Zöld Energia
Áder János megoldást kínál a lakossági napenergia felhasználására
Lát lehetőséget a háztartási naperőművekben termelt energia befogadására jelenleg is Áder János volt köztársasági elnök, aki egyebek mellett energiaközösségek létrehozását javasolja ennek érdekében.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a portfolio.hu-n hétfőn megjelent interjúban a föld minőségének megóvásához hazai és uniós támogatások biztosítását szorgalmazta. Áder János a háztartási naperőművek befogadási stopjára vonatkozó kérdésre azt mondta: jelenleg nagyon komoly kérdés, hogy a meglévő hálózatot miként lehet hatékonyabban a nap- és szélenergiához igazítani, ugyanis az elmúlt időszakban minden évben a korábbi terveket felülmúlóan növekedett a naperőművek kapacitása, és a mostani hálózatnak problémát jelent ennek a fogadása. Azon dolgoznak, hogy a meglévő hálózatra ezt a megnövekedett pluszkapacitást hogyan lehet egy megfelelő szoftverrel, egy okostechnikával, a hálózat bővítése nélkül vagy azt megelőzően feljuttatni – közölte a volt államfő. Kifejtette, az egyik megoldás az energiaközösségek létrehozása, a másik pedig az elszámolási rendszer és az okosmérők alkalmazásának elterjesztése. A legnagyobb probléma, hogy a megújuló energiát nem tudjuk mindig akkor felhasználni, amikor megtermeltük őket. De ettől még egy másik háztartás abban a közösségben, ahol élünk, lehet, hogy fel tudja használni. Ez ma technológiailag megoldható – mutatott rá Áder János.
Elmondta, hogy az energiaigény nőni fog szerte a világon, Magyarországon is. Ezt az egyik oldalon lehet kezelni energiahatékonysággal, de a növekvő energiaigény miatt szükség van alaperőművekre – mondta, hozzátéve, Magyarországon az atomenergia megkerülhetetlen. Szólt arról is, jó, hogy egyre több a termés, de közben a talajt kizsigereljük, a gazdálkodóknak, az agráriumnak és a fogyasztóknak is az az érdeke, hogy a termőföldek jó állapotban maradjanak. Ez a cél új vetési, földművelési, gazdálkodási technológiával elérhető – mondta.
A volt államfő úgy fogalmazott: “a föld minőségének megóvását támogatnunk kell hazai és uniós forrásokból is, ezt az uniónak fel kell ismernie. A talaj degradáció ugyanis nemcsak magyar jelenség, hanem Európában és a világ más részein is általános”. A magyarországi fakitermelésről szólva azt hangsúlyozta: az a kritika, amelyet a kormány döntése után lehetett hallani, teljesen megalapozatlan. “Ha erdészekkel beszél az ember, kimegy ezekre a területekre, látja, hogy az a kép, amivel riogatnak, hogy tarvágások lesznek, őserdőket fognak kivágni, Magyarország erdei teljes egészében meg fognak semmisülni – olyat is olvastam, hogy el fog sivatagosodni az ország emiatt – ez blődség” – fogalmazott Áder János.
A Kék Bolygó Alapítvány szemléletformáló tevékenységéről szólva elmondta, a fenntarthatóságról vannak oktatókönyveik óvodásoknak és előkészítés alatt áll az általános iskolásoknak is egy oktatási program, amely a középiskolások esetében már rendelkezésére áll. Elmondta, pedagógusképzés indul a Budapesti Corvinus Egyetemen a fenntarthatóságról. Az alapítványnál ösztöndíjra is pályázhatnak a vízügy területén tanulók, van egy cégalapítást segítő programjuk, valamint van egy – főként a víz, a szennyvíz, és az energia területén aktív – tőkealapjuk a vállalkozásokat segítendő – ismertette Áder János.
Zöld Energia
Természetalapú napelemberuházások pénzügyi modelljei a BioSolar projektben
Hogyan lehet még zöldebb a napelemekre költött pénz?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Budapesti Corvinus Egyetem vezeti a nemrég indult BioSolar projekt pénzügyi munkacsomagját, amely azt vizsgálja, miként lehet a napelem-beruházásokat olyan természetpozitív megoldásokká alakítani, hogy az ökoszisztémák helyreállítását is segítsék, és tiszta energiát is termeljenek – írja az alternativenergia.hu. A Corvinus Egyetem Fenntartható Pénzügyek Kutatóközpontja a Biosolar projekt pénzügyi vezetőjeként azt tűzte ki célul, hogy a napelemparkokba irányuló befektetésekkel mérhető biodiverzitási előnyöket is létre lehessen hozni. Ennek részeként a kutatók
- feltárják, hogyan lehet beépíteni a biodiverzitási kockázatokat és lehetőségeket a napelem-beruházások pénzügyi értékelésébe,
- pénzügyi iránymutatásokat dolgoznak ki ahhoz, hogy miként lehet a napelemparkokat úgy kialakítani, hogy azok támogassák a biodiverzitást,
- vizsgálják, milyen biodiverzitási kreditek és fizetési rendszerek ösztönzik a leginkább a napelemfejlesztőket és befektetőket.
- elemzik a „zöldmosás” kockázatait, hogy az alkalmazott pénzügyi eszközök hitelesek maradjanak és megfeleljenek az EU fenntartható finanszírozási szabályozásainak.
A nemzetközi konzorciumban spanyol, portugál, lengyel, kanadai, szlovén, izlandi, svéd és magyar egyetemek és partnerek vesznek részt. A projektben változatos szakterületeket képviselnek a kutatók az ökológiától és a környezeti szociológiától kezdve a megújuló energián és tájgazdálkodáson keresztül a közgazdaságtanig, pénzügyig. Többek között olyan napelempark-megoldások kidolgozására törekednek, ahol a megvalósításnál és üzemeltetésnél kifejezetten figyelembe veszik a biodiverzitás megőrzési módjait, és lehetőséget kínálnak arra, hogy a felhasznált gyep- és termőterületek a helyi flóra és fauna menedékeként szolgáljanak.
A kezdeményezést közösen finanszírozza a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Biodiversa+, az Európai Biodiverzitás Partnerség. A 2025 áprilisától 2028 márciusáig tartó projekt összköltségvetése 1,7 millió euró, amelyből 250 ezer eurót ítéltek oda a Corvinusnak. „A BioSolar megmutatja, hogy a biodiverzitás és a pénzügyek nem egymással szemben álló fogalmak”, mert az energiaváltás finanszírozása együtt járhat az ökoszisztémák helyreállításával is – mondta Dr. Naffa Helena, az SFRC vezetője. Hozzátette: „Ha olyan pénzügyi eszközöket tervezünk, amelyek jutalmazzák a természetpozitív napelemparkokat, akkor a gyakorlatban is bizonyíthatjuk ezt az összefüggést.”
A kutatás biodiverzitás-finanszírozási eredményei várhatóan új szempontokat adnak majd az uniós szakpolitikák és a befektetési gyakorlatok formálásához, valamint utat mutatnak ahhoz, hogyan érdemes beruházni a természetpozitív energiarendszerekbe. Az eredmények segítik elterjeszteni a természetalapú megoldásokat Európában a döntéshozók, befektetők és fejlesztők között. A Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Pénzügyek Kutatóközpontja multidiszciplináris kutatásokat végez a pénzügyek, a fenntarthatóság és a befektetések határterületein. Kiemelt fókusza a természetpozitív finanszírozás: olyan eszközöket és stratégiákat dolgoz ki, amelyek a pénzügyi rendszert a biodiverzitás megőrzésével és a klímaállósággal hangolják össze.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át