból származó alapanyagok adták. Az állati trágya az összes felhasználás 18,6 százalékát, 625,4 ezer tonnát tett ki. A beszámoló 235 erőmű, fűtőmű, biogázüzem és biomasszakazánnal rendelkező vállalkozás adatait összesíti. Nullás jelentést 33 vállalkozás küldött működési szünet, karbantartás, termelésleállás miatt – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák