Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Agrárkamara: idén nem kell fizetni az állami tulajdonú vízilétesítményekből vételezett öntöző vízért

Tekintettel a tavalyi történelmi aszályra, a háború okozta nehéz gazdasági helyzetre, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedésére, a kormány úgy döntött, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatva az idén – a termelők versenyképességének megőrzése érdekében – az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítja az öntözővizet – hívta fel a figyelmet keddi közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Létrehozva:

|

A díjmentesség kizárólag azokat a termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében – ismertették. A NAK hozzáfűzte: az év elején a vízügyi ágazat elkészítette az idei mezőgazdasági vízszolgáltatás költség- és díjkalkulációját. A magas energiaárak miatt a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségét több mint 10 milliárd forintra becsülték. A kalkuláció alapján a termelők által fizetendő vízszolgáltatási díjak is drasztikusan megemelkedtek, néhol a tízszeresére nőttek.

A kamara emlékeztetett arra is, hogy a tavalyi történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta.  Az energiaárak drasztikus növekedésével idén oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a szükséges mennyiségű víz biztosítása a jelenleg öntözött 100 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületre.  Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idén az állam teljes körűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését – hangsúlyozta a NAK.

Zöldinfó

Mire jó a homlokzati hőszigetelés?

A homlokzati hőszigetelés fő feladata a hőmérséklet szabályzása, de egyéb előnyei is vannak.

Létrehozva:

|

Szerző:

A rezsicsökkentés rendszerének átalakítása óta sokaknak vált alapvető kérdéssé, hogy miként mérsékelhetik energiafogyasztásukat. A hétköznapi használati szokások átalakítása mellett költségesebb, ám hatékonyabb megoldások is adottak, ezek a különböző, a háztartás energiahatékonyságát fokozó beruházások.

A legismertebb ilyen fejlesztés a hőszigetelés, amely nemcsak télen, a meleg megtartásával, hanem nyáron, a hűvös biztosításával is komoly segítséget jelenthet, írja az okodrive.hu.

Ezért éri meg

A homlokzati hőszigetelés legfőbb célja, hogy a meleg és a hideg időszakokban egyaránt segítsen az otthoni klíma szabályzásában. A beruházással jelentősen csökkenthetjük a rezsiköltségeket, a homlokzati hőszigetelés emellett a hőmérsékletingadozásoktól, a páratartalom változásaitól, a fagytól, illetve a falak vizesedésétől és penészedésétől is véd, ráadásul a zavaró utcazajt is mérsékli. Általánosságban elmondható, hogy a homlokzati hőszigetelés adja az épület külső burkolatainak legnagyobb felületét, így a teljes ház hőveszteségének 30 százalékáért is felelhet.

A szigeteléskor számos szempontot figyelembe kell venni: milyen az ingatlan fekvése, melyik irányból, melyik szoba kapja a legtöbb napfényt, milyen az ingatlan szélnek való kitettsége, melyek a leghidegebb falak, milyenek a nyílászárók, milyen a tető. A homlokzati hőszigetelést gyakran egyéb beruházással is érdemes kiegészíteni, a nyílászárók cseréjével például csökkenthetjük a zajszintet, a magas olvadáspontú homlokzati hőszigetelés pedig a tűz ellen nyújthat védelmet.

Advertisement

Erre figyeljünk

A hőszigetelés szükséges vastagságát elsősorban az ingatlan műszaki adatai határozzák meg, értékét a jogszabályba foglalt (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), úgynevezett U érték (szerkezet minimálisan elérendő teljes hőszigetelő képessége) alapján kell kiszámítani – ezen belül is keressük a falakra vonatkozó hőszigetelés vastagsági előírásokat.

Az U érték nem más, mint a fajlagos hőátbocsájtási tényező (mértékegysége: W/m²K). Ez, a házszerkezetet jellemző mérőszám a fal négyzetméterein keresztül távozó hőveszteséget írja le, minél alacsonyabb az U érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége. A homlokzati hőszigetelés 2023 szabályok szerint a külső falak hőszigetelésére az U≤0,24 W/m²K előírás vonatkozik. A szükséges vastagság meghatározásához mindenképp kérjünk szakértői segítséget.

A homlokzati hőszigetelés utólag, az építkezést követően is felhelyezhető, a felhasznált alapanyag pedig kulcsfontosságú a szigetelés minősége szempontjából. A leggyakoribb alapanyagok az alábbiak: expandált/extrudált polisztirol homlokzati hőszigetelés, azaz hungarocell, amely az egyik legolcsóbb megoldás; grafitos homlokzati hőszigetelés, amely szintén gyakori, és gyakran nevezik grafitos hungarocellnek is; valamint kőzetgyapot homlokzati hőszigetelés, amely igen népszerű, és gyakorlatilag bárhova felhelyezhető, akár fa-, vályog- és betonházakra is. A három legnépszerűbb anyag közül utóbbi a legmagasabb minőségű, egyben a legdrágább is.

Mennyibe kerül?

Advertisement

Sajnos az elmúlt 6-8 évben példátlan mértékű drágulás ment végbe az építőanyagok piacán, és az infláció sem segít a helyzeten. Hogy egy homlokzati hőszigetelés pontosan mennyibe kerül majd, azt a változatos igények és paraméterek miatt nehéz konkrétan megmondani, olyan egyedi díjak is bejönnek a képbe, mint a vakolás, a festés, az esztétikai rendezés vagy a munkadíj.

Szerencsére ma már elérhetőek olyan kalkulátorok, amelyeknél a megfelelő adatok bevitelével pontosabb képet kaphatunk a beruházás lehetséges költségeiről, ezeket a platformokat mindenképp érdemes használni. Az egyik kalkulátor alapján általánosságban elmondható, hogy hungarocellnél 3500 Ft/m2, kőzetgyapotnál pedig 4000-5000 Ft/m2 környékén mozog a munkadíj, ám érdemes több vállalkozót is megkeresni a lehető legjobb ajánlatért. Ha nagyjából össze akarjuk szedni a költségeket, akkor a homlokzati hőszigetelés ár színre vakolással együtt előreláthatólag 7500-10000 Ft/m2 körül fog kijönni.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!